Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)
1931-11-07 / 259. szám
2 Zalamegyei Újság 1931 november 7. Katasztrofális helyzetbe került a Felvidék ipara. A magunk erejéből való talpraállásnak, a gazdasági nehézségek áthidalásának több sikertelen kísérlete után most egy újabb ötletet vetett fel Ortutay Gyula kormányfőtanácsos, egyik vidéki bank vezérigazgatója. Nem mondhatjuk, hogy ez a tervezet minden tekintetben jó, föltétlenül célravezető, sőt az ötlethez való hozzászólás a gazdasági élet szakembereitől volna várható, de mindenesetre érdekes ez az elgondolás és ha másra nem is, de arra feltétlenül jó, hogy alkalmat ad az ezzel a kérdéssel való foglalkozásra, esetleg jobb, egészségesebb, üdvösebb ötlet megszületésére. Mert az kétségtelen, hogy bajok vannak, hogy a segítségre sürgősen szükség van, de olyan átmeneti segítségre, amely kifelé vezet az ingoványból és nem okoz mélyebbre való süppedést. Szomorú viszonyaink ugyan világjelenségekkel állanak összefüggésben, de mégis kívánatos, hogy — ha lehet, ha mód van rá -- a magunk erejének megfeszítésével, a külföldi segítség drága mankójának igénybevétele nélkül álljunk talpra. A földárak rohamosan esnek és jóformán minden napnak megvan a maga szomorú szenzációja a gazdasági élet frontján. Mindegyre több és több az anyagi összeomlás. Hogy kevés a pénz, a fizetési eszköz, azt még azok a körök is elismerik, amelyek a háború utáni infláció tanulságain okulva, irtóznak egy mostani felhígítástól. Mégis megfontolást érdemel, hogy nem lehelne-e célravezető a belföldi fizetési eszközöknek oly módon való szaporítása, hogy az ne váljék azért ér- íékrontó inflációvá, hogy a feltétlenül biztos fedezet mellett kibocsátandó belföldi szükségpénz mégis megélénkítse a forgalmunkat az ország határain belül és lehetővé tegye az élet lüktetését, a gazdasági vérkeringés megindulását. Az elgondolás a legdrágább ősi kincsünket, a magyar földet jelöli meg a kibocsátandó belföldi pénz fedezete gyanánt és ezért ajánlja nevéül a „földtallér“ elnevezést. Új intézményül javasolja a Magyar Nemzeti Földhitelbank felállítását egymillió földtallér alaptőkével, minden földtalíérnak 20 aranypengő egyenértéket biztosítva. Ez a kétévi átmeneti időre tervezett intézmény megoldaná a kölcsönök konvertálásának kérdését, olcsó kamatok mellett, tiz évi időtartamra hosszabbítván meg a kölcsönök lejáratát és a földtallér bankjegyek a kölcsönök visszafizetésének arányában vonatnának be megsemmisítésre. i .j a n. é. köiönErtesitem séget, hogy úri és női cipész műhelyemet Keszthelyen, a városi villamos világítási üzem irodáinak udvarában, Andpásissr 8 sár« esiatfc mesn^itotiam Olcsó árak! Kérve szives pártfogást Bece Pál cipészmester Keszthely. 