Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)

1931-11-07 / 259. szám

2 Zalamegyei Újság 1931 november 7. Katasztrofális helyzetbe került a Felvidék ipara. A magunk erejéből való talpraállásnak, a gazdasági nehézségek áthidalásának több si­kertelen kísérlete után most egy újabb ötletet vetett fel Ortutay Gyula kormányfőtanácsos, egyik vidéki bank vezérigazgatója. Nem mondhatjuk, hogy ez a tervezet minden tekintetben jó, föltétlenül célravezető, sőt az ötlethez való hozzászólás a gazdasági élet szak­embereitől volna várható, de min­denesetre érdekes ez az elgondo­lás és ha másra nem is, de arra feltétlenül jó, hogy alkalmat ad az ezzel a kérdéssel való foglal­kozásra, esetleg jobb, egészsége­sebb, üdvösebb ötlet megszületé­sére. Mert az kétségtelen, hogy bajok vannak, hogy a segítségre sürgősen szükség van, de olyan átmeneti segítségre, amely kifelé vezet az ingoványból és nem okoz mélyebbre való süppedést. Szo­morú viszonyaink ugyan világje­lenségekkel állanak összefüggés­ben, de mégis kívánatos, hogy — ha lehet, ha mód van rá -- a magunk erejének megfeszítésével, a külföldi segítség drága mankó­jának igénybevétele nélkül álljunk talpra. A földárak rohamosan es­nek és jóformán minden napnak megvan a maga szomorú szen­zációja a gazdasági élet frontján. Mindegyre több és több az anyagi összeomlás. Hogy kevés a pénz, a fizetési eszköz, azt még azok a körök is elismerik, amelyek a háború utáni infláció tanulságain okulva, irtóznak egy mostani fel­hígítástól. Mégis megfontolást ér­demel, hogy nem lehelne-e célra­vezető a belföldi fizetési eszkö­zöknek oly módon való szaporí­tása, hogy az ne váljék azért ér- íékrontó inflációvá, hogy a feltét­lenül biztos fedezet mellett kibocsá­tandó belföldi szükségpénz mégis megélénkítse a forgalmunkat az ország határain belül és lehetővé tegye az élet lüktetését, a gazda­sági vérkeringés megindulását. Az elgondolás a legdrágább ősi kincsünket, a magyar földet jelöli meg a kibocsátandó belföldi pénz fedezete gyanánt és ezért ajánlja nevéül a „földtallér“ elnevezést. Új intézményül javasolja a Magyar Nemzeti Földhitelbank felállítását egymillió földtallér alaptőkével, minden földtalíérnak 20 arany­pengő egyenértéket biztosítva. Ez a kétévi átmeneti időre tervezett intézmény megoldaná a kölcsönök konvertálásának kérdését, olcsó kamatok mellett, tiz évi időtartamra hosszabbítván meg a kölcsönök lejáratát és a földtallér bankjegyek a kölcsönök visszafizetésének ará­nyában vonatnának be megsem­misítésre. i .j a n. é. köiön­Ertesitem séget, hogy úri és női cipész mű­helyemet Keszthelyen, a városi villamos világítási üzem irodáinak udvarában, Andpásissr 8 sár« esiatfc mesn^itotiam Olcsó árak! Kérve szives pártfogást Bece Pál cipészmester Keszthely. 4806 | — A borfogyasztási adó ellen. A borvidékek képviselői elhatá­rozták, hogy a most kezdődő kép­viselőházi kampányban a leg­élesebb harcot indítják a borfo­gyasztási adó eltörlése érdekében. Prága, november 6. A Pravo Lidu vezércikke megállapítja, hogy a Felvidék katasztrófális tél előtt áll. Az ipar és kereskedelem las­san elsorvad, főként a tarifapoli­tika következtében, mivel a vas­úti teherszállítása Felvidéken drá­gább, mint Csehországban. A Magyarországgal való szerződés- néiküli