Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)

1931-10-25 / 249. szám

2 Zalamegyei Újság 1931 október 25. Az egész vonalon szünetel ■ ■■■ ■■ _____■ ■ <r _ A v idéki bankok nem adnak, mert ők aem kapnak a nagybankoktól. Krónika. Nincsen új a természetben, Minden csupa ismétlés, Közben néha előfordul Egy kis forma* cserélés. A nagyobból kisebb lehet, De marad a lényege, így történik ősidőktől Es nem is lesz más vége. Kitérés soh’sincs az útból, Elefánt lett a mammutból, ügy a nagy természetben, Mint a fizetésekben. Í aj, de hideg az október, íozott már több fagyot is, S a korai hideg miatt Befagytak a bankok is. Befagytak biz’ oly keményen, Hogy föl nem is engednek, Megszorultak onnan most pénzt, Egy fillért sem vehetnek. Mért árt nekik ez a hideg? Mindegyikök mért oly rideg? Mert a kamat-hozadék Csak tizenkét százalék. Határozott már a város, Mennyi lesz a fizetés. Ennek nyomán a megyéhez Megyen sok fölebbezés. Hogyan dönt majd a vármegye, Ezt kérdezi mindenki, Mennyit kell hát a városnak Tényleg ki is fizetni. Döntést vár a tisztviselő, Iparos és kereskedő Vásárlás csak akkor lesz, Hogyha a zseb duzzadt lesz. Kereskedők keservükben Kínaiul tanulnak, Mert vásárlók boltjaikba Be nem igen fordúlnak, Legfölebb a kirakatnál Álldogálnak néhányan, A boltos meg kínaiul így dudolgat magában: Kint sincs kuncsaft, bent sincs [kuncsaft, Orr csüng, bolt pang, boltos [csúszhat, Csi-cse-ri-bors hal-la-li, Szépen fogunk meghalni. Ipszilon. Ostromállapot Paraguayban. Assuncion, október 24. Para- guayban a kormány kihirdette az ostromállapotot, mely 1932 már­ciusig marad érvényben. A kor­mányt az vezette elhatározásában, hogy az utóbbi időben a diákok többször megtámadták az „El Li­beral“ cimü lap szerkesztőségét és Paraguay elnökének palotájára kőzáport zúdítottak. Merényleteket terveztek a horvát emigránsok ellen. Bécs, október 24. A Reichspost híradása szerint Münchenben, Bácsben és Fiúméban október 15-ikére a horvát emigránsok el­len merényleteket terveztek, de azokat sikerült meghiúsítani. Kü­lönösen kritikus volt a helyzet Münchenben, ahol Pavelics hor­vát emigránsvezért Gruber Péter szerb újságíró, egy beszélgetés során megfenyegette, majd sa­rokba szorítva beismerte, hogy 2 millió dinárért felbérelték Pavelics meggyilkolására. A szerbek listáin más gyilkosságok is szerepeltek. A gyanús elemeire', figvdik. A bankhitelek után fizetendő kamatnak 12 százalékban történt makszimálása az adósok számára megkönnyebbülést jelent és pil­lanatnyira könnyít a bajok egy részén. Másrészt a rendelet kö­vetkeztében — legalább is egye­lőre — megszakadt a hitelnyújtás. A hitelfolyósítás megszakadását a vidéki bankok ilyenféleképen magyarázzák: A fővárosi nagy pénzintézetek, melyekkel a vidéki bankoknak összeköttetése, vissz- leszámitolása volt, nem adnak uj hitelt. Például ha valamelyik bank­nak 50 ezer P volt a hitele s a nyári bankrendelet megjelenéséig csak 20 ezer P-t használt föl, még akkor is csak a régi váltó prolongálásáig kap hitelt, a ka­matot azonban fizetnie kell. Furcsa a bankok helyzete egyébként is. A fővárosi intézetek 10*5—11 százaték mellett adják a pénzt, már ami keveset elvétve adnak. Ezt kell a