Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)
1931-04-22 / 90. szám
1931 április 22 Szerda 54 XIV. évfolyam 90. szám. ..... Ár a 12 filléi* Főtiszt. Gosztonyi László plébános urnák Zalacsány erkesztő: HERBOLY FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4.Telefon: 128. szám. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfi2etési árak: egy hónapra 2‘40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Autonómia ellenében városi törvény ? Az önkormányzati testületek háztartásának rendezése céljából kodifikált törvényjavaslat nagy port ver a városok és vármegyék életében. Nem akarunk álapostoloskodás- sal a frontra állani, de a városok és vármegyék autonómiája érdekében mégis volna néhány szavunk. Szinte úgy látszik, hogy a városok és vármegyék türelmére épült ez a törvényjavaslat. Dacára, hogy máris törpék vagyunk az önkormányzatunkkal, mégis úgy mozgunk, mintha óriások lennénk, ami már-már rendkívüli mulatságossá válik, ha nem sietünk a gerincünket egyenesre igazítani. Ha mindenre csak meghajlással válaszolunk, olyan pinguin udvariasságot gyakorlunk, amely groteszk formát mutat. Az önkormányzati jogélet egyre gyengül. A központi hatalom egyre mélyebben nyúl bele a vármegyék és városok autonom ügyeibe. Ennek a következményei igen károsak, mert az önkormányzat munkásainak ébren járó érdeklődését, felelősségét elsorvasztja. Emellett az uj törvények, a fejlődő életviszonyok újabb föladatokat rónak az önkormányzatokra és igy a központosításra való törekvés az ön- kormányzatoknak hajszálgyökerét vagdalja el. A városok és vármegyék éles szava hangzik az egész országban, mert az autonómia bástyája volt a városnak, a vármegyének, a polgárságnak. Az autonómia szükségességének érzése mindenkiben élénken él, aki tisztelője a történeti múltnak. Mindenki tudja, hogy az ön- rendelkezés a kormányhatalom megosztása, a törvényhozásban való részvétel. Minél műveltebb a nemzet, annál jobban sürgeti a polgárság, hogy nélküle semmit, vele mindent. Mindenki érzi azt is, hogy az autonómia kiemel a lealázó függőségből, amely minden közérdeklődést megöl. A szolgai függőség tétlenségre kárhoztat, szellemi tunyaságra vezet, közönyösséget teremt, mig az önrendelkezés fölpezsdit. Lendület nélkül pedig fejlődés nincs. Kiváló férfiak mély meggyőződéssel hirdetik, hogy az autonómia az a talaj, amelyen a huszadik század modern emberének állania kell, ha nem akar elveszni. A magyar politikai életnek, közgazdaságnak, közművelődésnek az alapját az a viszony alkotja, amely a városok, vármegyék és az állam belső szövetségében áll, amely viszony a várost, a vármegyét elsőrendű kulturális gazdasági tényezővé, az államot pedig a polgárság támaszává teszi. E mellett mégis az önkormányzat ma azt a törekvést jelenti, amely az autonómia révén az állam túlságos centralisztikus befolyása alól menekülni akar. Kossuth Lajos mondotta egyik beszédében a következőket: Élni csak az a nemzet fog, melyben magában van életerő. Akit nem a saját életereje, hanem mások gyámolitása tartogat, annak nincs jövője. Ez áll a törvényhatóságokra is. A vármegyei és városi vezetők tanácskozásain kiömlöttek az autonómia védelmében összegyülem- lett érzések. Az ülésekről hazahozott hangulat mégis az, hogy a törvénytervezett bizonyos módosításokkal törvénnyé válik. Az első lépés, amely külön városi törvény megalkotása felé halad, úgy látszik, sikerre vezet. De, hogy az önkormányzatnak javára szolgál-e, — azt majd meglátjuk. tóttá a jelenlevő tisztviselőket a szövetkezet támogatására. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Pagányi szövetkezeti igazgató üdvözölte a közönséget és tolmácsolta Perényi Zsigmond báró országos elnök üdvözletét, majd Bieber László tartott élvezetes és vetitettképes előadást a német és magyar szövetkezeti mozgalomról. Ismertette a tisztviselők szövetkezetének szervezetét is. Az előadást értékes és művészi műsor követte. Baranyay Irén mély átérzéssel szavalta a „Magyarnak lenni“ cimü költeményt a közönség tetszésétől kisérve. A műsor kiemelkedő száma Lányi Margit operaénekesnő szereplése volt. Strauss, Felix Hugó, Kacsóh Pongrác, Lavotta és Dienzl szerzeményeiből énekelt. Különösen a középfekvésben kellemes hangja, pompás szövegkiejtése és kifejező- készsége megragadta a hallgatóság tetszését és szűnni nem akaró tapsokban volt része. Tivolt Ernő Vöröss György melodrámáját szavalta el, Zalaegerszegen csak ritkán tapasztalt művészettel. Az egyes számoknál Fürtös Lajos tanár látta el a zongorakiséretet kifogástalanul. A művészi számok után megalakították a zalaegerszegi kerületi választmányt. Választmányi tagok: vitéz Barnabás István dr., Fürtös Lajos, Herboly