4806 | — A borfogyasztási adó ellen. A borvidékek képviselői elhatározták, hogy a most kezdődő képviselőházi kampányban a legélesebb harcot indítják a borfogyasztási adó eltörlése érdekében. Prága, november 6. A Pravo Lidu vezércikke megállapítja, hogy a Felvidék katasztrófális tél előtt áll. Az ipar és kereskedelem lassan elsorvad, főként a tarifapolitika következtében, mivel a vasúti teherszállítása Felvidéken drágább, mint Csehországban. A Magyarországgal való szerződés- néiküli állapot következtében óriási veszteségek érték a faipart. A vasipar 30, a magnezitipar 35 százalékkal csökkentette üzemét. Az üveggyárak, ha ugyan nem szűntek meg, szintén legalább 50 százalékkal csökkentették a termelést. Ötven százalékkal korlátozták üzemüket a mészégetők, a A mai zalaegerszegi hetipiac igen élénk volt. Már a kora reggel egész szekértábor volt a városban és a szekérsor a főtértől a Rákóczi utcán végig egészen a rendőrségig terjedt. A legnagyobb volt a kínálat a káposztában, amelyből közel száz szekérrel hoztak fel. Az árak kezdetben tartottak voltak és reggel még a jobbmi- nőségü káposztáért fejenként 20— 22 fillért is kellett fizetni. Később az aránylag mérsékelt kereslet miatt az árak estek és 9—16 fillér között alakultak ki. Nagyobb felhozatal volt még burgonyából (mintegy negyven kocsi) és kukoricából. Kenyérmagvakból legfeljebb tiz métermázsát, árpából pedig semmit sem hoztak fel. Nagy kínálat volt baromfiban. Az árak a legtöbb cikkben csökkenő irányzatot mutattak, csak a terményárakban volt emelkedés. Az árak részletesen a következők: Bab kg 20—24 f., bab (zöld) kg — f., mák kg — f., dió kg 60—80 f., Foghagyma kilója 1 P 20 f., vöröshagyma kg 30—32 f., sárgarépa kilója 25 f., zöldség Amióta a dohányzást feltalálták, azóta az emberiség nagy része hódol e szenvedélynek. A dohányos ember inkább nem eszik ebédet, minthogy lemondjon az ebédutáni, vagy ebédelőtti cigaret- tázásról, szivarozásról, vagy pipá- zásról. Ez mutatja, hogy ma a dohány milyen fontos fogyasztási cikk és épen ezért a közgazdasági helyzet változásai is élénken érintik. A mai gazdasági helyzet mély ponton van, tehát a dohányfogyasztás is természetesen erősen megcsappant. Volt alkalmunk tra- fikosokkal beszélni, akik a fogyasztás csökkenéséről szomorú ( képet festettek. Elmondották, hogy a dohányneműek forgalma az utóbbi három év alatt épen a felére csökkent. A forgalom nagy visszaesése azonban nem azt jelenti, hogy az emberek feleannyit dohányoznak, mint három évvel ezelőtt, hanem azt, hogy a dohányosok csaknem kivétel nélkül olcsóbb dohányt és cigarettanemü- eket vásárolnak. Akik eddig Mem- phist szívtak, ma már Leventénél tartanak, vagy legjobb esetben Királyt vásárolnak. Akik a Hercegovina és Simphonia kékes füstsajtgyárak pedig beszüntették a tejvásárlást, mert árujokat nem tudják eladni. Erős a csökkenés a söriparban, itt a munkások hetenként csak három napot dolgoznak. Éhez járul a tót malmok katasztrófális helyzete. Egyik a másik után vagy beszünteti, vagy redukálja üzemét. A cseh köztársaságnak — Írja a lap — nincs egységes és eléggé munkaképes kereskedelmi politikája és nem tudja megtartani a Felvidék iparát abban a helyzetben, ahogy átvette. Nagyon megbosszulja magát, hogy közel egy éve nincs kereskedelmi szerződés Magyar- országgal. kilója 25 f., saláta drb-----f., fejeskáposzta drb 09—16 f., ugorka kg-----f., kelkáposzta kg 15—16 f., burgonya q ként 4—5 P, paradicsom kg-------f., kar fiol drb 10-40 fillér. Baromfi: tyuk drb 1.20 — 1.50 P, csirke drb 80—1.25.P, pulyka drb 2.53—3 P, kacsa sovány drb 1 — 1.20, kacsa hízott drb 3—4.50 P, liba sovány drb 2—3.50 P, liba hízott drb 6—13 P, szopósmalac drb 2-4 pengő. Tej liter je 14 — 16 f., tejfel literje 48—50 f., túró kg 50-60 f., vaj kg 2-40—3 P, tojás drb 11 —12 f. Gyümölcs : Alma kg 10-20, körte 18—20 f.,naspolya 12—20 f, gesztenye 16—20 f., szőlő 12—28 f., szilva — — fillér. Húsárak : Marha eleje kg 0 80, marha hátulja kg P00, borjú eleje kg P60, borjú hátulja kg 2.00, sertéshús kg 1-40—1.60, zsir kg 2 P. háj kg 1.80—2, zsirszalonna kg 1.60-1.80, Birkahús 80. —1. P, kolbászfélék kg 2.