vidéki ban­Washington, október 24. Hoover elnök és Laval francia miniszter- elnök tegnap este hosszasan tár­gyaltak a világot érdeklő gazda­sági és politikai kérdésekről. Borah szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának el­nöke nyilatkozott a francia újság­írók előtt. Hangoztatta a versail- lesi békeszerződés revíziójának szükségességét, majd rámutatott arra, hogy ha a szövetségesek törölnék a jóvátételeket, ő viszont előmozditanáaszövetségesek adós­ságainak törlését. Kijelentette, hogy az európai leszerelésre addig nincs kilátás, amig tartanak a versaillesi békeszerződés által előidézett álla­potok. Foglalkozott a szenátor a trianoni szerződéssel is, megálla­pítván róla, hogy valamennyi szer­ződés között a legsúlyosabb és legkegyetlenebb, mert Magyaror­szágot tönkre tette. Páris, október 24. Az Excelsior washingtoni levelezője szerint Laval hajlandó megvitatni a fegy­verkezés fokozatos csökkentésének lehetőségét azzal a feltétellel, hogy Amerika — a Kellog-szerződés logikus folyamataképen — elfo­gadja a konzultatív szerződést és hozzájárul a népszövetségi alap­okmány 16. cikkéhez, mely köl­csönös támogatást ir elő a tá­koknak 12 százalék mellett kihe­lyezniük. Mindenesetre szükséges tehát, a kihelyezési kamatlábnak leszállítása, hogy a bankok va­lamivel olcsóbban kaphassanak pénzt, hogy a hitelélet teljesen meg ne álljon. Mert, ha a vidéki hitelfolyósítás végleg megszakad, az rendkívül súlyosan érinti az egész gazdasági életet. A helyze­tet tehát mi magunk súlyosbítjuk. Vissza kell tehát állítani a bankforgalmat úgy, ahogy a nyári bankrende­let előtt volt, mert a vi­déken ma a nagybankok elzárkózása miatt szüne­tel a kölcsönnyújtás. Ez igy sokáig nem maradhat. Kü­lönben megbénul minden üzlet, sorra mennek tönkre a fizetési eszközhöz jutni nem tudó válla­latok. De intézkedést várnak a bankbetevők is. A betétesek. Tudni akarják, mennyiben érinti őket a kamatláb-leszállítás. madó féllel szemben. Az alaprend­szabályok közül első az, hogy minden kereskedelmi kapcsolatot meg kell szüntetni a támadó féllel szemben. A továbbiakban Fran­ciaország és Amerika közös rend­szabályokban egyezhetnek meg a biztonság megóvása céljából. A francia szakértők tervezetet dolgoznak ki a Németországban immobilizált rövidlejáratú hitelek konszolidálása céljából. Francia részről fentartják azt a felfogást, hogy a politikai, gazdasági és pénzügyi problémák szorosan összefüggnek egymással. Nem ha­tásos az olyan megoldás, amely csak részleges lenne. Bizalom nélkül nincsen biztonság. London, október 24. Az angol sajtó behatóan foglalkozik Laval és Hoover tárgyalásaival. A lapok azt hiszik, hogy Amerikában nem lesz lehetséges az aranystandard fentartása. Az amerikai készpénz- tezaurálás elérte a másfél milliárd dollárt. Éhez járul a francia arany- kivonás, mely a legsúlyosabb teherpróbát jelenti. Mind a két ország a szélsőséges gazdasági protekcionizmus és a szélsőséges politikai nacionalizmus képvise­lője, ezért Laval és Hoover tár­gyalásai nem sok kilátással ke­csegtetnek. Gyomorégést | biztosan gyógyít a Gyoinorsavtííltengést T TI7TTAF7TT Gyomorfekélyt i K V (1 í J Gyomornedrtúlképzést U I 11 1 v/JlJJ Bélfekélyt 1-----------TABLETTA----------­Kér dezze meg orvosát! Minden győgytárban kapható! Gyártja: „SPOLIO “ SPOLARICH ÉS MARTONFFY GYÓGYSZERMUVEK Budapest, VIII,, Baross ucca 11. . 