Zalamegyei Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 208-227. szám)

1931-09-11 / 211. szám

4 Zalamegyei Újság 1931. szeptember 11. — Búcsúzás a Balatontól. A Szieber-féle keszthelyi szálloda és étterem vendégei, akik között ott volt Biatyniecky dr,, a len­gyelországi Zakopanéi szanatórium vezetője, valamint Afrikából Lauros ezredes, családias estély kereté­ben búcsúztak a balatoni nyara­lástól. A bucsuestélyen Nyári Jó­zsi hires zenekara szolgáltatta a zenét, Piroska Gabriella 11 éves budapesti leány pedig tánc- és zongoraszámokkal szerepelt nagy tetszés mellett. A vendégek meg­ígérték, hogy jövőre ismét felke­resik Keszthelyt. — Sértegette a végrehajtót. Csordás Jánosné 43 éves lentii korcsmárosnét ma délelőtt ható­sági közeg elleni erőszak vétségé­ért vonta felelőségre a zalaeger* szegi törvényszék egyesbirája. Csordásné a nála árverés céljából megjelent végrehajtót és a végre- hajtatót sértegette, továbbá a végre­hajtót megrugta. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Csordásnét a vádbeli cselekményben és ezért jogerősen 8 napi fogházra ítélte. — A rendőrség elfogott egy vásári tolvajt. A tegnapi orszá­gos vásár alkalmával Pete Ferenc sárhidai lakos észrevette, hogy pénztárcáját 40 pengő tartalom­mal a vásártéren ellopták. A lo­pás időpontjában Varga Antal 48 éves zalaegerszegi születésű, nagykanizsai lakos állott a köze­lében és Pete erre gyanakodott. Felelősségre is vonta, majd meg­motozta, de nem talált nála sem­mit, mert Varga közben a pénzt valószínűen átadta egy társának. Pete jelentést tett az őrszemes rendőrnek, aki Varga Antalt be­kísérte az átíró házba. Amíg a rendőr a tanukat hallgatta ki, Varga betörte az átiróház ablakát és meg akart szökni, de elfogták. Nagy dulakodás után a rendőrök Vargát beviték a rendőrség fog­dájába. Itt Varga egy őrizetlen pillanatban kinyitotta a fogda aj­taján az ételbeadó ablakot és azon keresztül kimászott. Már a kapuban járt, mikor az egyik rendőr felismerte. Varga szökni akart, de elfogták és visszavitték a fogdába. Kihallgatása alkalmá­val Varga tagadta a lopást, de mivel terhelő adatok szólnak el­lene, a rendőrség előzetes letar­tóztatásba helyezte és átadta az ügyészségnek. Varga, aki már minden mesterséget megpróbált és jelenleg zománcáruval keres­kedett, mint kiderült, sokszoro­san büntetett egyén. Eddig 15 évet ült különböző bűncselekmé­nyekért.-- Jövőre Kőszegen tesz az iparos kongresszus. A sop­roni iparos kongresszus a jövő évi kongresszus helyéül Kőszeg várost jelölte ki. — Novemberben tárgyalja a tábla a halálraítélt sáskai asz- szony ügyét. Ismeretes, hogy a zalaegerszegi törvényszék ez év elején halálra ítélte Ráberhofer Miháíyné sáskai asszonyt, aki fel­bujtotta Kalmár Gábor sáskai le­gényt férjének meggyilkolására. Ugyanakkor a törvényszék Kalmár Gábort életfogytiglani fegyházra ítélte. Felehbezés folytán a győri kir. tábla júniusban tárgyalta az ügyet, de nem hozott ítéletet, ha­nem elrendelte a vádlottak elme­állapotának megvizsgálását. Az orvosszakértők azóta megállapitot • ták, hogy a vádlottak beszámít­hatók