Ferenc, Keresztury György, Kossá Tihamér, Lulich Albin, Lux Ádám, vitéz Molnár János, Móricz László, Németh Kálmán, Steyrer Gyula, Szakály Mihály, Szeliánszky Nándor, vitéz Szűcs Kálmán, Tiborc Imre, Varga Emil dr. A választmány rövidesen alakuló ülést tart, amelyen megválasztják a tisztikart. Agyonlőtte magát egy diák, mert megdorgálta az apja. Eger, április 21. Megrendítő gyermektragédia játszódott le a hevesmegyei Rózsamárton községben. Révffy Jenő kántortanitó megdorgátta elsőéves tanítóképzős fiát rossz előmenetele miatt. A gyermeket a dolog annyira elkeserítette, hogy elővette apjának vadászfegyverét és agyonlőtte magát. Egy őrült kőműves vérengzése. Budapest, ápr. 21. Ma reggel Szől- lősi Kálmán budapesti kőműves dührohamában késsel támadt feleségére és azt nyolc szúrással megsebesítette. Többször megszurta az asszony segítségére siető Tóth Julia 30 éves házmesternőt is. A két nőt életveszélyes állapotban szállították kórházba. A kőműves a rendőrségen nem felelt a kérdésekre, csak bambán nézett maga elé. Valószínűleg megtébolyodott. Országszerte készülődnek a választásokra. Tárgyalások a belügyminisztériumban! mozgalom a kerületekben. Azok a különböző tanácskozások, amelyek a belügyminisztériumban úgyszólván nap-nap után folytatódnak, minden kétséget kizáróan bizonyítják azt, hogy valóban közelednek a képviselő- választások. De maga a választó polgárság is sejti, hogy mihamar az urnák elé kell állania és meg kell mondania, hogy : ki éljen ? már természetesen honatyai minőségben, — mert a kerületekben is mozgalmak észlelhetők. Ezek a mozgalmak persze még nagyobbára csak suttogásokban, bizalmas megbeszélésekben mutatkoznak, komoly jellegöket azonban nem tagadhatjuk. A talajel- készités folyamatban van és a legtöbb kerületben bizalmasan már meg is ejtették a jelöléseket. Zalamegye sem maradhatott érintetlenül a választás előszelei- 1 tői. Itt is folytatnak megbeszéléseket minden kerületben és állítanak is már jelölteket — meglehetősen titokban, négyszemközt, hogy — tovább terjedjen. Ebben a csendes, de országra szóló mozgalomban az a legérdekesebb, hogy a jelenlegi képviselők legtöbbje felől olyan híreket terjesztenek, mintha azok nem akarnának föllépni. Ezek a hirek persze csak kortescélokat szolgálnak. Bizonyosat a választó polgárság csak akkor tud majd, amikor föloszlatják a parlamentet. Meglepetésekre el kell készülnie a közönségnek, az bizonyos, mert a mai rendkívüli idők rendkívüli eseményekkel kedveskedhetnek az ország népének. A kortes előcsatározásokban egyik-másik kerületben olyan hangok is hallatszanak, hogy a kormány az uj választásoknál nem helyez súlyt a jelenlegi személyekre. Az ilyen híreszteléssel megrémített honatyák egynémelyike pozíciójának ingását érezvén, megerősítésért is futott már a kormányhoz. Nem messze tőlünk egyik vasmegyei képviselő a következő vigasztaló sorokat kapta az egyik minisztertől: „Kedves Barátom! Tudomásomra jutott, hogy egyesek oly híreszteléseket terjesztenek, mintha a kormány nem helyezne súlyt a Te újra való megválasztásodra. Ezzel szemben megnyugtatásodra tisztelettel közlöm Veled, hogy a Te komoly és értékes munkásságodra továbbra is számítunk és semmi kétségem aziránt, hogy a választókerületed közönsége a jövőben is kitart Melletted és igy minden remény meglehet arra, hogy a köz érdekében a múltban kifejtett önzetlen és kiváló munkásságodat ezután sem fogjuk nélkülözni.“ Ezek a vigasztaló sorok is csak azért láthattak napvilágot, hogy a választások rohamos közeledtét hirdessék. A köztisztviselők Szövetkezetének műsoros tagértekezlete. A Magyar Köztisztisztviselők Fogyasztási Termelő és Értékesítő Szövetkezete tegnap este Zalaegerszegen a Kulturházban műsoros szövetkezeti előadást tartott nagy érdeklődés mellett. Az előadást Steyrer Gyula reálgimnáziumi tanár nyitotta meg lendületes beszéddel. Rámutatott arra, hogy a szövetkezet 1892-ben ezer taggal kezdte működését, ma pedig 54 ezer tagja van. A megalakuláskor egy árudája volt, ma 128. Ez a fejlődés mutatja a szövetkezés nagy jelentőségét. magyar köztisztviselő társadalom súlyos bajokkal küzd és a közeljövőben — mint illetékes tényezők kijelentették — nincs kilátás arra, hogy helyzetét javítani lehessen. Ilyen körülmények között a köztisztviselőknek maguknak kell kezükbe venniük sorsuk irányítását. Eszközként nem ajánlja a politika útját, mert a magyar tisztviselő morális érzékével nem fér össze az, hogy politikai szembefordulással csikarjon ki pillanatnyi előnyöket kenyéradójától. A helyes ut a gazdasági téren való szervezkedés. Ezt a célt szolgálja a Köztisztviselők Szövetkezete, amely az önsegélyt valósítja meg a legeredményesebb formában. Buzdi-
