Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)
1931-11-26 / 275. szám
XBV. évfolyam 275. «xám. mm—nraumnn iihmim—l— 7»* Fű L>,S7.\Ó P 54 Ara 12 fillér 1931 November 26 Csütörtök. Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC.-.^oeg és kiadóhivatal: —serszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. 6zám POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2'40 pengő negyedévre 7*20 pengő. találják meg a bajoknak gyógyító eszközeit. Még most is vannak háromszoros, négyszeres, sőt többszörös jövedelmek, mamulfizetések, amelyek nem részesültek alapos megadóztatásban, jobban mondva: rnegrendszabályozásban s ugyanakkor a 100 pengős nyugdíjból akarnak elcsípni 33 pengőt havonként ! Bármennyire be is látja az a szegény nyomorult nyugdíjas, hogy szanálni kell az állam pénzügyeit, mégis joggal háborítja föl annak elgondolása, ho^y 1000 pengőből 10 százalékot levonni, 100 ból 33-at, valahogyan nem helyes számítás. És legkevésbé alkalmas a nyugalmi állapot megteremtésére, a lelkek szanálására. Mert hát a lelkek szanálása is csak valami. De erről sem igen irhát már az újság. Bár olyan tárgy, amelyről irni minden nap lehetne, sőt kellene is. Ám mit tehetünk. Tartanunk kell attól, hogy majd talán nem is lesz szabad erről Írnunk. A sajtó hivatása akkor vájjon miben merül ki? Mikor a cseh csapatok élén bevonult KassáraHennoque francia tábornok és lovagló ostorral kezében fogadta a város magyar társadalmának reprezentásait, azt a tanácsot adta a magyar újságíróknak, hogy ezután csak szép- irodalommal foglalkozzanak. Úgy látszik, nemsokára ezt a tanácsot adják itíhon is az újságíróknak. Épen olyan időket élünk, hogy kedvünk szottyan szépirodalommal foglalkozni . . . A miniszter jóváhagyta a megye jövő évi koltsegveteset. Kedden voltak a tárgyalások a minisztériumban. A sajtó hivatása nem csak az, hogy az újságok eseményeket közöljenek, hanem, hogy véleményt mondjanak a közönséget érdeklő minden kérdéskén, rámutassanak a hibákra s azoknak kijavítására serkentsék az arra hivatottakat, eszméket, gondolatokat vessenek föl, amelyek nek valóraválása a köz érdekében szükséges, terveket, módozatokat ajánljanak a gondolatok, eszmék megvalósítása érdekében. A magyar sajtó ezt a feladatot mindenkor híven és becsülettel telje sitette is. Fővárosi és vidéki egyaránt. Azt senki tagadni még csak nem is próbálja, hogy a kuiturá nak csodálatos eredményei a sajtónak köszünhetők. Hogy a sajtó hatalma előtt meg kell hajolni, azt már régen megmondották a világnak legnagyobb elméi. De igen egyszerűen, minden frázis nélkül kijelentette ezt egy zalaegerszegi városatya, szólván két évvel ezelőtt imigyen a képviselő- testület egyik közgyűlésén: „az újságírók a legnagyobb bűnösök abban, hogy a városnak sok adóssága van, mert ők ajánlatnak mindenféle terveket s addig- addig ajánlgatják, míg végre elfogadjuk ezt is, amazt is és azután fizethetünk“. Az illető városatya sokkal többet mondott ezzel, mint azok, akik fülsiketítőén puffogtaínak frázisokat a sajtó dicsőítésére. Azonban megnyugtathatjuk úgy őt, mint mindenkit afelől, hogy most jó ideig nem tapasztalnak majd hasonló kellemetlenségeket az újságírók részéről. Ha már annyira belehajszoltuk a várost (másutt természetesen az ottani újságírók), ezután csökkentjük agresszivitásunkat, mert — muszáj. Ma legfölebb csak siránkozunk, ha valahol hibát találunk, mert fedezet hijján annak korrigálása úgy sem várható. Eszmé két gondolatokat, terveket hiába vetnénk föl, hiszen azoknak kivitelére sor nem kerülhet belátható időn belül. Legfőbb hivatását tehát nem teljesítheti a sajtó. Ma csak kifogásokkal állhatunk elő. Kifogásolhatjuk mindenekelőtt azt, hogy nincs eléggé széles látókörük azoknak, akik az ország élén állanak. Mert szűk látókör kell ahoz, hogy a bajokat csak akkor vegyék észre, amikor azok kilóméteres magasságra emelkedtek és eltemetéssel fenyegetnek mindent. Ezt nem csak kifogásolhatjuk, de kell is kifogásolnunk, mert megvolt az alkalom a bajok fölismerésére s ha azokat idejében fölismerik, nem szökhettek volna olyan szörnyű magasságra. Ha pedig nem vették észre szándékosan, ha az általok már veszedelmesnek látott helyzetet veszélytelennek tüntették föl, akkor pedig nagy bűnt követtek el. Kifogásolhatjuk, sőt kell is kifogásolnunk, hogy még most sem A vármegye jövő évi költség- vetését kedden délelőtt vették tárgyalás alá a belügyminisztériumban. A tárgyalásra — mint korábban már jelentettük, — meghívást kapott Bődy Zoltán alispán és vitéz Márk Ferenc vármegyei számvevőségi főnök, akik részt is vettek a tárgyaláson. A 33-as bizottság tagjai közül Teleszky János, Eszterházy Móric gróf és Kállay Tibor vettek részt a tárgyaláson, melyet