állapot következtében óri­ási veszteségek érték a faipart. A vasipar 30, a magnezitipar 35 százalékkal csökkentette üzemét. Az üveggyárak, ha ugyan nem szűntek meg, szintén legalább 50 százalékkal csökkentették a terme­lést. Ötven százalékkal korlátoz­ták üzemüket a mészégetők, a A mai zalaegerszegi hetipiac igen élénk volt. Már a kora reg­gel egész szekértábor volt a vá­rosban és a szekérsor a főtértől a Rákóczi utcán végig egészen a rendőrségig terjedt. A legnagyobb volt a kínálat a káposztában, amely­ből közel száz szekérrel hoztak fel. Az árak kezdetben tartottak voltak és reggel még a jobbmi- nőségü káposztáért fejenként 20— 22 fillért is kellett fizetni. Később az aránylag mérsékelt kereslet miatt az árak estek és 9—16 fil­lér között alakultak ki. Nagyobb felhozatal volt még burgonyából (mintegy negyven kocsi) és kuko­ricából. Kenyérmagvakból legfel­jebb tiz métermázsát, árpából pe­dig semmit sem hoztak fel. Nagy kínálat volt baromfiban. Az árak a legtöbb cikkben csökkenő irány­zatot mutattak, csak a termény­árakban volt emelkedés. Az árak részletesen a következők: Bab kg 20—24 f., bab (zöld) kg — f., mák kg — f., dió kg 60—80 f., Foghagyma kilója 1 P 20 f., vöröshagyma kg 30—32 f., sárgarépa kilója 25 f., zöldség Amióta a dohányzást feltalálták, azóta az emberiség nagy része hódol e szenvedélynek. A dohá­nyos ember inkább nem eszik ebédet, minthogy lemondjon az ebédutáni, vagy ebédelőtti cigaret- tázásról, szivarozásról, vagy pipá- zásról. Ez mutatja, hogy ma a dohány milyen fontos fogyasztási cikk és épen ezért a közgazdasági helyzet változásai is élénken érin­tik. A mai gazdasági helyzet mély ponton van, tehát a dohányfo­gyasztás is természetesen erősen megcsappant. Volt alkalmunk tra- fikosokkal beszélni, akik a fo­gyasztás csökkenéséről szomorú ( képet festettek. Elmondották, hogy a dohányneműek forgalma az utóbbi három év alatt épen a felére csökkent. A forgalom nagy visszaesése azonban nem azt je­lenti, hogy az emberek feleannyit dohányoznak, mint három évvel ezelőtt, hanem azt, hogy a dohá­nyosok csaknem kivétel nélkül olcsóbb dohányt és cigarettanemü- eket vásárolnak. Akik eddig Mem- phist szívtak, ma már Leventénél tartanak, vagy legjobb esetben Királyt vásárolnak. Akik a Her­cegovina és Simphonia kékes füst­sajtgyárak pedig beszüntették a tejvásárlást, mert árujokat nem tudják eladni. Erős a csökkenés a söriparban, itt a munkások he­tenként csak három napot dolgoz­nak. Éhez járul a tót malmok katasztrófális helyzete. Egyik a másik után vagy beszünteti, vagy redukálja üzemét. A cseh köztár­saságnak — Írja a lap — nincs egységes és eléggé munkaképes kereskedelmi politikája és nem tudja megtartani a Felvidék ipa­rát abban a helyzetben, ahogy átvette. Nagyon megbosszulja ma­gát, hogy közel egy éve nincs kereskedelmi szerződés Magyar- országgal. kilója 25 f., saláta drb-----­f., fejeskáposzta drb 09—16 f., ugorka kg-----f., kelkáposzta kg 15—16 f., burgonya q ként 4—5 P, paradicsom kg-------f., kar fiol drb 10-40 fillér. Baromfi: tyuk drb 1.20 — 1.50 P, csirke drb 80—1.25.P, pulyka drb 2.53—3 P, kacsa sovány drb 1 — 1.20, kacsa hízott drb 3—4.50 P, liba sovány drb 2—3.50 P, liba hízott drb 6—13 P, szopósmalac drb 2-4 pengő. Tej liter je 14 — 16 f., tejfel literje 48—50 f., túró kg 50-60 f., vaj kg 2-40—3 P, tojás drb 11 —12 f. Gyümölcs : Alma kg 10-20, körte 18—20 f.,naspolya 12—20 f, gesz­tenye 16—20 f., szőlő 12—28 f., szilva — — fillér. Húsárak : Marha eleje kg 0 80, marha hátulja kg P00, borjú eleje kg P60, borjú hátulja kg 2.00, sertéshús kg 1-40—1.60, zsir kg 2 P. háj kg 1.80—2, zsirszalonna kg 1.60-1.80, Birkahús 80. —1. P, kolbászfélék kg 2.