Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)

1931-11-05 / 257. szám

XIV. évfolyam 257. sxám, 1931 November 5 Csütörtök Ára 12 fillér iyx Főtiszt. Gosztonyi László plébános urnák 54 Zalacsány ttő: HERBOLY FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 123. szóm POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2'40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Jelenségek. Most már a csehek is kényte­lenek beismerni, hogy a revízió kérdése nem kerülhet le a világ- politika szinteréről megoldás nél­kül. Szinte meglepnek bennünket azok a nyilatkozatok, amelyek olyan vezető cseh egyének szájá­ból hangzanak el, akik még csak nemrégiben is toporzékoltak dü­hükben, ha a „revízió“ szót hal­lották. Benes például nagyon ked­vesen szónokol az elengedhetetlen magyar cseh barátságról, az ellen sincs most már kifogása, hogy „valami kis“ kiigazítások, meg­egyezések legyenek, mert hát a békeszerződések még sem meg- megváltozhatatlanok. Nagy hala­dás ez. Nagyon sokat kellett a cseh vezető köröknek engedniük eddigi merev magatartásukból, ha a legvadabb cseh politikus ilyen húrokat penget. Várjunk csak egy kicsit: még többet is mond, még nyíltabban is beszél, még kedve­sebb is lesz hozzánk Benes. — De nagyon érdekes nyilatkozatot tett a másik fő-magyarfaló cseh, Kramarz is, amikor Borah reví­ziós akciójáról szólott. Amerika nem szereti a cseheket; — mon­dotta. Észrevették ezt már a béke­tárgyalások idején. Borah pártfo­gásába vette a magyarokat, ami­ből a cseheknek le kell vonniok a tanulságot. * Hírek röppentek föl a választási reformról. A különböző megoldási tervezeteknek közös sajátságuk az, hogy mindegyik magában foglalja a titkosságot. A választások tisz­taságát addig nem is biztosíthat­ják, amig a titkosságot az egész vonalon be nem hozzák. Rosszul ismernők magyar testvéreinket, ha azt tételeznők föl, hogy titkos sza­vazás esetén nagy teret nyerné­nek a szélsőséges elemek. A mi józan magyar népünk az 1919-iki kigyómarás sajgását sokkal erő­sebben érzi még ma is és érzi még igen sokáig, nem engedi te­hát, hogy a keresztény hazafias irányzat elbukjék, vagy csak meg is rendüljön a vörös irányzat mel­lett. Titkos szavazásnál nincs ter­ror. Senki ellen nem őrizheti, kire szavazok. Nem félemlithetnek meg tehát senkit azokkal a jól ismert eszközökkel, amelyek a nyílt sza­vazásnál olyannyira elnyomják a lelkiismereti szabadságot. És, ha Károlyi Gyula gróf kormánya fog­lalkozik a választói reformmal s a tervezetek mindegyikében ott szerepel a titkosság, akkor egy­ben bizonyságot tesz arról, hogy igazak, jogosak azok a panaszok, amelyek azért hangzottak el, mert nyílt szavazás volt . . . * A bánokszentgyörgyi vérengzés, mely valóban párját ritkitja, or­szágszerte megdöbbenést keltett. Sajnálatos, hogy épen vármegyénk­ben kellett ennek megtörténnie, de hát nem tehetünk róla. A meg­történtet meg nem történtté nem változtathatjuk. Egyes fővárosi la­poktól azonban mintha vigaszta­lást kaptunk volna, mert Várföldét és Bánokszentgyörgyöt áthelyez­ték Baranyába. Hát mi az ilyen vigasztalásra nem szorulunk, ellen­ben csudálkozunk azoknak a fő­városi lapoknak gyenge földrajzi ismeretein. Az igaz, hogy Várfölde és Bánokszentgyörgy nem olyan nevezetes helyek, hogy azokat messze földön ismernék; ámde Budapest, november 4. Az uzsoráról szóló törvényjavaslat, melyet Zsitvay Tibor igazságügy­miniszter már teljesen elkészitett és már a minisztertanács is elfo­gadott, 16 szakaszból áll. Az első szakasz az uzsora büntetőjogi kö­vetkezményeit szabályozza. A má­sodik szakasz szerint uzsora vét­ségét követi el és aszerint bünte­tendő az is, aki az uzsora köve­telést megszerzi, érvényesíti, másra átruházza, vagy arra biztosítékot szerez. A harmadik szakasz az uzsora magánjogi következményei­ről intézkedik. A negyedik szakasz kimondja, hogy az igazságügymi­niszter rendelettel eljárási szabá­lyokat állapíthat meg avégből, hogy a sérelmet szenvedő fél a sérelmet okozó féllel szemben a kártérítés megfizetésére irányuló igényét gyorsan érvényesíthesse. Budapest, november 4. A kép­viselőház őszi ülésszaka ma nyílt meg nagy érdeklődés mellett. Délelőtt 10 órára zsúfolásig meg­teltek a karzatok és az ülésterem padsorai. Megjelentek az összes miniszterek. Almássy László elnök nyitotta meg az ülést, majd az elnöki elő­terjesztések után Károlyi Gyula miniszterelnök emelkedett szólásra és elmondotta expozéját. Rámuta­tott, hogy a Ház hosszú szünete kötelezi őt arra, hogy beszámol­jon azokról az intézkedésekről, amelyeket a kapott felhatalmazás alapján a parlament nélkül hajtott végre a kormány, s kikérje a Ház bizalmi nyilatkozatát. Utalt arra, hogy amikor Bethlen István gróf kormányában a külügyi tárcát el­vállalta, egyúttal kifejezésre juttatta azt a nézetét is, hogy helyesli Bethlen kül- és belpolitikáját. Eddig teljes csendben