Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)
1931-12-05 / 283. szám
XIV. évfolyam 283. szám Ara 12 fillér 1931 December 5 Szombat, 7 TIT 1U» László plébános útnak Főtiszt. Gosztonyi 54-GYEI ÚJSÁG Zalacsány SST ______ valid : \___6cis^eg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám ;s zíő: HERBOLY FERENC. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 240 pengő negyedévre 7*20 pengő. Kray István báró a zalaegerszegi kerüier országgyűlési képviselője csüiörtökön a parlamentben nagyszabású beszédet mondott, melynek a magyarosztrák vámunióra és a nyugdíjcsökkentésre vonatkozó részét előző számunkban bőven ismertettük. Beszédének.folyamán Kray báró s többek között még a kő vetkezőket mondotta: — A magyar agrártársadalom ma ezer sebből vérzik. Véres verejtékkel produkált terményeinek nincs piaca s >gy nem kapja meg a mezőgazdaságba fektetett tőkéjének és munkájának ellenértékét. De ezzel szemben és ennek dacára óriási az a teher, amely nálunk az agrártársadalomra nehezedik. Az adóterhek már évekkel ezelőtt, a 35 pengős búzaárak mellett is túlzottak voltak és ma, amikor a búza ára vidéken ennek már csak egy ötödét éri el, egyenesen elviselhetetlenek. És legnagyobb hibája a mi adórendszerünknek az, hogy még csak meg sem közelit! az egyenlő, arányos és igazságos teherviselés elvét. Hiszen nálunk nem akadt még a mai napig olyan pénzügyminiszter, aki a bankokráciánál és a nagyiparban mutatkozó óriási jövedelmeket megfelelően megadóztatta volna ! Mert — sajnos — Magyarországon a hivatalos hatalom mindég ezeknek a rétegeknek kedvezett, pedig ki kell nyíltan mondanunk, hogy a szociális kérdések iránt vajmi kevés megértést tanúsító bankokrácia és nagyipar ezt a kedvezést igazán nem érdemelte meg. A gyárak valóságos éhbérért dolgoztatják munkásaikat, a bankokban és gyári vállalatokban alkalmazott tisztviselők túlnyomó része nyomorog és egyáltalában nem kapja meg kora reggeltől késő estig tartó munkájának ellenértékét, a bankok és a nagy iparvállalatok kisrészvényesei a nyereséggel arányban nem álló csekély osztalékkal kénytelenek beérni, sőt gyakran egyáltalában nem kapnak osztalékot, de ugyanakkor a bank- és gyárigazgató urak háborítatlanul élveznek többszázezerpengős jövedelmeket! És a súlyos gazdasági helyzettel indokolt leépítéseket mindég a munkásoknál és a kistisztviselőknél kezdik ezek a vállalatok. Máról-holnapra szívtelenül koldusokká teszik gyakran alkalmazottaik százait, de az igazgatók, az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok ilyenkor is nyugodtan élvezik tovább az őket jog és igazság szerint meg nem illető jövedelmeket. És kartelára- ikkal is nyugodt lelkiismerettel zsákmányolják ki a velők szemben tehetetlen vásárlóközönséget. Legfőbb ideje, hogy ennek a kiáltó igazságtalanságnak, ennek az embertelen visszaélésnek egyszer már véget vessünk ! — De amikor arról van szó, hogy a bankok hitelnyújtással nyúljanak kissé az agrártársadalom hóna alá, az igazi segítségtől a legridegebben elzárkóznak és ha adnak is a gazdának hitelt, olyan uzsorakamatot követelnek éne, amely csak arra való, hogy illetéktelen hasznukat növelje és e mellett a tönk szélére juttassa, pénzéhségüknek szabad prédájává tegye az ország gazdáinak százezreit. Ennek kiáltó példája az a valóságos hóhérmunka, melyet azok végeznek, akik most, amikor a törvényhozás a földteher- rendezés révén némi segítséget óhajt nyújtani az eladósodott gazdáknak, a kezök alól legalább ideiglenesen kiszabadult adósok helyett a jóhiszemű kezesekre vetik magukat. — Az ország kisiparos és kiskereskedőtársadalmának a helyzete semmivel sem jobb a gazdák helyzeténél. A kisiparos és a kiskereskedő sem bírja a reá nehezedő óriási adóterhet, különösen a forgalmi adót és őt is épen olyan nehezen sújtja a hitelkérdés rendezetlensége és u kartelek kizsákmányoló árpolitikája, mint a gazdát. Ha a kapitalista gazdasági rend egészségtelen kinövéseit meg nem szüntetjük, feltartózhatatlanul bele fog sodródni a magyar társadalom a kollektivizmus karjaiba ! — Sem szociális, sem pénzügyi szempontból nem tudom helyeselni azokat az intézkedéseket, melyeket a kormány államháztartásunk egyensúlyának biztosítása érdekében a 33 as bizottsággal karöltve életbeléptetett. Ha adókat emelnünk kell, miért nem adóztatjuk meg nagyobb mértékben azokat a jövedelmeket, amelyek egy lényegesen magasabb megadóztatást még elbírnának ? Lehetetlen dolog, hogy a társulati adó Magyarországon alig több évi 20 millió pengőnél. De kérdem, lehet e csodálkoznunk a- felett, hogy a 33 as bizottság épen ezeket a jövedelemkategóriákat favorizálja, amikor annak jelenleg csak 32 tagja közül 22-nek különféle vállalatoknál összesen 191 igazgatósági tagsága van?! — Elismerem, hogy egy bizonyos fizetéscsökkentésre is szükség volt, de nagy hibának tartom, hogy ez alól a csökkentés alól a létminimumot sem mentesítették. A családos