Tomcsányi miniszteri tanácsos vezetett. A bizottság a takarékosság követelményeinek szem előtt tartusával végezte munkáját s az általánosan elfogadott elvek szerint eszközölt bizonyos változtatásokat. Ezek azonban nem nagyon lénye- I Budapest, november 25. A képviselőház mai ülésén folytatták a pénzügyi jelentések vitáját. Petró Kálmán utalt arra, hogy a kormány által beterjesztett jelentést tárgyilagosan kell elbírálni. Igaz, hogy az előző kormány hibát követett el azzal, hogy a beruházásokat kivette a parlament ellenőrzése alól, költségvetési tételeket más célokra fordított, mint amire előirányozták és indokolatlan kiadásokat teljesített. Meg kell azonban állapítani, hogy az indokolatlan kiadásokat az ellenzék is követelte. A múlt kormánynak nemcsak hibái, de érdemei is vannak. Az utolsó 2—3 évben a pénzügyi kormányzat súlyos hibákat követett el. A pénzügyminiszter kötelessége lett volna, hogy az ország teherbiró képességének megfelelően állapítsa meg a kiadások mértékét és a pénzgesek, mert hiszen a költségelőirányzatnak összeállítása már itt lent is a legnagyobb takarékosság jegyében, történt. A vármegye több segélyt is megszavazott a költségvetés kereteiben ; ilyenek: a ferencesek részére 2000, a zárda részére 5000, a Csány-szoborra 4000 pengő. Ezeket a miniszter is meghagyta és igy ez összegek most már kifizethetők. A költségelőirányzat megnyerte a miniszteri jóváhagyást és ezután csak az a kívánatos, hogy a bevételi rovatokon jelzett összegek tényleg be is folyjanak s a vármegye háztartásában ne álljanak I elő zavarok. ügyminiszternek a iegerélyeseb- ben kellett volna szembeszállni a fedezetlen túlköltekezéssel. A titkos választójogot oly időben kell bevezetni, amikor az ország gazdasági és pénzügyi helyzete erre alkalmas. Épen ezt az időpontot mulasztotta el a kormány, mert 2—3 éve az ország közhangulata kedvezőbb volt. Beszéde végén bizalmát fejezte ki a miniszter- elnök iránt és sürgette a borfogyasztási adó revízióját. Strausz István foglalkozott a népszövetség pénzügyi bizottságának jelentésével és kifogásolta, hogy a Népszövetség nem adta meg az országnak a segítő eszközöket. így például a magyar államot terhelő nyugdijterheknek 40 százalékát az utódállamok vol nának kötelesek viselni, de Franciaország szereidével átkarolta a kisantant államokat és megakadályozta, hogy ezek fizessék meg a rájuk eső részt. Ez Franciaország részéről szeretet a kisantant államokkal szemben, de brutalitás Magyarország iránt. Ezután a múlt kormány ház;ar- tási politikájával foglalkozott behatóan és a legfelsőbb számszék szempontjából birálta a költségvetési tételeket. Rámutatott, hogy a kormány nem minden esetben bocsátotta pontosan az állami számszék rendelkezésére az adatokat, igy ez a mérleget nem tudta mindenkor helyesen felállítani. A számszék sokszor nem élhetett az ellenőrzés jogával és nem tekinthetett be a költségvetés tételeibe. Rendőrök verték szét Prágában ■ fizetésle- szállítás ellen tüntető tisztviselőket. Prága, november 25. Az állami tisztviselők tegnap Prágában gyűlést tartottak, amelyen a fizetés- leszállitás ellen tiltakoztak. A gyűlés folyamán oly éles támadások hangzottak el a kormány eilen, hogy a rendőrség kénytelen volt a tisztviselők gyűlését feloszlatni. Mivel a gyűlésről való távozás után a tisztviselők ismét tüntettek a kormány ellen, a rendőrség gummibotokkal igyekezett a tisztviselőket szétoszlatni. A rend csak néhány letartóztatás és a sebesülteknek kórházba szállítása után állott helyre. Újabb harcok Mandzsúriában. Páris, november 25. A Petit Párisién jelentése szerint Muk- dentől 33 kilóméterre uj harcok kezdődtek a. japánok és kínaiak között. Csang-Kai-Sek és Csang- Hai Ping kijelentették, hogy előnyomulnak a japánok ellen és megtámadják Cicikárt. Ugyancsak a Petit Párisién jelenti, hogy Japán valószínűen engedékenységet fog tanúsítani a viszály elintézésére vonatkozó népszövetségi javaslattal szemben. Kétségtelen, hogy a viszály hosz- szas elhúzódása miatt a Népszövetség tekintélye megingott és tartanak attól, hogy a mostani huza-vona esetleges más háborús veszély esetén precedensül fog szolgálni. Erre való tekintettel egyes körökben tegnap már fontolóra vették, hogy a népszövetségi tanács mikép szabadulhatna ki a zsákutcából, ha a kinai kormány továbbra is merev álláspontot foglalna el. Valószínű, hogy a népszövetségi tanács nyilatkozatot ad ki, megállapítván, hogy a mandzsuriai események egészen különleges és kivétetes jellegűek, ezért a népszövetségi tanács mostani eljárása nem szolgálhat precedensül. A nyilatkozatban a tanács kárhoztatja az általános katonai megszállások tényét. Az előző kormány pénzügyi politikáját támadták a képviselőházban.