és így a bünper ismét a tábla elé kerül. A tábla az uj tár­gyalást november 3 ikára tűzte ki. Ekkor Győrbe kísérik Kalmár Gábort és Ráberhofer Mihálynét, aki — mint ismeretes — közben a fogházban gyermeknek adod életet. — Verekedés Kaszaházán. Hétfőn reggel Némethi János zalaegerszegi kőművessegéd pa­naszt tett az őrszemes rendőrnél, hogy Kovács István napszámos a kasza házai vendéglőben őt meg­támadta és boxerral fejbevágta. Mivel az ügy a csendőrség hatás­körébe tartozik, a rendőr Kova csőt bekísérte a csendőrőrsre, amely megindította a nyomozást annak megállapítására, hogy Né­methi előadása mennyiben felel meg a tényeknek. — Hat napra ítéltek szurká- lásért egy leányt. Ez év már­cius 6-án este történt ZaíaegCf- szegen a főtéren, hogy Tóth Ju­lianna zalaegerszegi leány csa,- ládi okok miatt összckülönbözöít Marton József zalaegerszegi veiv déglőssel. A leány kést rántott elő és oldalba szúrta a vendég­lőst, az pedig becsületsértő kife­jezésekkel illette a leányt. A za­laegerszegi járásbíróság ma tár­gyalta az ügyet és Tóth Julian­nát súlyos testisértés vétsége ci- mén 6 napi fogházra, Marton Jó­zsefet pedig becsületsértés vét­sége címén 15 pengő pénzbünte­tésre ítélte. — Cséplőgép szerencséi én« ség. Kondrícz Katalin 18 éves napszámosleány a perdóci major­ban a cséplőgépen dolgozott és és közben véletlenül belelépeít a gép dobjába, amely a bal lábfejét szétroncsolta. Beszállították a nagykanizsai kórházba. Érdekes magyar vonatkozások külföldön írta: dr. Nagy Amadé bencés tanár. (9) Mi felmentünk és a nyitóit fo­lyosók közepén helyetfoglalva megbeszéltük a másnapi tervet, a romok megtekintését. Azalatt lent koncerteztek. Egyszerre csak is­merős melódiára figyelünk mind­nyájan! Magyar dal?! „Minek a szőke, énnékem,..“ No de ilyet! Kis Ázsia közepén ? Szíriában magyar népdal ? Ez még a vacsorát is pótolja! Lementünk, hogy megnézzük e csodálatos em­bert, aki ilyent tud. Megtapsoltuk! Látta, hogy tetszik nekünk és na* gyón örülünk a muzsikájának, ismét magyar nótákat játszott, sok'sok magyar nótát, körülbelül egy óráig 1 Á csárdást ugyan egy kissé különös taktusban játszotta, — mondhatnám tört magyarság« gal — de mi megértettük! Szép volt. Egyik jókedvű cserkész tár­sunk nagy örömében azonnal szóló csárdásba kezdett. A különös az volt, hogy francia zenész volt, aki kóta nélkül he­gedült és a hölgy kótából zongo­rán kísérte. Természetesen anél­kül kezdték, hogy tudták volna magyar kilétünket! De aztán mon­dottuk neki nagy büszkén: „Ezek a mi nótáink ám, magyaroké!“ Ezen este ismét Haza szálltunk messze-messze Ázsiából . . . „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyaror­szág Gyönyörűbb, mint a nagy világ. Ügy zeng a zeneszó s bár egy ragyogó [szép ország. Táltos paripákon, oda szádunk haza, [hív fű, fa, lomb, virág. Úgy hív a hegedű s vár egy gyönyörű /szép ország!