közalkalmazottak és általában a sokgyermekes családok megsegítése érdekében újból ajánlom a kormány figyelmébe az agglegényadó bevezetését. Egyáltalában nagy hiba, hogy a levonásoknál nincsenek tekintettel a többgyermekes családokra. Ha nem akarunk egy satnya és életképtelen nemzedéket nevelni, gyermekeinknek meg kell adnunk azt, amire egészséges fejlődésükhöz szükségük van. A magyar ifjúságtól, jobb jövőnk e reménységétől a legerősebb bástyájától elvonni a testi és szellemi fejlődés előfeltételeit, nemcsak antiszociális cselekedet, de egyenesen embertelenség. — Az általános fizetéscsökkentés igen káros hatást gyakorolt az iparra és kereskedelemre is. Magam ismerek több kisiparost és kereskedőt, aki kénytelen volt üzletét bezárni, mert a tisztviselők beszüntették az eddig rendesen fizetett havi részletek fizetését. Ezek a tönkrement kis exiszten- ciák azután családtagjaikkal együtt nemcsak a munkanélküliek számát növelik, de mint adóalanyok is megszűnnek létezni. Ismét átdolgozzák a nyugdíj' rendeletet. Budapest, december 4. A kereszténypárt tegnap folytatta a nyugdijrendelet megvitatását. Több felszólalás után a párt elhatározta, hogy fentartja azt az álláspontját, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében a kormányjelentésben meghatározott költségvetési keretet szem előtt kell tartani, azonban a kormány által ismertetett nyugdijrendelet - tervezetet jelen alakjában elfogadhatónak nem tartja. Kijelenti, hogy mielőtt a rendeletet a 33-as bizottság elé terjesztenék, készséggel rendelkezésre áll javaslatok előterjesztése tekintetében. Az egységespárt tegnap este tárgyalta a tervezetet. Kozma Jenő hangoztatta, hogy már kereskedők és az iparosok is kérik, hogy ne csökkentsék tovább a tisztviselők és nyugdíjasok fizetését. Kérte a kormányt, küldjenek ki a pártból bizottságot, amely megnyugtatóbb javaslatot dolgozzék ki. Károlyi miniszterelnök a javaslathoz hozzájárult. A bizottságot mindjárt meg is választották. Erdélyi Aladár a szénkérdést, Lakatos Gyula a devizapolitikát tette szóvá. Halálos vasúti szerencszétlenség. Orosháza, debember 4. Csütörtökön reggel az orosházai vasúti állomáson egy tolató kocsisor halálra gázolta Rattai Lajos moz- donyfütőt. Rattai az állomási kerítés mögött megpillantotta feleségét, aki reggelit hozott neki. A fütő leugrott a mozdonyról és felesége felé ment. Egy kocsisor között akart átbújni, amikor egy tolató mozdony meglökte a kocsikat. Rattai elesett és négy megrakott kocsi keresztül ment rajta. A fütő azonnal meghalt. Felsiró magyar fájdalom!... A jeruzsálemi angol hadi temetőben az őr egy két méter széles, egy méter magas, fából faragott könyvet talált, amelyet még aznap a rendőrségre szállitottak és megindult a nyomozás, vájjon ki vitte oda ezt a művészi alkotást és ki szerkesztette a könyv szövegét? Mi volt a könyv tartalma, amely a rendőrséget nyomozásra indította? A könyv címlapján ez az angol felírás olvasható: „Justice for Hungary ?“ és alatta a magyar cimer Szent István koronájával, borostyán ágakkal övezve. A másik oldalon pedig ez áll: készítette őstaránd Jeruzsálemben. A könyv belső oldala két lapból áll angol szöveggel. Magyarul ugyanez a szöveg: „12 millió fegyvertelen kar emelkedik az ég felé... 12 millió megfosztott kar kér igazságot és a trianoni békeszerződések revízióját. A legigazságtalanabb és legembertelenebb béke szétszakította Szent István 1000 éves birodalmát, millió magyart elszakított az anyaföldtől. Kény- szeritettek, hogy elfogadjuk e szégyenteljes békéi, a derék és hősi magyar erő kényszerült meghajolni a számfölötti túlerővel szemben. 800.000 halottunk teteme fedi a csatatereket a világ minden részén . . . Sok vér folyt, de még többnek kell folynia ... mi sohasem adjuk fel Szent István 1000 éves régi birodalmát, soha! — soha ! Kemény karunk még nem kovácsolja a fegyvereket, a harci kürt még nem fuj riadót. Békés utón kérünk igazságot! Ha a leszámolás órája üt, mindnyájan ott leszünk, mi — a 12 millió ,meg' törhetetlen magyar. És akkor a világ szeme előtt, a mi nagy csatánkban kérjük a müveit emberiség szimpátiáját“. Ezt a művészi faragásu könyvet feltűnő tartalmával a rendőrségre szállították és hivatták a magyar konzult, Geiat Eliást, aki azonban semmiféle felvilágosítást nem tudott adni. Közli: dr. Erdélyi Magyar Péter. Érdekes találmányok a nemzetközi vendéglős kiállításon. Newyork, december 4. A nemzetközi vendéglőipari kiállításon feltűnést keltett néhány érdekes találmány. Bemutattak egy ötletes edénymosó gépet, továbbá olyan tányérakat, melyek visszaugranak, egy fánksütőt, mely öt perc alatt száz fánkot süt ki. A legszenzációsabb az a készülék, mely a pincér közeledtére nyitja és zárja az ajtót. Az ajtó előtt fotoelektri- kus cellából fénysugár vetődik ki és mikor valaki az ajtó elé ér, egy pillanatra megszakad az ösz- szeköttelés, mire a cella működésbe hozza az ajtó nyitó szerkezetét.
