Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)

1932-03-24 / 68. szám

a Ára 12 fillér *932 Március 24 Csütörtök. ÍV* évfolyam 68. szám. Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak : egy hónapra 240 pengő negyedévre 7*20 pengő. Nagyheti meditáció. Naplótöredék. Aquincum, március hó. *Buzgón leomlom színed előtt“ . . . Mint a kalitkába zárt madár, a szabadság után vágyik, vágyik az én lelkem a Végtelen felé. Nagy vagy Uram, megmérhetet­len a Te hatalmad és végtelenek alkotásaid. S az ember a korlá­tok, gyenge, véges emberi ész nem bir Hozzád felhatolni, nem tud a Te titkaid remekműveibe belepillantani. Mily csodálatos is vagy Te, én Istenem ! Hogyan el­rejtőzöl a ku ató, vágyó ember elől és mégis a napnál fényeseb ben ragyogsz előttüuk ! Téged keres a gyenge, az ügyefogyott, a szegény, a gazdag, a tudatlan, a tudós, mert vonzod Magad felé az embert fényeddel, végtelen jó­ságoddal és szereteteddeljjés még­is : „a bölcs lángesze fel nem ér, csak titkon érző lelke óhajtva sejt.“ Mily nagyszerűek kezed alko­tásai ! mily hatalmasak az ég erői ! És, hatalmas Istenem, mindezt Te alkottad. Te hoztad a csillagok milliárdjait, melyek a végtelen mezején iszonyatos gyor­sasággal száguldanak, rohannak s az égi rendet, ezt a felfogha­tatlan és titokzatos gépezetet egy sem bontja meg. Mert Te igaz­gatod útjaikat, kormánypálcáddal irányítod pályájukat és Neked engedelmeskednek. Te alkottad a virágok száz, meg ezer, millió változatát. Te ruháztad fel őket gyönyörű, pom­pás, ragyogó színekkel, hogy ha­talmas kezed gyengédségét és nagy-nagy szeretetét megmutas­sad. Óh, mert Benned az erő, a hatalom, a végtelen fenség és az irgalom, a gyengédség, a szere­tet. Benned a tökéletesség leg­magasabb foka, a végtelen eszme s a rejtelmek és misztériumok összessége. Ki is fogná föl, vég­telen Istenem, a Te voltodat, mi­kor titkokkal övezed magad kö­rű! s csak alkotásaidban szemlél­teted magad’ ? Ki hatolt már be a Te kertedbe, hogy munkádat szemlélhette volna ? Ki adott már Neked valamit ? ! . . Hiszen min­den a tied. Tied az én létem : testem és lelkem. Tied' a levegő, melyet szívok s melyből táplál­kozom. Tied minden szépség, ami vonz és felemel, s aminek látása engem örömre fakaszt. Tied az, amit eszem és iszom, minden lépésem, minden pillanatom és minden gondolatom. Tied az ég és minden csillagok, a Föld és Hold, tied a végtelen kimérhetet- len nagysága és minden, mit el­mém felfog, szemem lát és ke­zem megfoghat . . . És mi vagyok én az Ur alko­tásaiban ? Csak por és hamu. Előttem a végtelen messzeség, felettem a végtelen magasság, alattam iszonyatos mélység. Es én, mint egy pehely, lebegek az elemek játékszereként. Vájjon ini lenne belőlem, ha látva a nyo­mort, mely iszonyatba dönt, érezve a szenvedés őrlő morzsolását, gvötörtetve a kételyek gonosz szellemétől, látva a chaosz bor­zalmas, metsző, velőtrázó zűrza­varát, hallva a pokoli gunykacaj ördögi vigyorgását, belém mar­kolva az emésztő és megsemmi­sítő öntudat, mely a vakság sö­tétségéből táplálkozott eddig ; hogy itt van a vég, letörik élted törzsökbe, elfonnyadnak még meg­levő zöld, virágzó bimbaid s csak egy vár reád : a megsemmisülés ! mert im’ neked