Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)
1931-12-06 / 284. szám
2 A keszthelyi Emericana ünnepélye. A Festetics Taszilo herceg protektorátusa alatt álló Heliconia Corporatio a keszthelyi gazdasági akadémia dísztermében műsoros «stét tartott, melyen megjelentek az akadémia tanárai, Berkes Ottó premontrei kanonok, főigazgató, nagyur, s a premontrei kanonok- rend tagjai, az állami polgári leányiskola tanárnői Koncz Elekné igazgatóval az élén, azonkívül a Corporatio nagyasszonyai, kisasz- szonyai, dominusai, leventék és apródok, s a város intelligenciája. A „Boldogasszony Anyánk“ el- énnklése után Schürger János dr. akadémiai tanár prior üdvözölte a megjelenteket. Bejelentette, hogy az eltávozott 10 levente helyett 17 apródot fogadott az Emericana kötelékébe. Kérte a Corporatiot, fogadja őket szeretettel és támogassa őket nemes törekvéseikben. Az apródokat pedig felszólította, legyenek erős bástyái az emeri- canás eszméknek. A nagy tetszéssel fogadott priori megnyitó után a Heliconia énekkara Szőke Sándor II. éves h. levente vezetése alatt nagyon szépen elénekelte Ammer József „Nem, nem soha“ c. müvét, mely nagy tetszést aratott. Utána Tamás Ferenc dr. akadémiai segédtanár, a Heliconia subpriorja előadta „A társadalom fejlődése és az Emericana“ cimü remekül összeállított értekezését. Ismertette az Emericana célját, a társadalom fogalmának meghatározását, kitért a különféle társadalmak kialakulására, az uralkodó társadalom fejtegetésére. Kifejtette, hogy az Emericana eszméje legközelebb áll a nemzeti társadalomhoz s azért arra kell törekedni, hogy erős nemzeti érzéstől áthatott társadalom legyen az uralkodó társadalom. Az Emericana tagjainak feladata, úgymond, terjeszteni az Emericana eszméit, hogy azok uralkodó érzésekké válva, megvalósítsák az Emericana eszméjét : a szociális igazságot és a Pasztránerné beteg. Tragikomédia 5 jelenetben. Színhely: Piactér. 1. jelenet. Szilvásné: Borzasztó, micsoda drágaság! Tudja, hogy a borjúhús megint megdrágult ? Borzasztó !... Nem tudok kijönni a pénzemmel. Rókáné: Rémes ! Egyenesen rémes ! De kérem, a krumplinak is felment az ára; meg a tojásnak. Tegnap már 15 fillér volt darabja. Mondja drága ! Nem venne át tőlem két liter libazsírt? Nem avas. Nagyszerű, finom! Mi nagyon szeretjük. Szilvásáé: Köszönöm angyalom, nekem is sok van és mi nem is szeretjük annyira. — De mondja csak, mi van Pasztránernéval, olyan régen nem láttam. Rókáné: Pasztránerné beteg. Nem is tudja ?ó . . . Csodálom. Valami kis náthát kapott, piros az orra s azért nem jön az utcára. Szilvásné: Ne mondja! Meghűlt. Bizony az influenzával nagyon vigyázni kell... Szegény!... Rókáné: Isten vele drága! ne haragudjék, de megyek már. Szilvásné: Annyira siet?... No Zalamegyei Újság keresztény integer Magyarországot. A nagyhatású beszéd után Bem István III. éves h. szivbemarkoló művészettel elszavalta Sajó Sándor „Magyar ének 1919-ben“ című költeményét. Szűnni nem akaró taps honorálta. Keszthelyi Jenő III. éves h. sec- retarius a praxi banda kísérete mellett sok érzéssel eljátszotta a „Rákóczi nótát“, Csikországi fenyvesekben“ és „Édesanyám ablaLegutóbb rámutattunk, hogy a gazdasági válság mennyire meg növelte az országúti csavargók számát Zala megyében. Amint a tél előrehalad, mindinkább tapasz • talható ez a jelenség a koldulás