Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)
1931-04-23 / 91. szám
XIV. évfolyam 9?. szám, HMM 1931 április 23 Csütörtök, ■ Ära 12 fillé aUMWIIMWW' »M :M£»«esfi«amesfDiwBBSßn azerKesztöség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizet é s i árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7’20 pengő. Ho! van a pénz? Ezt a kérdést vetette föl tegnap a képviselőházban Szilágyi Lajos. Hova rejtették el a pénzt ? Ki rejtette el? És miért? Ezek a kérdések tolakodnak már hosszabb idő óta előtérbe és ezekre a kérdésekre eddig válasz, legalább megnyugtató válasz még nem érkezett. A szomorú valóság tehát az, hogy : nincs pénz. Nincs. Ezért nem kerülhet sor azoknak az elhatározásoknak és ígéreteknek betartására, amelyektől olyan igen sokat vártunk. Vártunk például közmunkákat, amelyek a munkanélküliségen enyhithetnének, sőt azt meg is szüntethetnék. Ha pénz volna, akkor Zalaegerszegen már építenék a nagy uj kórházat, a polgári iskolát, a pénzügyi palotát, sőt a — laktanyát is. És, ha ezek a munkák folyamatban volnának, nem volna ebben a városban egyetlen ember, aki panaszkodnék, mert a munkásnak, iparosnak, kereskedőnek volna keresete, jutna bőven szórakozásra, könyvre, mindenre. Még talán a színházi terem sem kongna az ürességtől és nem kellene mesterséges eszközökkel egy előadásra telt házat toborozni, hogy a színtársulat legalább utánvét nélkül mehessen uj állomáshelyére. Hol van hát a pénz? Ki tud erre a kérdésre megfelelni? Úgy gondoljuk, senki sem. Sőt talán nem is jó, nem is tanácsos ezt firtatni. Ne is kutassuk hát az okokat, amelyek nagyon mélyen- fekvők lehetnek. Ellenben valósítsuk meg azt az elvet, amit any- nyira hangoztatunk, hogy: nem adunk a külföldnek egyetlen fillért sem olyan cikkekért, aminőket nálunk is gyártanak és nem megyünk külföldre nyaralni, amig a mi fürdő- és nyaralóhelyeink el nem érik a virágzásnak legmagasabb fokát. Ha a selyemharisnyáknak nem lett volna annyira őrültje a magyar közönség, ha a külföldi nyaralás és fürdőzés nem jelentene olyan sokat a magyar előkelő társaságokban, akkor talán nem is vetődhetett volna föl ez a kérdés: hol van a pénz ? Számítsuk csak évről-évre a behozott lukszus cikkek árát, az évek hosz- szu során át nyaralásra kivitt pénzt és akkor elszörnyüködünk, de kérdezni nem kérdeznénk. Amikor tehát Szilágyi Lajos fölteszi a kérdést, de arra választ nem kap, gondoljunk arra, hogy a választ már nagyon sokszor megadta az ország közönsége, illetve a közönségnek az a tekintélyes hányada, amely a hazafisá- got fennen hangoztatja, szereti is hazáját, tehát egyébként jó magyar, csak attól a balga felfogástól nem képes megszabadulni, hogy neki különbnek kell látszania a másiknál s azért hord importált selyemharisnyát — azért nyaral a külföldön. Énnél a kérdésnél is eszünkbe jut a legnagyobb magyarnak intelme: segíts magadon s az Isten is megsegít. Ne vigyük ki millió- számra pengőnket a külföldre, hanem költsük pénzünket itthon, akkor majd jut itthon is, — ha tán nem is mindenre, de mindenesetre többre, m nt ma és akkor nem kiáltunk föl kétségbeesetten: Hónapokkal ezelőtt hirt adtunk már arról, hogy a zalaegerszegi telefonközpont nagy átalakuláson megy át. Bevezetik ugyanis a félautomata (CB) központi teleprendszert, mely a maga nemében a legtökéletesebb lesz az országban. Ennek a rendszernek lényege az, hogy felhívásnál nem kell csengetni. A hivó fél csak fölemeli a kagylót, amikor a központban kigyulad az illető állomás jelzőlámpája. A hivó bemondja a kért számot, a közhol a pénz? A bajoknak okait keressük először csak magunkban és, ha megtaláljuk, — ami bizonyos is, — ne resteljük hibánkat beismerni s iparkodjunk azt tőlünk telhető igyekezettel kijavítani. Hibánk, az van sok; de annál kevesebb a beismerés és annál több a panasz. pont a dugóval kapcsol és erre a felhívott állomást maga a dugó csengeti föl, mire a hivó állomás lámpája kialszik. Ha azután a felhívott állomás jelentkezik, akkor annak a lámpája gyulád ki. Ez a rendszer tehát megköny- [ nyebbiti a központ munkáját, amennyiben a központnak nem kell felhívás után a leesett jelzőtáblácskát visszaigazitani (ami a jelenlegi rendszer mellett sok idő- vesztességgel és fáradtsággal jár) és nem is kell a hivott állomásra csengetnie. De megszűnik a hivó állomások idegeskedése is, ami a mostani rendszer mellett a türelmetlen csengetésekben nyilvánul meg. Ha a központ a felhívott állomás lámpáját nem látja ki- gyuladni, visszajelenti, hogy az illető nem jelentkezik. Az uj rendszernek bevezetése most van folyamatban. Most történnek a központban a nagy átalakítások, szállítják a gépeket és más berendezéseket s néhány hét múlva