már nincsen Is­tened, aki vigaszt csepegtetne égő megmarcangolt kebledre* s az iszony és borzalom fogja űzni veled pajzánul pokoli játékát ? Mi lenne akkor, ha kellene lát­nom, hogy nincs menekvés, nincs megnyugvás, mert az ulat elvesz­tettem, vagy nem ismertem fel, mely egyedül Hozzád vezet és az örök rabság börtöne tátongna fe­lém elnyeléssel fenyegetve, mert számomra más már nincs, csak pusztulás ? Mi lenne akkor ? . . . Óh, de él még az én szivem­ben az én üdvözítő Istenem, ki­nek közelgése eltávolítja tőlem a kisértő részeket ; mert sejtem őt, bár nem látom, érzem, bár meg nem foghatom. S e sejtés gondolata oly megnyugtató ; eb­ben fakad a vigasz édes forrása, mely vigan csörgedez ereimben : s ez érzet, ó, mily boldogító! „Buzgón leomlom színed előtt Dicső 1“ Tudom, hogy semmi va­gyok alkotásaidban. S ha dicsér téged Uram, az éj millió csilla­gaival, a természet bűnös vará- « zsával, változó szinpompájával, a legnagyobbak és legkisebbek, a legtítkosabban és legvilágosabban st.emlélheíők egyaránt: vájjon én rip hódolnék Neked, végtelen Is­tene az egeknek ? ! Zengj hát én lelkem dicshim­nuszokat az Urnák, dicsőítő dal­ia! köszöntsd az Alkotót, az örök Istent, ki parancsol, kormányoz és igazgat ! Mert Ö mentett meg a kételyektől és a borzalom látá­sától. Ó aranyozta be utadat tö­vises rózsákkal, melyen a fájda­lom és öröm vegyesen terem, mert ha szúr a tövis, a rózsa illata elíelejtteti veled; Ö jelölte ki a pályát, melyen biztos a halál s Ö ad erőt és kitartást is a küz­delem közepette. De ott is áll szüntelen és segít, vezet, hogy eí ne tévedhess. Örvend, én lel- j kém, mert az Urnái biztos a si- kér. Megnyugtató a szenvedés, mégha igazságtalanságból van is; örvendj, mert kik Benne biznak, azok nem tévedhetnek ! Óh mily könnyű nekem ilyen tudattal élni! Mert tudom, hogy miért is élek. Tudom, hogy ez csak pillanatnyi léi az örökké­valósághoz képest. S ha közel a vég, vájjon szomorkodjam-e gyors megérkezésén ? Csendesen meg­hajtom az elkerülhetetlen előtt fejemet, mert az Ur rendelé. S e csendes megnyugvással térdelek az Ur zsámolya elé, ki letörli könnyeimet s jóságos kezével magához emel. S e tudatban is­métlem a dalt, a fohászt, ha lel­kem húrja megrezdül : Bizton tekintem mély sírom éjjelét; Zordon, de oh, nem, nem lehet az gonosz, Mert a Te munkád! Ott is elszórt Csontjaimat kezeid takarják. Litványi László. A nyári új menetrend nem szolgálja Zala megye érdekeit. — Menetrendi értekezlet. — Gyömörey György főispán el­nöklete mellett ma délelőtt menet­rendi értekezlet volt, amelyen a Máv. igazgatóságát Szoulavy Emil főmérnök, Weiner Géza felügyelő, a szombathelyi üzletvezetőséget Gruber Albert osztályfőnök és Kemenes József felügyelő, a Déli- vasutat Wöllner Frigyes tisztviselő képviselték. Megjelentek az érte­kezleten : Bődy Zoltán alispán, Brand Sándor dr. vármegyei fő­jegyző, Tomka János tb. főjegyző, Mikula Szigfrid dr. városi főjegyző, Sanits Sándor postafőnök, Hor­váth István ipartestületi elnök, Kló- sovszky Ernő ipartestületi jegyző és a kereskedelmi érdekeltségek­nek képviselői közül többen. A főispán megnyitójában arra kérte a vasutak kiküldötteit, te­gyék lehetővé, hogy a kívánalmak