terén is. Itt Zalaegerszegen és a megye más nagyobb helyein a koldusok egyre nagyobb számban tűnnek fel. Legnagyobb részük munkanélküliségére hivatkozik és ezen a címen kéregét. Egy-egy üzletbe, műhelybe naponta 8—10, vagy még több állít be és könyör- adományt kér. Ez a íömegkére* getés a legnagyobb zaklatást jelenti az elszegényedett iparos, ke- keskedő, stb. társadalomra. Ha ' valaki minden koldusnak adna, havonta egészen tekintélyes összegek mennének el erre a célra s mivel mindenkinek adni nem tud, hallania kell a morgást és a zúgolódást. A kérdés megoldásának csak egy megfelelő módja van. A segélyre rászorulók december elsejétől kezdve mindenütt támogatásban részesülnek, tehát azontúl megélhetésük miatt nincsenek ráutalva az egyénenkénti koldulásra. A rendőrségnek és csendőrségnek tehát fokozottan kell ellenőriznie az engedély nélküli koldusokat. Tettenérés esetén nem gondolunk minden esetben megtorlásra, csak akkor, ha a tettenért egyén nyilvánvalóan ok nélkül koldult. A többiek ügyét át kell tenni a segítő bizottságokhoz. A lényeg tehát nem a büntetés, hanem a kára“ kezdetű irredenta dalokat, nagy tapsvihart aratva. Műsoron kívül a praxi-banda Pleidell István tanársegéd prímás vezetése mellett magyaros tűzzel, cigányos vervvel magyar nótákkal szórakoztatta az illusztris közönséget. Játékát hosszas taps jutalmazta. A jól sikerült meleg, családias ünnepélyt a Himnusz hangjai zárták be. koldusok belerelése a segítő akcióba. Külön figyelmet érdemel az idegen koldusok kérdése. Sok esetben megtörténi', hogy, mikor valaki a koldust a segitő bizottsághoz utasítja, azt a feleletet kapja, hogy ő (a koldus) idegen, tehát nem számíthat hatósági segélyre. Ezeket az idegen koldusokat fokozoitan kellene ellenőrizni és lakóhelyükre toloncolni, ahol ők is hatósági támogatásban részesülhetnek. A puccs-ügy. Budapest, december 5. A puccskísérlet ügyében a nyomozás első része befejeződött. A rendőrség és a katonai hatóságok összesen 22 embert tartóztattak le, a töb- bit elbocsátották. Revolvere» postarablás. Budapest, december 5. Tegnap este 6 óra előtt egyik újpesti postahivatalba két fiatalember állított be. A fiatalemberek revol- [ vert fogtak a tisztviselőkre, akik épen a zárlatot készítették és három lövést adtak le A két postamesternő sikoltozni kezdett, a postamester azonban nem veszítette el lélekjelenlétét, hanem gyorsan előrántotta revolverét és viszonozta a lövéseket. A támadók erre elmenekültek. A rendőrség erélyes nyomozást indított kézrekeritésükre. pá édes, a viszontlátásra. Rókáné (el). 2. jelenet. Szilvásné (átkiált): Bergmanné jöjjön hamar! Csak egy szóra. Bergmanné (futva megjelenik): Tessék! Szilvásné: Most hallom Róká- nétól, hogy Pasztránernának magas láza van, súlyos influenzában fekszik egy hét óta. Bergmanné: Ne mondja ! Szilvásné: És nagyon gyenge a szervezete. Nem tudom, kibirja-e. Istenem! . . . Hát csak ennyit akartam mondani, már megyek is. (El). Bergmanné (egymaga): Micsoda pletykafészek! 