Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)
1931-12-01 / 279. szám
2 Zalamegyei Újság 1931 december 1. A zalai orvosok teljes erővel támogatják az országos szövetséget az OTI-szerződés körüli harcban. Csilléry András dr. előadása az új orvosi szerződésről és a szabad orvosválasztásról. denki megállja a helyét, köteies- ségteljesitésénekkomoly tudatában. H e r i n g Dezső tanfolyamvezető mondott ezután köszönetét a felszólalóknak s az előadóknak. Majd bejelentette, hogy Kertész Lajos állategészségügyi tanácsos javaslatára kapcsolódott be az állatorvosi kar a tanfolyamba s Lengyel András állatorvos lesz az első előadó állatorvos. Köszönetét mondott az előadói karnak, melynek minden tagja jelenvolt. Előadók lesznek a vezetőn és Lengyel állatorvoson kivül : Zsuppán József polg. fiúisk. igazgató, Móra János reálgimn. tanár, Izsák Gyula, Flojhár Tivadar polg. isk. tanárok, Boda Béla gazdaköri titkár és Csonka Elek. Ezután Kovács Ferenc gazdaköri elnök mondott sikerült köszönő beszédet. Nagyon találóan szőtte beszédébe azt a kis mesét, amikor az apa fiával dolgozott a mezőn s találtak egy kulcsot. Az apa azt mondta : tedd el fiam a kulcsot, hátha találunk majd ládát is hozzá. Ez a kulcs a tanfolyam s reméli, megtalálják a ládát is, melyből a tudományt meríthetik. A tudományra nagy szükség van, mert ma nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi válság is van s a tudás révén reformálhatjuk meg önmagunkat, hogy az erkölcsi, ezt a nagyobb válságot is elsimíthassuk. Az ünnepély ezzel befejeződött s az egybegyűltek a Himnusz hangjai mellett oszlottak szét. Amnesztia Spanyolországban. Madrid, november 30. A kormánynak az a szándéka, hogy az alkotmány végleges elfogadása alkalmából általános közkegyelmet ad. Az igazságügyminiszter csaknem egészen elkészült a rendelettel, amelynek még az alkotmány kihirdetése előtt életbe kell lépnie, mert az alkotmány úgy intézkedik, hogy közkegyelem többé nem gyakorolható. Tűz a felsöbecsalihegyi korcsiában. Vasárnap hajnalban 3 és 4 óra között Rosta Lajosnak Zalaegerszeg határában, a Felsőbecsali hegyen levő korcsma és füszerüz- letében tűz ütött ki. Előző nap Rostáéknál disznóölés volt, amelynél Bölcsföldi Raffai zalaegerszegi hentes segédkezett. A család és a hentes éjjel 1 órakor feküdtek le. A tüzet a hentes vette észre 4 óra felé. Akkor már a korcsmával szomszédos füszerüzlet tetőzete lángban állott. A korai órák és a vízhiány miatt az oltás nehezen haladt s a tüzet csak reggelre lehetett lokalizálni. A tető egy része, valamint a füszerüzlet berendezése elégett. A kárt még nem állapították meg. Az épület és berendezése 6 ezer pengőre volt biztosítva. A tűz okát a ma délutáni tűzvizsgálat hivatott megállapítani. A fűszerüzletbe szombaton új kályhát állítottak be és abban először fűtöttek. Lehetséges, hogy a tüzet a kályhából kipattant szikra okozta. Az Országos Orvosszövetség zalavármegyei fiókja vasárnap délelőtt Zalaegerszegen a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a vidéki tagok is szép számban vettek részt. A gyűlést abból az alkalomból tartották, hogy a fiók - szövetséget meglátogatta Csilléry András dr. ny. miniszter, az Országos Orvosszövetség elnöke. A rendkívüli közgyűlést Jane só Benedek dr. fiókszövetségi elnök nyitotta meg, aki üdvözölte Csilléry Andrást és megköszönte neki azt az odaadó munkálkodást, melyet a magyar orvosi kar érdekében évtizedek óta kifejt. Csilléry András dr. előadása. Ezután Csilléry András dr. tartotta meg nagyszabású előadását az orvostársadalom aktuális kérdéseiről. Beszéde elején rámutatott arra, hogy a szövetségi élet soha nem folyt nehezebb viszo nyok között, mint ma. A nehéz viszonyok között is optimista lélekkel kell járni a szövetség régi utján, vagyis küzdeni kell az orvosi tekintély megvédéséért és a gazdasági érdekek érvényrejuttatásáért. A jelen idők legnehezebb problémája a szociális biztositó intézményekkel kötött szerződés felmondása. Ez a kérdés nem csak a sáncokon belül levőket érdekli, hanem az orvosok összeségét, mert, ha nem sikerül a szerződést megfelelően megkötni, az kihat az egész orvosi karra. Figyelembe kell venni, hogy az orvos soha sem szolgáltatta munkáját száz százalékig pénzért. Az orvostársadalomnál elsősorban a humanitárius érdekek domináltak. Munkájának csak ötven százaléka részesült díjazásban, s most arról van szó, hogy legalább ezt a csekély anyagi bázist megtartsák, mert a magángyakorlat a minimumra töpörödött össze. Eltüntette a magángyakorlatot az elszegényedés és a szociális biztosításnak mértéken túl való kiterjesztése. A szövetségre háruló munkák fokozódása közben érkezett el az 1930. esztendőben a gazdasági krízis, s a túlságos centralizáció és a túlméretezés miatt a szociális biztosítás intézményeinél is fellépett, aminek következtében igyekeznek lefaragni az orvosok jövedelmét is. Az orvostársadalom Vass miniszter halálával