“ Még Baaibekben történt a ro­mok megtekintésénél; jött egy ott dolgozó munkás, hogy egyet-mást megmondjon nekünk. Azonban csak arabul tudott és egy két szót rémeiül. Kérdezi tőlünk, kik va» gyünk? Mondtam neki: Magya­rok. Nem érti. Újra kérdezi: Ale- manne? (németek?) Nem néme­tek! Ungaresi! — ínglesi? Nem angolok! Nem érti semmiképen, milyen nemzet lehet a magyar. Sohasem hallotta hírét Magyaror­szágnak. Mégis a németek közé sorolt bennünket, mert azokat kezdte dicsérni. „Alemanne ist stark“ — mondja. — „Magyar ist stärker“ — feleltem neki. „Ale- manne ist klug“, A magyar ist klüger“ — javítottam ki. — De ha igazán akarod tudni milyenek a magyarok: nézd, ott állnak kissé távolabb a sziklán (ott állt a 3 parancsnok: az egyik a főparancs­nok, 120 kg-os hatalmas, nagy ember s a másik kettő is 86—96 között van). A többi csak diák. Ez a meglepetés! Ez a csodál­kozás !! Ez mindennél jobban megmagyarázta a vékony, cingár araboknak, a magyarok fogalmát! 1931. julius 27-én vasárnap, már két napja Istambulban va­gyunk. Ma ünnep van. A Rákóczi templomban szeretnénk szentmisét mondani és hallgatni. Istambul egyik városnegyede Galata (ahova Szt. Pál levelét irta), ahol Rákóczi temploma van. Girbe görbe uta­kon végre odaértünk, dr. Pas- tyinszky tanár úr vezetése mellett. Itt a templom, ahol a száműzött Rákóczi és társai minden reggel szentmisét hallgattak. Itt szokott a fejedelem térdelni, — magya­rázza nagy buzgósággal az öreg tanár. — Ott az oltár. Fölötte az a Mária kép, amit annyira szere­tett. Az oltár mellett jobbra — itt a márvány táblák alatt volt elte­metve. Szegény ! Mellette volt a fia József és anyja Zrínyi Ilona. Kissé távolabb Bercsényi! Meg­elevenednek az öreg tanár előtt ezek a derék magyarok és beszél- beszél róluk nagy meghatottság­gal. Vesztett csaták és más ne­hézségek után 1711 ben, még a szatmári béke előtt hagyta el Rá­kóczi az országot 40 társával együtt. Sok küzdelem után Fran­ciaországból a porta hívására tö­rök földre jöttek 1717-okt. 10-én. Először Jeniköy-ben laktak a Bősz- poius szoros mellett (ahol tegnap voltunk s most az osztrák- magyar követség nyári kastélya van), majd számkivetésül állandó helyére, Ro­dostóba. A Márvány tenger part­jára. Ott éltek s ott haltak meg lassankint. Rákóczi 1735. április 8-án halt meg, nagypénteken. Elő­ször ott temették el, majd 3 hónap múlva Mikes Kelemen ide hozatta, a fejedelem kívánsága szerint. Itt voltam akkor is, mikor 1906 őszén felvették hamvaikat és Kassára vittek, hogy magyar földben pi­henhessenek. Ó, de most Kassa is azoké ... a bitangoké — dü- hösködik az öreg. Hej-hej -— bizony Rákóczi— Bercsényi—-Bezerédy — magya­roknak hires vezéri hová lettek, hová tűntek válogatott legényi ?... Most'pedig énekeljük el fiaim a Himnuszt és imádkozzunk a sze­gények lelki üdvéért . . . Néztek sokan ott a templomban, miért énekelünk mi ott a táblák előtt? Miért olyan bús az énekünk és imádságunk ? Miért sajog a szi­üffisas BP-scszasssEts;;'-* SBHEEa sKg-sKasffijs'is !W!syEaaraHOBHsweKWHesaBffl vadászfegyverek, s gramofonok és azok alkatrészei, felszerelései nagy választékban. Építkezési anyagok stb. raktáron. a&dé«3t3Rttn*£lj; egyedépusitása és nagy »“aktára l D. int miiszaki vaskereskedőnél Telefon : 54. 3233 íí mmamaemmiviv' immatwamm

Next

/
Thumbnails
Contents