Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)
1931-10-09 / 235. szám
2 Zalamegyei Újság 1931 október 9. A politika hirei. Budapest, október 8. A 33-as bizottság tegnapi ülésén élénk vita folyt az ország mezőgazdasági kérdéseiről. Teleszky János hangoztatta, hogy a boletta nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket és csak átmeneti intézkedésnek fogadható el. Fokozni kívánja kivitelünket és szeriute még az Oroszországba való exporttól sem szabad visszariadni. Hangoztatta, hogy újabb beruházásokra nincs lehetőség és tartózkodni kell az újabb hitelek felvételétől. Az ellenzék ki akar vonulni a 33-as bizottságból abban az esetben, ha a parlamentet nem hívják azonnal össze. Kotmánykörökben ennek ellenére azt hangoztatják, hogy a Házat nem lehet összehívni, mert a 33-as bizottság mégnem fejezte be munkáját. A hatos bizottság a napokban fontos javaslatokat tesz, amelyeket sürgősen kell letárgyalni, erre pedig csak a 33-as bizottság alkalmas. A hatos bizottság befejezte a pénzügyi tárca költségvetésének felülvizsgálását és a személyi járandóságok csökkentésén kívül 12,224.834 pengő megtakarítást javasol. Ez összeg nagy részének megtakarítása úgy volt elérhető hogy a külföldi dohányvásárlásra előirányzott összegek nagy részét meg lehet takarítani. A kormányzó Balku Gyula bácsbodrogmegyei, F e i I i t z s c h Berchtold békésmegyei és Jankó Ágoston tolnamegyei főispánokat felmentette állásuktól. Békés főis- ánjává Korossy György ny. llamtitkárt, Tolna megye főispánjává Perczel Béla felsőházi tagot nevezte ki és az utóbbit megbízta Bácsbodrog megye és Baja város főispáni teendőinek ellátásával. Budapest, október 8. A 33-as bizottság mai ülésén napirend előtt Pallavicini gróf sürgette a Ház feloszlatását és foglalkozott a volt kormány gazdálkodásával. Kérte a miniszterelnököt, ne támaszkodjék az eddigi parlamentre, hanem uj választójog alapján Írja ki a választásokat. A miniszter- elnök válaszában kijelentette, hogy a 33-as bizottság nem vice-parlament, csak a gazdasági kérdések megoldására hivatott, ezért nem is ad választ a politikai megjegyzésekre. Rubinek István visszautasította Pallavicini- nak az egységespártra tett megjegyzéseit és hangoztatta, hogy felesleges az új választás, mert a nemzet csak nemrégen „nyilatkozott* meg az egységespárt mellett. Hoover felveti a moratorium gondolatát. London, október 8. A Daily News Chronicle jelenti, hogy a newyorki bankároknak sikerült rávenni Hoover elnököt, hogy hozzájáruljon a moratóriumnak 3 évre való meghosszabbításához és elfogadja a háborús adósságok revíziójának elvét is. Hoovert meggyőzték arról, hogy az esetleges európai összeomlás rengeteg amerikai tőkét ránt magával. London, október 8. Washingtonból jelentik a Timesnek : Politikai körök szerint Hoover és Laval behatóan meg fogják tárgyalni a jóvátétel és a háborús adósságok kérdését. Hoover elnöknek meggyőződése, hogy e .kérdésben Európának vagy Németországnak kell megtenni a kezdeményező lépést. Ez vagy olyan formában történnék, hogy Németország fizetőképességének megvizsgálására bizottság kikülHa eredménnyel kecsegtető harcra akarunk felkészülni a bolsevizmus ellen, akkor úgy a fizikai, mint a szellemi fegyvereknek egész arzenálját használatba kell vennünk. Ki kell elégítenünk a tömegeknek testi és lelki szükségleteit, hogy annak a veszedelmes betegségnek csirái be ne fészkelhessék magukat az üresen hagyott zúgokba. Mert, ha befészkelődnek, olyan rombolást visznek véghez, melynek eredményei beláthatatlanok. A bolsevizmus a világnak minden pontjára helyezett el már őrszemeket és az illető országok éberségétől függ, milyen hatást fejthetnek ki ezek ott. Nálunk