Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)
1932-03-27 / 70. szám
XV. évfolyam 70. számi fötisíAOoszXot^1 Xa\ac s szerkesztő: HERBOLY FERENC. , -.UL^uJUii .ul ». flőffiaMliTattl: Keszthely. Petö-n« 9. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2'40 pengő negyedévre 7*20 pengő. 1932 Március 27 Vasárnap. Husvét a vigasztalódás ünnepe. Irta : Németh János. Husvét, a feltámadásnak fenséges ünnepe, az öröm és lelkesedés olyan magasztos érzéseit gyújtja fel a hivő lelkekben, aminőket csak elveszettnek hitt szeretteink viszontlátásakor érezhetünk. Ez a húsvéti öröm revelálódik a a feltámadási körmenet és az ünnepi istentiszteletek énekeiben is. Szinte árad ezekből az énekekből az öröm az érzelmek hullámain, mint az üde tavaszi levegő, életet s vidámságot lehelve maga körül. Alighogy a feltámadási szertartás celebránsa intonálni kezdi a „Feltámadt Krisztus e napon“ kezdetű éneket, a hívő nép túláradó örömében szinte elkapja ajkairól a szót s lelkes extázissal harsogja : Alleluja hála legyen az Istennek! Majd mintha a szent Fiú halálán kesergő Szüzanyát akarná vigasztalni, Őt is örvendezésre szólítja fel a húsvéti antiphonában : „Mennyek Királyné Asszonya ! Örülj szép Szűz alle- luja !“ Vagy : „Örülj, örvendezz Szent Szűz alleluja !“ Az örömnek nemes virágai azonban csak a nyugodt és csendes idők talaján kelhetnek ki s illatozhatnak. A küzdelem, a nyugtalanság, az aggódás és félelem nem örömöket fakaszt, hanem szenvedéseket nyújt. A szenvedő lelkek vigasztalódás után vágyódnak. A világ népei pedig ma szenvednek. Bizonytalanság és aggodalom gyötri ma a lelkeket a talán soha nem tapasztalt nyomor és ínség bajai között. Közöttük a legnagyobb szenvedők mi, magyarok, vagyunk, kiket legke- gyetlenebbül sújtanak a sors csa pásai. Vigasztalásra is nekünk van tehát a legnagyobb szükségünk, hogy a csüggedés, vagy kétségbeesés úrrá ne legyen fölöttünk. Vigasztaljon meg minket a Feltámadás ünnepe. Volt-e nagyobb szenvedés annál, ami a legnagyobb, a legszentebb Istenembernek osztályrészül jutott ártatlanul ? Tudja mindenki, mi történt nagypénteken, amikor az emberi gonoszság keresztre feszitette az ártatlan Istenfiút. Amikor ellenségei kárörvendő gúnyolódásai között lehelte ki a kereszt oltárán lelkét. Örvendeztek akkor ellenségei! Örömüket csak növelte a tudat, hogy már a sírban van gyűlöletük áldozata. Az odahengeritett kő és a kirendelt katonaság vigyáz, hogy mindörökre ott is maradjon. Az Ur Jézus ellenségeinek őröménél csak a megrettent, menekülő tanítványok szomorúsága volt nagyobb. Egy egész világ omlott össze leikökben. Az Ur ígéreteibe, a próféták jövendöléseibe, Mesterük tanitásaiba és kijelentéseibe vetett hitük rendült meg, reményvesztetten bujdostak s csak puszta életök megmentésére gondoltak. Csüggedés és kétségbeesés gyötörte lelkűket. De az Ur ellenségeinek öröme és az ő szomorúságuk sem tartott tovább három napnál. Husvét reggelén, mielőtt a nap első sugarai köszönthették volna a földet, a maga erejéből dicsőségesen kelt ki sírjából s feltámadott, — amint megmondotta vala halottaiból; mint az Ur angyala égi fényözön között hirdette : A názáreti Jézust keresitek ? Nincs itt, föltámadott ! Halálára célozva egykor azt mondotta tanítványainak : „A világ majd örvend, ti pedig szó- morkodni fogtok, de a ti szomo ruságtok csakhamar örömre fordul.“ Úgy lett. A tanítványok csüggedt szomorúsága csak három napig tartott s csakhamar örömre fordult. Mióta szenvedünk mi a világ- csapás alatt ? S meddig tart még a szenvedés éjszakája? Mikor virNéhány nappal ezelőtt a belügyminiszter a 33-as bizottságban előterjesztést tett a vármegyei pótadó életbeléptetéséről. Vármegyei pótadó volt a régebbi időkben is, csakhogy azt beszüntették és behozták helyette a községek és megyei városok hozzájárulási rendszerét, ami kényelmes volt a vármegyékre, de annál súlyosabb a községekre és megyei városokra vnézve. Hangzottak is ám emiatt panaszok, mert a hozzájárulási összegeket be kellett állítani a községek és megyei városok költségvetésébe és be is kellett azokat szolgáltattok a vármegyének. Most azután megint visszaáll a megyei pótadó-rendszer s erre nézve a 1810. számú kormány- rendelet már intézkedik is. A rendelet szerint a vármegyei háztartási költségvetés hiányát 1932. január 1-től kezdődően vármegyei pótadóból kell fedezni. A vármegyei pótadó alapja a