teljesüljenek, mert a rossz közié dési viszonyok miatt a vármegye közönsége már-már azt gondolja, hogy másodosztályú állampolgá­roknak tekintik őket. Ezután Weiner Géza íel- ügyeiő bemutatta a május 22-én életbelépő nyári menetrendnek vármegyénket és városunkat ér­deklő részleteit. A Zalaegerszeg-celldömölki viszonylatban a következő vona­tok indulnak: 5 óra 20, mely a Bobán és Székesfehérváron át közlekedő és Budapestre 10 óra­kor érkező gyorshoz csatlakozik. Ez a gyors 18 25 perckor indul vissza Budapestről és érkezik 23 49 perckor Zalaegerszegre. Sin- autó Celldömölkről érkezik Zala­egerszegre 14’06 perckor, mely­nek folytatása van Rédics felé. A 6 óra 18 perckor induló vo­nattal Celidömöikön át 13 óra­kor érkezhetni Budapestre. A 10’40-es vegyes.onat viszi Zaiabér, Balaíonszenigyörgy és Ukk irányából az utasokat Cell - dömölkre. Mint gyorsteher este 7 óra 20 perckor van Budapesten. A1440perckor induló 16‘20-kor van Celldömöikön, 21'55-kor Bu­dapesten. A főispán itt megjegyezte, hogy ez tisztán vasmegyei érdekeket szolgál. Ez után már csak 19 óra 10 perckor indul vonat Celldömölk felé. Zalaegerszegre érkezik a Celldömölkről 5 óra 01 perc­kor induló 7’25 perckor, a Ta­polcáról 740 kor induló 947, sinautó 1406, vegyesvonat 1955 és 23’48 motor. A budapest-tapolcai viszonylatba beállított vonatok is­mertetésénél úgy a főispán, mint Malatinszky Ferenc többször meg­jegyezték, hogy azok épenséggel nem szolgálják a balatoni érde­keket. Még Füred csak kap vo­natokat, de a Balatonnak nyugati vidéke már alig s különösen a zalaegerszegi helyzetet tekintve azt modhatjuk, hogy ez a vidék valósággal el van zárva a Bala­tontól. Vannak ugyan beiktatva vonatok vasárnapokon, ünnepna pokon és az ezeket megelőző napokon, azonban ezek még min­dig nem elégségesek akkor, ami­kor az idén különösen várható az, hogy a balatoni élet föllendül, hiszen erre tekintettel rendelke­zett már a kultuszminiszter úgy, hogy az iskolai év junius 15 én befejeződjék s az uj iskolai év csak szeptember 9-én nyílik meg. A menetrend azonban gátja a föllendülésnek. Dr. Szűcs tapolcai borkereskedő pedig fölpanaszolta, hogy a Bécscsel való nehéz­kes összeköttetés miatt nem jön­nek a badacsonyi borvi­dékre bécsi borkereskedők» Az államvasutak képviselői azon­ban nem igen biztatták az érte­kezletet azzal, hogy a megállapí­tott menetrenden változás esheíik, mert a viszonyok azt nem enge­dik meg. Mindazonáltal számítani lehet arra, hogy történik javunkra valami változás, mert a vármegye nyugati részének majdnem lehe­tetlen a Balaton, a keleti részek lakóinak pedig a székhely meg­közelítése. Egyébként a kiadandó menetrend megmutatja majd,meny­nyire jogosak a panaszaink. A rédics-zalaegerszegi viszonylatban nem lesz lényeges változás. Zalaegerszeg—Zalalövő között reggel ezentúl vegyesvonat helyett motoros közlekedik, igy a korai vonat egy órával később, 4 óra 40 perckor indul Zalaeger­szegről. A Déiivasut vonatainak ügyét tárgyalta ezután az értekezlet. A vasút képviselője bejelentette, a Délivasm elismeri Zala megye jogos kívánságait, de a költségvetés a kivánságok tel­jesítésének határt szab. Közölte, hogy a Becs—Szombathely—Zala

Next

/
Thumbnails
Contents