eddig — szerencsére —sikerült az élet - rekapott hajtást rögtön levágni s igy a kivirágzást meggátolni. Ezt a munkát tovább kell folytatni, még pedig az eddiginél sokkal nagyobb buzgalommal, mert a csirák elvetésének, kihajtásának és szaporodásának lehetőségei megsokszorozódtak az általános helyzetnek rosszabbodása nyomán. A betegséget ismerjük, annak gyógyitószerei sem ismeretlenek, tessék tehát a gyógyításhoz most már komolyan hozzálátni. A kezdeményező lépéseket az inségakció megindításában látjuk és, ha sikerül ennek az akciónak levezetése abban a mederben, amelyet számára készítenek, akkor azt mondhatjuk, hogy fizikai téren gátat állítottunk — legalább is egy- időre — a bolsevizmus ellen. Amikor azonban arról gondoskodunk, hogy a tömegeknek anyagi szükségletei kielégítést nyerjenek és az ellátásban folytonossági hiányok ne jelentkezzenek, féltő gonddal kell a tömegeknek szellemi táplálékáról is gondoskodni, hogy a lelkek a jó erkölcsökkel teljenek meg s ezek az erkölcsök soha meg ne lezulhassanak. A jó erkölcsökkel telitett lélek uralkodni képes a testen még akkor is, ha a testi szükségletek kielégítése körül nehézségek is merülnek föl. Ha azonban az erkölcsök meglazulnak, ha e lazulásnak magunk vagyunk az elősegitői, akkor felszabadulnak a durva ösztönök, a vad indulatok, úrrá lesznek a szenvedélyek és bekövetkezik a fel- fordúlás, a rombolás, a pusztítás úgy anyagi, mint szellemi, erkölcsi téren. Szovjetország szolgál nekünk erre példával. A mai válságos időkben a bolsevizmus nagyobb erőt fejt ki a világ fóradalmositása érdekében, mint, ha normális állapotok uralkodnának, mert úgy gondolkodnak apostolai, hogy az ínségbe jutott tömeg fogékonyabb a forradalmi kitörésekre. Ez igy is van. Épen ezért kötelességünk a népet az erkölcsökkel körülbástyázni s épen ezért nincs okunk örülni azon, hogy sikerült a népoktatásügyi kiadásokat is csökkenteni. De csudálkozunk egyben azon is, miért szabad és miért kell legyalázni, megfenyegetni azt a „szeldését kérik, vagy pedig nyíltan felvetik a moratórium gondolatát. Az elnök semmiképen sem tesz addig lépést, amig a kérdést a kongresszus meg nem vitatta. lemet“, mely a keresztény erkölcsök védelmében tiltakozik a nu- ditásnak az utcára vitele, közszemlére tétele ellen. Persze, első a tetszelgés és utolsó, ha egy kis hely még jut neki, az erkölcs. Talán rosszul mondottuk, nem is a tetszelgés, hanem a politika az első, annak a nevében lehet is, szabad is kifejlődnie annak a szellemnek, mely csak ott fedezi föl a művészetet, ahol nuditás van. Vegyünk fontolóra mindent és ne játsszunk a tűzzel, mely egyszer már megégette körmünket. Az ínségesekért. Irta: KÓBOR ISTVÁN, kerkaszent- miklósi plébános. II. Annak, aki megsegíti a szűköl- ködőt, neve: Caritas. Szivét nem rejti el, kezében hordja, amikor alamizsnát oszt. A szeretet lángjait lövellő szive igazi királyi szív. Ha kell, inkább önmaga nélkülöz, csakhogy segítsen. A királyok Királyát teszi barátjává, lelkében pedig ott zsong a jótékonysága által keltett vigasz, boldogság dallama, amelynek ő a boldog élvezője. Aki a nyomorgót megsegíti, a földet aranyozza, ame* lyen annyi a gyűlölet, amelyet a pokoli kígyó iparkodik megkaparintani, a nélkülözést felhasználva, az elégedetlenkedést szítja, a szö- ciáldemokrácia, a kommunizrffus torztanitásaival igyekszik a földet elékteleniteni. Aki segít a szegényen, uralkodóvá lesz a pénzen, az önzés csúnya keretein felülemelkedik, annak önmagáért élni kevés, annak az élet, amelyből hiányzik a jótékonyság idealizmusa, sivár, kietlen puszta. Nos, ha a jótékonyság gyakorlásában magasba törekvésünk némileg kielégül, akkor miért tagadnók meg magunkat szűkmarkúságunkkal ? Az ember a magasba törekszik és egyúttal szive kiolthatatlan vággyal szomjúhozza a boldogságot. A vagyonban, a gazdagságban boldogság utáni vágya ki nem elégül. Szépen mondja nagy gondolkodónk, Eötvös: „ Ha a föld megnyitná aknáit .s neked adná minden kincsét; ha a nap rád árasztaná legmélyebb sugár- zatát és a föld legédesebb illatát öntené el körülötted, még akkor sem éreznéd boldognak magadat; még mindig van valami benned, ami kielégítést nem talál, lelked nek egy része, amely sír.