hallgatta a Ház a miniszterelnök fejtegeté­seit, ennél a mondatnál azonban annyit kell tudnia minden újság­írónak, hogy Nagykanizsa Zalá­ban van. Azokat a tudósításokat ugyanis, amelyek azt mondják, hogy a véres esemény Baranyá­ban történt, Nagykanizsáról kel­tezték. És tudni illenék azt is, hogy Nagykanizsát Baranyától egy nagykiterjedésü megye, Somogy választja el, igy tehát Nagykanizsa alig ad tudósítást baranyai ese­ményekről. Szegény csonka or­szágunkat még ennyire sem isme­rik némely fővárosi előkelő lapok!.. Az ötödik szakasz szerint az uzsoraszerződésre alapított köve­telés érvényesítését szolgáló zálog­jog, stb. érvénytelen. Ez nem érinti a jóhiszeműség esetét. A hatodik szakasz a hitelezési ügy­letek tiltott módjáról intézkedik. A kizsákmányolás ügyleteiről a 8. és 9. szakasz intézkedik. A tör­vényjavaslat 10. —15. szakaszai vegyes rendelkezéseket tartalmaz­unk. Az utolsó szakasz a hatály- baléptető és átmeneti rendelkezé­seket tartalmazza. A törvény ki­hirdetése napján lép életbe. Az új törvénnyel az 1883. évi 25. törvénycikk 1—18. szakaszai ha­tályukat vesztik. A törvényjavaslat magánjogi rendelkezéseit alkal­mazni kell a hatálybalépés előtt keletkezett uzsorás szerződésekre alapított követelésekre is. a baloldalon nagy zaj tört ki s az elnök a lármát csak nehezen tudta lecsillapítani. Esztergályos János szocialista képviselőt az elnök többször rendre utasította és több képviselőt a mentelmi elé utalás­sal fenyegetett meg. A zaj lecsillapultával Károlyi miniszterelnök annak fejtegetésébe kezdett bele, miért tartotta helyes nek és miért tartja helyesnek Bethlen külpolitikáját. Hangsú­lyozta, hogy Magyarország az el­múlt években kiléphetett elszige­teltségéből és ma nagyobb súllyal bir az országok között, mint ami helyzetéből következnék. Az első nagyhatalom, mely baráti jobbot nyújtott, Olaszország volt és ezért az egész ország hálával tartozik. (Éljenzés a jobboldalon, ellent­mondások a szocialistáknál). Ma minden nagyhatalommal barátsá­gos viszonyban van Magyarország és csak nemrégiben adta tanuje- lét Franciaország is baráti érzé­sének. Törökországgal való jó vi­szonyunkat mutatja a török állam­férfiak látogatása. Sok kiváló ál­lamférfi Magyarországgal szemben megértő nyilatkozatokat tett a kö­zelmúltban. Sok esetet tudunk és sok példa van arra, hogy nagy államférfiak nagy érdemeit kis tévedések eset­leg pillanatnyilag elfelejttetik, de a történelem reparálja ezt. Hiszi, hogy az ország népe a történelmi távlat bevárása nélkül is elismeri Bethlen igen nagy érdemeit. (Él­jenzés a jobb oldalon, nagy zaj a szocialistáknál). Körülbelül egy éve annak, hogy Briand francia külügyminiszter az európai unió gondolatát felvetette és azóta Genfben is ismételten tárgyalták ezt a kérdést. Számos ily ülésen, de minden alkalmat felhasználtam, hogy kifejezésre juttassam meggyőződésemet, hogy az európai együttműködés addig nem vezethet célra, amig a kirívó politikai ellentétek, melyek az egyik országot a másiktól elvá­lasztják, korrigálva nem lesznek. — A békeszerződések elhibá- zottsága idézte elő, hogy a közép­európai gazdasági helyzet megin­gott és a gazdasági krízis termé­szetes következménye a pénzkri- zis. Örömmel konstatálom, hogy a békeszerződések helytelen vol­tának belátása mind több ország irányadó köreiben előrehalad. Hi­bának tartanám az ország érde­kében, ha el akarnók homályosi- tani azt, hogy a mai nehéz hely­zetünk nem a békeszerződésekből, nem az általános gazdasági krí­zisből folyik, hanem azért az előző kormány okolható. Erre a kijelentésre ismét nagy vihar tört ki a baloldalon. — Legalább számoljanak be a 187 millióról! Mit csináltak az ország pénzével ? Hogy lehet Bethlent védeni ? Vád alá a Beth­len kormánnyal J — kiáltozták a szocialisták. A miniszterelnök a továbbiak­ban állandó zajban számolt be az ország gazdasági és pénzügyi helyzetéről, valamint a népszövet­ségi jelentésről. Rámutatott, hogy a feleslegek idején kellett volna kezdeni a takarékosságot. Állást foglalt az infláció és a külföldi fizetések megtagadása ellen. Az ülés folyik. A politika hirei. Budapest, novembor 4, A 33-as bizottság tegnapi ülésén Teleszky János foglalkozott a régi kormány politikájával. Hangoztatta, hogy a Bethlen-kormány pénzügyi poli­tikáját ő sem helyeselte, de azért mindenért nem lehet a régi kor­mányt felelőssé tenni. Az elköve­tett hibákért a politikai felelős- ségrevonás a kormány bukásával már megtörtént. A kormány tagjai tegnap dél­után minisztertanácsot tartottak és azon folyó ügyeket tárgyaltak. Tyler, a Népszövetség pénzügyi bizottságának kiküldöttje meg­Elkészült az uzsoráról szóló törvényjavaslat. Károlyi miniszterelnök a képviselöházban nagy viharban védelmezte az előző kormányt. A békeszerződések idézték elő a gazdasági válságot — mondotta a miniszterelnök.

Next

/
Thumbnails
Contents