3. jelenet. (Feltűnik Fügéné.) Bergmanné: Hát maga hogy van kedves Sári ? Borzasztó! Ugye milyen drága a piac ? Én nem tudom, nem értem, maga olyan jól ki tud jönni a pénzéből. Én háromszor annyit költők a konyhára, mégsem élünk rangomhoz illően. És ez a drágaság! Az embernek minden garast a fogához kell vernie. Fügéné: No maga sokszor odaverhette látom az egész fogsora mozog. Bergmanné: Node hogy mondhat ilyet!!! Hogy az én fogsorom mozog? . . Nahát! Tudja meg, az én fogaim nem hamis fogak! Fügéné: Nem? Érdekes . . . Ebben a korban! Szinte nem is hinné az ember. Bergmanné: Mi az, hogy ebben a korban? Nézze meg Weisznét, 10 évvel idősebb nálam és még egy fiatalasszony. Sag schon! — Nézze meg Mitzgernét, egész udvara van, pedig az anyám lehetne. Kövér, mint egy kalapskatulya, az arca csupa ránc, visszeresek a lábai, aztán milyen rikítóan és ízléstelenül öltözködik . . . Drágám az én alakomat még sokan irigyelhetik. Nézzen meg. Nem vagyok ám fűzve. Fügéné: (magában) Hiszen meg is látszik rajta. (Fenn) Nem tagadom, ön elbújhat Sonkáné mögött, pedig ő nagyon csinos fiatalasszony. Bergmanné: Én meg csak annyit mondhatok, hogy maga biztosan forrón szereti az ételt. Fügéné: Én ! Már hogy mért ? Bergmanné: Tapasztalom, hogy eléggé kiszőrösödött a nyelve. Fügéné: Én Istenem, micsoda szerencse, ha valaki nem hülye. Bergmanné: Óh, azt maga nem 1931 december 6. Az üzletek zárórája karácsony előtt. Budapestről jelentik: A Budapesti Közlöny mai száma közli a kereskedelmi miniszter rendeletét a nyílt árusítási üzleteknek december 5-től 24-ig terjedő időben köznapokon és a december 13-ára és 20 ára eső vasárnapokon való nyitvatartása tárgyában. A rendelet szerint azoknak a városoknak és községeknek területén, ahol az üzleti zárórát az 1921. évi 37-ik te. alapján kiadott kereskedelmi miniszteri rendelet, vagy az 1913. évi 36 ik te. alapján alkotott szabályrendelet állapítja meg, azokat a nyílt árusítási üzleteket, amelyeket köznapokon este 7 óra előtt kel! bezárni, december 5-től december 24 éig bezárólag a szombati napokon este 7 óráig, a túlnyomóan élelmiszereket árusító üzleteket a szombati napokon este 9 óráig szabad nyitva tartani, A december 13-ára és 20-ára eső vasárnapokon az ország egész területén a nyilt árusítási üzleteket reggel 7 órától délután 2 ig lehet nyitva tartani. A kizárólagos pálinkaméré- } seket december 13 án és 20-án az ország egész területén egész nap zárva kell tartani. A hus- nemüek árusítása ezen a két vasárnapon csupán reggel 7 órától délelőtt 10 óráig végezhető. A halféléket, élő és leölt baromfiakat azonban ezeken a vasárnapokon az ország egész területén reggel 7 órától délután 2 óráig szabad árusítani. tudhatja... No de ne beszéljünk annyi hiábavalóságot, maga olyan nagy gyerek. Fügéné: Nem tud valami újságot ? Bergmanné: Hallotta, hogy Csókánénak meghalt a férje ? Fügéné : No hallja ?! Ilyen ósdi hírekkel áll maga elő ? Hisz tegnap már el is temették, 12 koszorú, 9 kocsi, 4 autó volt a temetésen. Az özvegynek pocsékul áll a gyászruha. Bergmanné: De azt nem hallotta, hogy Viki nősülni akar. Fügéné: Drágám maga az őskorban él! Bergmanné: Ezt is hallotta ? De hát azt már biztosan nem, hogy Pasztránerné súlyos beteg. Fügéné: Igen ? Beteg ? Ja persze beteg. Persze, hogy hallottam. Szívbaj ugy-e ? Bergmanné: Jesszusom ! Az is? Szegény ? . . . Borzasztó rosszul van. Nem hallotta ? Fügéné: Hogy hallottam ? . . . Persze, hogy hallottam, a halálán van. A gond is emészti, biztosan válni akar a lánya. Bergmanné: És mit gondol, vájjon miért válna ? Fügéné: Miért ? Hát hogyne ! Férje botrányos múltja és mostani viselkedése miatt. Rendezésre vár a kolduskérdés