“ — Ugyanez a költőnek, Reviczky- zek nyelvén igy hangzik: „Ne hidd, hogy hatalom, dicsőség, fény, pompa boldogítanak. A tenger el nem oltja szomjad, hanem a tiszta, kis patak“. A jótékonyság ez az a tiszta, kis patak, amely enyhíti boldogság utáni szomjun- kat. Vagy nem éreztük még, hogy alamizsnaosztás után milyen mennyei vigasz szált lelkűnkbe ? A ember önmagát becsüli meg jótékonyságával, de ezzel egyúttal tartozik a társadalomnak is. A hires orosz iró, Dostojewsky Írja: „Ha minden orosz egy-egy fát ültetne életében, Oroszországból kert lenne és ha minden ember csak egy valakit boldogítana életében, a világból paradicsom lenne“. Ha minden magyar csak egy rózsatőt ápolna, Magyarország rózsakertté lenne; ha minden magyar * olyan szent, megdönthetetlenül szilárd állhatatossággal elhatározná, hogy az ő szive lesz az az egy rózsatő, amelyet a szeretet virágainak hajtásaira fog ápolni egész életén át; ha minden vagyonos család csak egyetlen egy Ínséges családot karolna fel: Magyarország paradicsommá lenne. S igy az annyi veszedelemmel s teljes felfordulással fenyegető szociális kérdés egy pillanat alatt meg volna oldva. Azért nem hiába int Kazinczy: „Örülj a nagy birtok nagy hasznának, hogy sokból sokat nyújthass a hazának!“ Sokkal többet, mint amennyit a rideg igazságosság előír s mint amennyit épen kell adni, hanem annyit, amennyit részvevő szivünk diktál. (Vége következik.) Súlyosbították Zavaros polgármester fegyelmi büntetését. Budapest, október 6. A belügyminisztérium legfelsőbb fegyelmi bírósága ma hozott ítéletet Zavaros Aladár székesfehérvári polgár- mester és Varga Elemér műszaki tanácsos ügyében, amely felebbe- zés folytán került eléje. A fegyelmi bíróság az elsőfokú ítélet megváltoztatásával Zavaros Aladárt a saját és családja ellátási igényének elvetésével hivatalvesztésre ítélte. Az Ítélet súlyos voltát egyes fegyelmi vétségeknek kölönös nagysága okolja meg. Varga Elemér fegyelmi ügyében az eljárást a fegyelmi bíróság felfüggesztette a bűnügyi eljárás jogerőre emelkedéséig. Asszonyoknak. Minden év divatiránya ősszel ér a fordulópontjához. Merész ötletek, bizarr változások az augusztus-szeptemberi demi-saison látszólagos eseménytelensége alatt valósulnak meg a párisi divatdiktátor-házak boszorkánykonyháiban. Máról-holnapra megszűnt a homlokot szabadon hagyó kalapok természetes nyíltsága. Praktikus jellegük átváltozott és a ferdén, bal- szemöldökre húzott, hullámzó strucctolakkal díszített á la Watteau kalapálmok viselőiknek a rokokó, vagy második császárság asszonyi pikáns profilját kölcsönzik. A tervezők újra a múltba mentek ötletekért, — életre keltve a 18. század romantikus viseletének apró, könnyed kiegészítőit. E bizarr ötlet mélyén van valami különös valóság. A rokokó kornak látszólagos, sima, fényes föl- színe alatt lappangó események terhes levegője — és a második császárság, — valamint a jelen idők között könnyű párhuzamot találni. A mai gazdasági és politikai nehézségekkel telitett időkben újra megjelentek, a bizonytalanság felé merészen mosolygó asszonyok fején, a könyedséget Minden erőnkkel dolgoznunk kell a vörös veszedelem elhárításán. Nagyobb védelmei az erkölcsöknek!