földadó, házadó, az általános kereseti adónak 50 százalékos kulcs szerint kiszámított összege, a társulati és a tantiémadó. Az ideiglenes házadómentesség a vármegyei pótrad ránk a feltámadás hajnala ? A jövő Isten kezében van s épen ez záloga és biztosítéka annak, hogy a mi megpróbáltatásunk napjai is véget érnek s hozzánk is eljutnak a feltámadás reggelének aranysugarai ! Az a mindenható isteni Kéz, mely egyszülött Fiát feltámasztotta, ma sem rövidült meg ; az az isteni mindenható erő, mely a sziklákat az Ur halálakor megrepesztette, ma sem gyengült el; a pusztaságban éhező népsereg fölött szánakozó Szív sem hült ki; irgalmassága nem fogyatkozott meg. Bizzunk tehát mi, szenvedő magyarok is ! A mi Kálváriánk fölött is kezdenek derengeni a kikelet hajnalhasadásának sugarai. A világ hatalmasai már érzik bűnüket, tudatára ébredtek az igazságtalanságnak, mit rajtunk elkövettek. Ne fogyatkozzék meg hát hitetek! Higyjetek az isteni örök igazságban ! Higyjetek Magyarország feltámadásában is ! Emeljétek fel gondterhes fejeiteket s tekintsetek Keletre, mert már hajnalodik. Az Ur feltámadása ünnepének reménysugara a mi feltámadásunké is. Vigasztalódjatok hát szomorú magyar testvérek ! Lesz még magyar husvé- tunk is! adóra nem terjed ki, tehát ez az új házakat is terheli. A vármegyei pótadó kivetési kulcsát a törvényhatósági bizottság a költségvetésben állapítja meg. A megyei városok — és igy Zalaegerszeg is — azonban más kulcs szerint fizetik a megyei pótadót, mint a községek, mert az összes megyei és községi alkalmazottak fizetéséhez és nyugdijához nem járulhatnak olyan arányban, mint a községek, ameny- nyiben saját alkalmazottaik járandóságait tisztán a sajátjukból fedezik. Csak annyiban járulhatnak a megyei nyugdíjalaphoz, ameny- nyiben néhány központi tisztviselő az ő ügyeiket intézi. A hozzájárulás megszüntetése Zalaegerszeg pótadóját 15 százalékkal csökkenti, mert a 36291 pengő hozzájárulási összeg ilyen pótadónak felel meg. A mopatópiumok. Páris, március 26. A Népszövetség pénzügyi bizottságának határozata szerint a moratóriumokat mindaddig érvényben kell tartani, amíg a gazdasági termények értékesitheiése lehetővé nem teszi, hogy Magyarország kedvező megegyezéseket kössön. Tardieu más szervezetet kíván a Népszövetségnek. Páris, március 26. A dunai államok szanálására vonatkozó francia javaslatra az angolok megküldték válaszukat. A brit válaszirat hangsúlyozza, hogy elsősorban a négy nagyhatalom békül- jön össze, mert ez múlhatatlanul szükséges előfeltétele, hogya dunai államok válságának megoldására irányuló tárgyalások kellő eredménnyel járjanak. Az „Echo de Paris“ az angol válaszjegyzékkel kapcsolatban megállapítja, hogy az angolok véleménye kedvező, csak annyiban tér el a francia tervezettől, hogy a Dunakonferenciát előzze meg a nagyhatalmak tárgyalása. Ez nem jelent hátrányt, csak késedelmet. Változást az jelent, hogy az olaszok szoros kapcsolati viszonyt teremtő gazdasági szerződést kötöttek Ausztriával. Németország pedig életbe akarja léptetni az oláhokkal kötött preferenciális szerződést, ami pedig homlok- egyenest ellenkezik a francia javaslattal. Egyszerre kétoldalról vették pergőtűz alá a tervezetet, de sem Olaszország, sem Németország nincs abban a helyzetben, hogy akár gazdasági, akár pénzügyi ^éren bármelyik államon segíteni tudjon. Páris, március 26. Tardieu miniszterelnök a szenátus tegnapi ülésén nyilatkozott az aktuális külpolitikai kérdésekről. A japán-kinai viszállyal kapcsolatban megállapítja, hogy bár a Népszövetség közbenjárásának köszönhető, hogy Kínában elhallgattak az ágyuk, mégis ez alkalommal a Népszövetség gyengeségégéről és erélytelenségéről kellett meggyőződni s azért nincs más választás, mint vagy lemondania a Népszövetségnek, vagy reális szervezetté átalakítania. A lausannei értekezletnek az a célja, hogy közelebb hozza az ellentéteket. Azonban a konferenciáig még két hónap van hátra, ha ez idő alatt nem történik intézkedés, a válságos államok megsegítésére, súlyos események következhetnek be Középeurópá- ban, amelyeket mindenféleképen el kell kerülni. Nem tehető ki ma Európa olyan megrázkódtatásoknak, aminőkből már úgyis eleget kapott s amelyeknek megismétlődése katasztrófára vezetne. A megyei hozzájárulás megszüntetése 15 százalékkal csökkenti Zalaegerszeg pótáriáját. A megyei pótadó aióB az új házak sem mentesek.