-3 P. Hal: ponty 1.50—1.80 P, süllő 2.00—2.80 P, keszeg 0.30—0.60 P, harcsa 1.80—2.00 pengő. jét élvezték idáig, ma már a Drámát és a Hunniát dicsőítik. A trafikosok megfigyelték azt is, hogy egyes jobb vásárlóik elmaradnak, nem azért, mintha beszüntették volna a dohányzást, hanem azért, — mert szemérmesek. Aki eddig Memphist vásárolt, az most röstell Királyt, vagy Leventét kérni és inkább másik trafikban vásárol. Szivart csak alig keresnek, legfeljebb csak egy-egy szál rövid szivart, aki szenvedélyét átmentette még a jobb világból. A Jo- 1 viales már luxusszámba megy, a Trabuco pedig ott szárad és porosodik hétszámra a trafikok polcain. A legszomorúbb a sorsa a különlegességi dohányneműeknek. Amig a kész cigarettafajták és szivarok forgalma ilyen nagy visszaesést mutat, a fogyasztás csökkenése nem észlelhető ilyen nagyarányokban a dohányfajtáknál. Ennek oka nem egyéb, minthogy a dohányosok szívesebben szívják az otthon töltött cigarettákat, amelyek minőségben se maradnak mögötte a készen váElegáns férfikabátszövetek Schütznél. sárolt cigarettáknak, ellenben ár tekintetében sokkal olcsóbbak. Érdekes és a mai gazdasági helyzettel szoros összefüggésben levő jelenség, hogy a legtöbb ember nem gyufával gyújt rá, hanem tüzet kér, vagy öngyújtót használ, mert a benzinkartell még mindig olcsóbban adja portékáját, mint a gyufakartell. Az összes dohánytőzsdei cikkek között a legkisebbre csappant a pipadohányfogyasztás. A megmaradt pipások úgyszólván kivétel nélkül a legolcsóbb dohányfajtával, vagy szüzdohány- nyal töltik meg cserép vagy fapipájukat. Tajtékpipa az már nincs. Általában véve tehát el lehet mondani, hogy a nagy pénztelenség általános takarodót fujatott a dohányzás frontján is és minden dohányos zsebéhez mérten redukálta igényeit. Hogy mikor jön el az idő, amikor a világégés parazsai közül kisül még egyszer a magyar pecsenye, amely után minden dohányos gondtalan jókedvvel szívja el a „békebeli“ dohányát, azt ma még senki se tudja, de minden dohányos a bodrozó cigaretta füstjében ennek a jobb időnek az elérkeztét várja. Rádió. Szombat, november 7. 9.15: A rádió házikvartettjének hangversenye. 9-30: Hírek. 12.05: Rácz Lala és cigányzenekarának hangversenye. 4: A Rádióélet gyermek játszóórája. 5: Farkas Edith: „Missziós üzenetek“. 5.35 A „The Melody Four“ vokálkvartett hangversenye. 6.20: Rádió amatőr posta. 7: Olasz operaest. Gramofonhangverseny. 8: Tóth Imre emlékirataiból. — A régi Nemzeti Színház. — „Felekyék“. 8.30: Az európai müsor-cseresorozatban a bécsi rádióállomás műsorának közvetítése: Lehár-est. 10.15: Pontos időjelzés, hirek, időjárásjelentés. Majd Sovánka Nándor és cigányzenekarának hangversenye. Nagy tömegben hozták fel a káposztát a pénteki hetipiacra. Mi újság a dohányzók frontján?