már az uj rendszerű központ bonyolítja le a távbeszélő forgalmat. Sajnos azonban, az éjjeli szolgálat kérdése ezzel egyidejűén nem nyerhet megoldást. Arról csak akkor lehet szó, ha megtörténik a falusi központok automatizálása. Azzal az úgynevezett falusi (rurál) automata telefonnal most próbálkoznak a főváros környékén : Martonvásáron, Baracs- kán, Alcsuthon, Szentendrén stb. Ha beválik, megkapja azt azonnal Zalaegerszeg is és az éjjeli szolgálat kérdése csak ekkor oldódik meg. A vármegye nagyobb községében esti 6, vagy 9 óráig működő központok az éjjeli órákban bekapcsolódnak a szolgálatot teljesítő zalaegerszegi központba és igy érintkezhetnek bármely állomással. A kicsi és legkisebb községek központjai megszűnnek és még a helyi állomások beszélgetését is a zalaegerszegi központ közvetíti. De beszélhetnek természetesen az ország bármely állomásával. A zalaegerszegi uj központot 1000 előfizetőre és 60 vidéki áramkörre rendezik be. Itt említjük meg, hogy — bár a telefonbeszélgetések száma az uj tarifa miatt alaposan lecsökkent, az előfizetők táborában mégis emelkedés mutatkozik. Persze, mindenki várja, hogy a miniszter revízió alá veszi az uj tarifa-rendeletet és megelégszik a „kevés haszon, nagy forgalom“- mai, mely többet eredményez, mint a mai díjszabás. Zalaegerszeg egyébként a lakosság számarányához képest az előfizetőket illetően (2 százalék) első helyen áll a vidéki városok között. A napokban beléptek és illetve belépési szándékukat jelentették: Grünfeld Lajos sör- és ásvány- vizkereskedő 66, Lőwenstein Jenő gabonabizományos 152, Steiner József marhakereskedő 216, Hartmann Ferenc dr. orvos 203 és Szekeres Sándor dr. körorvos 256-os számmal. — A keszthelyi postahivatal május hónapban beköltözik uj helyiségébe. Az eddigi postaépület egy részét a város árverés utján bérbe adta. Egy üzlethelyiséget 1200, egyet pedig 1130 pengőért adtak bérbe. A lakásokat és a kisebb üzlethelyiségeket egyelőre nem adták bérbe, mivel csak egy- egy jelentkező volt. A bérelt helyiségek átalakítását rövidesen megkezdik. Bethlen miniszter elnök ünneplése az egységespártban. Budapest, április 22. Tegnap este az egységespárt pártértekezleten ünnepelte a jubiláló Bethlen miniszterelnököt. Az értekezleten Pesthy Pál pártelnök köszöntötte a miniszterelnököt és átadta neki a párt ajándékát, egy, 400 oldalas, díszes emlékalbumot. Bethlen miniszterelnök válaszában meleg szavakkal köszönte meg az üdvözlést. Hangoztatta, hogy az országnak erős kormányzatra van szüksége, majd hitvallást tett a kisgazdapolitika mellett. Az értekezletet követő vacsorán a miniszterelnök ismét beszédet mondott. Rámutatott, hogy világraszóló csoda volt, hogy az elmúlt tízéves korszakot megusztuk. Hálával emlékezik meg a nemzetről, amely olyan erős próbát állott ki a tiz év alatt, amely méltó háborús teljesítményeihez. Az európai helyzettel foglalkozva hangsúlyozta, hogy az az organizmus, amelyet a Népszövetség és a győztes államok között fennálló szövetségesek képeznek, nem képes a világbéke érdekeit szolgálni, mert hiányzik az összes népek egybehangzó akarata és együttműködése. Tiz éven keresztül szabadon garázdálkodtak a győzők a legyőzöttek politikai, kulturális és anyagi javain, a harmadik faktor, a szovjet pedig kezeit dörzsölve nevetett a győztesek és legyőzöttek küzdelmének láttára. Ebben a tízéves szellemben az utóbbi években változások álltak be. Olaszország és Anglia kezdték észrevenni, hogy a háborús mentalitás állandósítása zsákutcába vezet. Uj politikai organizáció előestéjén állunk, amely talán közelebb hoz minket az igazság és egyenlőség gondolatához. Ma még nem tudjuk, hogy az uj kialakulás újból a régi hatalmi egyensúly rendszerén, vagy pedig egy másik európai organizáció révén létesül-e, de nekünk egyik esetben sincs okunk félni. Ellenkezőleg nekünk azon kell dolgoznunk, hogy teljesen megszűnjék az eddigi európai organizáció és ragyogjon fel annak az igazságnak az a korszaka, amelyben a magyar igazság is érvényesül. Gazdasági téren is Európa uj megszervezésének küszöbén vagyunk. Figyelemmel kell kisérni ezt a mozgalmat s dolgoznunk kell atekintetben, hogy az újjáalakult Európában a magyar igazság is helyet kapjon. — Mi — mondotta a miniszterelnök — ezt a három igazságot követeljük: igazságot az igazságtalanul meggyötörteknek, egyenlőséget az egyenlőtlenségbe taszitottaknak, egyesülést az akaratuk ellenére erőszakkal szétsza- kitottaknak. Ez az a számla, melyet Magyarország a most újjáalakuló Európának prezentálni köteles. Zalaegerszeg dicsekedhetik pár hét múlva a vidék legmodernebb telefon központjával. Felhiváskos* nem kell csengetni. — Emelkedik az előfizetők száma.