4787 Angliában nem bíznak Hoover és Laval tárgyalásainak Borah szenátor a békeszerződések revízióját javasolja, de Laval tiltakozik ez ellen. Az Exchange Telegraph szerint Borah szenátor azzal ellenezte a konzultatív szerződést, hogy a béke nem az igazságon, hanem erőszakon alapszik. Hozzátette, hogy nem sok reményt lát a le­szerelésre, amig a versaillesi szer­ződést revízió alá nem veszik. Newyork, október 24. A He­rald Tribuna szerint Laval fran­cia miniszterelnök Borah szená­tor tegnapi kijelentéseire célozva ezeket mondotta: Nem azért jöt­tem Washingtonba, hogy Borah szenátorrabvitába elegyedjem és nem is azért tartózkodom Ameri­kában, hogy a versaillesi béke- szerződés revíziójáról tárgyaljak. „Ellenőrzött malmok“ címmel a Zalamegyei Újság folyó hó 18.-i számában egy cikk je­lent meg „Kotyogó“ aláírással. Az aláírás nagyon találó, annak ellenére, hogy a cikkíró semmi­esetre sem lehet molnár, még akkor sem, ha véletlenül malma van. Következtetem ezt azokból a furcsa kijelentésekből, melyeket minden jóizlésü molnár csak megdöbbenéssel olvashatott. A cikk írója mindenekelőtt megállapítja, hogy a legutóbb megtartott molnárgyülésen két fontos esemény domborodott ki. Most szószerint idézem: „Egyik az volt, hogy maga a molnárság adott kifejezést ama nézetének, hogy nem tartja elegendőnek a hatósági ellenőrzést, hanem a saját kebeléből választ és küld a hatóság támogatására ellenőrzőket, hogy saját kartársainak életét még inkább keserítse és a lealázottság bélyegét vésse homlokára. A molnárság maga állította ki tehát a saját erkölcsi bizonyítvá­nyát“. „A másik legkiemelkedőbb pont volt az egyöntetű munkádé­ért való harc“. Ezen sorok olvasása után min­den molnár előtt világos, hogy jónevü cikkírónk vagy egyáltalán nem volt az említett gyűlésen, vagy pedig bizonyos okból telje­sen rosszakaratúlag pertraktálja az ott hozott határozatokat. Mert a fenti beállításban bizony nagy adag rosszakarat van. Ostoba embereknek tünteti fel a molná­rokat, kik egyéb gond hiányában ellenőrnek kéredzkednek, csupán csak azért, hogy kartársaik életét megkeseríthessék. Tény az, hogy a gyűlés egyik főpontja a kormány által engedé­lyezett maximális vámszázalékra való áttérés volt. A molnárok egyhangúlag és örömmel fogad­ták el, egyetlen szó sem emelke­dett ellene. Annál több panasz hangzott el az olcsójánosok ellen, kik ilyenkor szerte-széjjel hirde­tik, hogy ha a szomszéd 15 szá­zalékot szed, ők csak 10 száza­lék vámot vesznek, vagy 10-ért cserélnek. A cél természetesen az, hogy a szomszéd molnárok őrlőit elvonják. Hogy tisztességesen kielégitik-e őket, az persze más kérdés! El­gondolhatja az őröltető közönség, hogy ha kormányunk a mai ne­héz és redukálós világban arra határozta el magát, hogy a búza vámját 12 százalékra, a rozsét pedig 15 százalékra felemeli, úgy ez nem történt ok nélkül, hanem azért, mert hosszas tárgyalások után belátta, hogy a molnárság a mai alacsony gabonaárak mellett a 10 százalékos vámmal továbbra

Next

/
Thumbnails
Contents