-3 P. Hal: ponty 1.50—1.80 P, süllő 2.00—2.80 P, keszeg 0.30—0.60 P, harcsa 1.80—2.00 pengő. jét élvezték idáig, ma már a Drámát és a Hunniát dicsőítik. A trafikosok megfigyelték azt is, hogy egyes jobb vásárlóik el­maradnak, nem azért, mintha be­szüntették volna a dohányzást, hanem azért, — mert szemérme­sek. Aki eddig Memphist vásárolt, az most röstell Királyt, vagy Le­ventét kérni és inkább másik tra­fikban vásárol. Szivart csak alig keresnek, leg­feljebb csak egy-egy szál rövid szivart, aki szenvedélyét átmen­tette még a jobb világból. A Jo- 1 viales már luxusszámba megy, a Trabuco pedig ott szárad és poro­sodik hétszámra a trafikok polcain. A legszomorúbb a sorsa a kü­lönlegességi dohányneműeknek. Amig a kész cigarettafajták és szivarok forgalma ilyen nagy visszaesést mutat, a fogyasztás csökkenése nem észlelhető ilyen nagyarányokban a dohányfajták­nál. Ennek oka nem egyéb, mint­hogy a dohányosok szívesebben szívják az otthon töltött cigaret­tákat, amelyek minőségben se maradnak mögötte a készen vá­Elegáns férfikabátszövetek Schütznél. sárolt cigarettáknak, ellenben ár tekintetében sokkal olcsóbbak. Érdekes és a mai gazdasági helyzettel szoros összefüggésben levő jelenség, hogy a legtöbb ember nem gyufával gyújt rá, hanem tüzet kér, vagy öngyújtót használ, mert a benzinkartell még mindig olcsóbban adja portékáját, mint a gyufakartell. Az összes dohánytőzsdei cikkek között a legkisebbre csappant a pipadohányfogyasztás. A megmaradt pipások úgyszól­ván kivétel nélkül a legolcsóbb dohányfajtával, vagy szüzdohány- nyal töltik meg cserép vagy fapipájukat. Tajtékpipa az már nincs. Általában véve tehát el lehet mondani, hogy a nagy pénztelen­ség általános takarodót fujatott a dohányzás frontján is és minden dohányos zsebéhez mérten redu­kálta igényeit. Hogy mikor jön el az idő, amikor a világégés parazsai közül kisül még egyszer a magyar pecsenye, amely után minden dohányos gondtalan jó­kedvvel szívja el a „békebeli“ dohányát, azt ma még senki se tudja, de minden dohányos a bodrozó cigaretta füstjében ennek a jobb időnek az elérkeztét várja. Rádió. Szombat, november 7. 9.15: A rádió házikvartettjének hangversenye. 9-30: Hírek. 12.05: Rácz Lala és cigányzenekarának hangversenye. 4: A Rádióélet gyer­mek játszóórája. 5: Farkas Edith: „Missziós üzenetek“. 5.35 A „The Melody Four“ vokálkvartett hang­versenye. 6.20: Rádió amatőr posta. 7: Olasz operaest. Gramo­fonhangverseny. 8: Tóth Imre em­lékirataiból. — A régi Nemzeti Színház. — „Felekyék“. 8.30: Az európai müsor-cseresorozatban a bécsi rádióállomás műsorának köz­vetítése: Lehár-est. 10.15: Pon­tos időjelzés, hirek, időjárásjelen­tés. Majd Sovánka Nándor és ci­gányzenekarának hangversenye. Nagy tömegben hozták fel a káposztát a pénteki hetipiacra. Mi újság a dohányzók frontján?

Next

/
Thumbnails
Contents