elvesztette biztos támaszát és következett a vexatura, ami az orvosi munkát is veszélyezteti, mert hiszen az anyagi bázist löki ki az orvos alól. Az ellenséges légkör ellen csak a kari szolidaritás nyújthat védelmet. Be kell látnia minden fórumnak, hogy az orvosok nélkül nem lehet egészségügyi politikát csinálni. Az orvosi kar meg fogja találni a retorzió eszközeit az ellenséges tényekkel szemben, hogy igényei száz százalékig érvényesüljenek (Nagy taps). Az orvosok mozgalmát szeretnék bérharcnak feltüntetni, pedig ez nem bérharc. Az orvostársadalom nem követelt többet, a biztositó intézetek voltak azok, melyek felmondották az eddigi megállapodást. A harcot — mondotta — a be- tegségbiztositó intézetek idézték elő, övék a felelősség is. De mi álljuk a harcot, hogy érvényesítsük jogainkat és hogy biztosítsuk a gyógyítás szabadságát. Lényeges feltétel — folytatta —, hogy az orvos csak a betegellátással foglalkozzék. Mi nem akarunk a betegségi intézetek rendőrei lenni. Ne lásson bennünk a a beteg ellenséget, ne higyje, hogy az orvoson hiúsult meg a táppénze, kórházi beutalása, vagy más kívánsága. Az orvos dolga a gyógyítás és nem szabad megengedni, hogy ebben megkössék kezét. Az adminisztrációt kezelje az autonómia bizottságok, felülvizsgáló fórumok utján. A gyógyítás szabadságát még a jelen kötött rendszer mellett is biztosítani kell Hangoztatta az előadó, hogy a fiatal és idősebb orvosok problémáját nem szabad szembeállitani, majd a szabad orvosválasztás módszereivel foglalkozott. Azt a következtetést vonta le, hegy kü lönleges viszonyainknál fogva speciális megoldásra van szükség. A megoldás alapja a biztosított vagyoni cenzusa legyen. A cenzuson alul természetben szolgálA kisőrsi szőlőhegyen ez év október 2-án este két szüretelő csoport között valami kis nézet- eltérés támadt, aminek összeszó- lalkozás, majd verekedés és — halál lett a vége. Gyenge Sándor monostorapáti 26 éves földműves zsebkéssel olyan szúrást kapott a nyakán, hogy sérülésébe egy hét múlva belehalt. Gyanúba vették Huszár Jenő monostorapáti lakos 26 éves kőmüvessegédet, és annak 20 éves öccsét, Gyulát, valamint a 19 éves Varga Istvánt, akiket le is tartóztattak. A kir. ügyészség halált okozó súlyos testi sértés bűntettével vádolta őket s az ügyben ma délelőtt tartották meg a főtárgyalást a zalaegerszegi kir. törvényszéken. A vádlottakat szuronyos börtönőrök kisérték a tárgyalási terembe. tassák az orvosi munkát a biztositó intézet orvosai. A cenzuson felül a beteg teljesen szabadon választhassa orvosát, azt közvetlenül honorálja és költségét a biztositó intézet térítse meg a mindenkori viszonyoknak megfelelően. Mind a két módszernél fontos, hogy megszűnjék a tömegrendelés és a beteg a saját orvosának rendelőjét kereshesse fel. Orvost választani csak a szövetség tagjai közül lehessen. Bejelentette Csilléry dr., hogy a közeli napokban megindulnak a tárgyalások az uj szerződésre vonatkozóan a biztositó intézetek és a szövetség között. A szövetség hajlandó a békés elintézésre. Ha ez nem sikerül, arra az esetre is felkészült már a szövetség. A betegellátás zavartalan marad, de a küzdelem tovább fog folyni. A szükséges instrukciókat a fiókszővetségek és az egyes orvosok megkapják, s rajtuk is áll, hogy a harc jól fejeződjék be. Végül az előadó hangoztatta, hogy az OTI főorvosi állásából épen azért ment fizetésnélküli szabadságra, hogy a harcot teljes függetlenséggel irányíthassa. A nagy tapssal fogadott előadáshoz Szabó István dr. nagykanizsai tisztiorvos szólt hozzá, aki utalt arra, hogy az OTI részén elsősorban nem gazdasági, h mem hatalmi kérdésről van szó. Kifogásolta a biztositó intézeteknél a túlzott bürokráciát, majd részlet- kérdéseket tett szóvá. Csilléry András dr. megnyugtató válasza után Jancsó Benedek dr. mondott meleghangú köszönetét Csilléry dr. nak. Hangoztatta, hogy a zalai orvosok egy emberként támogatják az elnököt és a szövetséget a most megindult harcban, majd a gyűlést bezárta. A szövetségi elnök még sokáig elbeszélgetett a megjelent orvosokkal, azután társas ebéd következett. Huszár Jenő elsőrendű vádlott nem érzi magát bűnösnek, mert — vallomása szerint — ő nem szúrta meg Gyenge Sándort. Elmondotta, hogy ő harmadmagával átment október 2-án este a szomszédos szőlőben levő munkástanyára, hogy az ott munkában álló két leánynak üzenetet adjanak át. Egy kicsit borosak voltak, ott táncoltak is, de később Török István f Jszólitására eltávoztak a munkásszabából. Társait ő maga lódította ki, kiesett Török is, aki valami gúnynév miatt szóváltásba elegyedett Varga Istvánnal s Varga Törököt fel is lökte. Azután többen összekaptak s őt hátulról ketten lefogták. Többet nem tud. Huszár Gyula sem érzi bűnösnek magát. Ö egy borosüveA kisőrsi halálos végű szurkálás a törvényszék előtt. A tettes 6 évi fegyhézat kapott. Éttermében december hó 1-étől abonama étlap szerint | Ebéd I P. Vacsora 80 fii.
