Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)

1931-04-22 / 90. szám

1931 április 22 Szerda 54 XIV. évfolyam 90. szám. ..... Ár a 12 filléi* Főtiszt. Gosztonyi László plébános urnák Zalacsány erkesztő: HERBOLY FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4.Telefon: 128. szám. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfi2etési árak: egy hónapra 2‘40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Autonómia ellenében városi törvény ? Az önkormányzati testületek ház­tartásának rendezése céljából ko­difikált törvényjavaslat nagy port ver a városok és vármegyék éle­tében. Nem akarunk álapostoloskodás- sal a frontra állani, de a városok és vármegyék autonómiája érde­kében mégis volna néhány sza­vunk. Szinte úgy látszik, hogy a vá­rosok és vármegyék türelmére épült ez a törvényjavaslat. Dacára, hogy máris törpék vagyunk az önkormányzatunkkal, mégis úgy mozgunk, mintha óriások lennénk, ami már-már rendkívüli mulatsá­gossá válik, ha nem sietünk a ge­rincünket egyenesre igazítani. Ha mindenre csak meghajlással vá­laszolunk, olyan pinguin udva­riasságot gyakorlunk, amely gro­teszk formát mutat. Az önkormányzati jogélet egyre gyengül. A központi hatalom egyre mé­lyebben nyúl bele a vármegyék és városok autonom ügyeibe. En­nek a következményei igen káro­sak, mert az önkormányzat mun­kásainak ébren járó érdeklődését, felelősségét elsorvasztja. Emellett az uj törvények, a fejlődő életvi­szonyok újabb föladatokat rónak az önkormányzatokra és igy a köz­pontosításra való törekvés az ön- kormányzatoknak hajszálgyökerét vagdalja el. A városok és vármegyék éles szava hangzik az egész ország­ban, mert az autonómia bástyája volt a városnak, a vármegyének, a polgárságnak. Az autonómia szükségességének érzése mindenkiben élénken él, aki tisztelője a történeti múlt­nak. Mindenki tudja, hogy az ön- rendelkezés a kormányhatalom megosztása, a törvényhozásban való részvétel. Minél műveltebb a nemzet, annál jobban sürgeti a polgárság, hogy nélküle semmit, vele mindent. Mindenki érzi azt is, hogy az autonómia kiemel a lealázó füg­gőségből, amely minden közér­deklődést megöl. A szolgai füg­gőség tétlenségre kárhoztat, szel­lemi tunyaságra vezet, közönyös­séget teremt, mig az önrendelke­zés fölpezsdit. Lendület nélkül pe­dig fejlődés nincs. Kiváló férfiak mély meggyőző­déssel hirdetik, hogy az autonó­mia az a talaj, amelyen a husza­dik század modern emberének ál­lania kell, ha nem akar elveszni. A magyar politikai életnek, köz­gazdaságnak, közművelődésnek az alapját az a viszony alkotja, amely a városok, vármegyék és az állam belső szövetségében áll, amely vi­szony a várost, a vármegyét el­sőrendű kulturális gazdasági té­nyezővé, az államot pedig a pol­gárság támaszává teszi. E mellett mégis az önkormány­zat ma azt a törekvést jelenti, amely az autonómia révén az ál­lam túlságos centralisztikus befo­lyása alól menekülni akar. Kossuth Lajos mondotta egyik beszédében a következőket: Élni csak az a nemzet fog, melyben magában van életerő. Akit nem a saját életereje, hanem mások gyámolitása tarto­gat, annak nincs jövője. Ez áll a törvényhatóságokra is. A vármegyei és városi vezetők tanácskozásain kiömlöttek az au­tonómia védelmében összegyülem- lett érzések. Az ülésekről hazaho­zott hangulat mégis az, hogy a törvénytervezett bizonyos módo­sításokkal törvénnyé válik. Az első lépés, amely külön vá­rosi törvény megalkotása felé ha­lad, úgy látszik, sikerre vezet. De, hogy az önkormányzatnak javára szolgál-e, — azt majd meglátjuk. tóttá a jelenlevő tisztviselőket a szövetkezet támogatására. A nagy tetszéssel fogadott elő­adás után Pagányi szövetkezeti igazgató üdvözölte a közönséget és tolmácsolta Perényi Zsigmond báró országos elnök üdvözletét, majd Bieber László tartott élveze­tes és vetitettképes előadást a né­met és magyar szövetkezeti moz­galomról. Ismertette a tisztviselők szövetkezetének szervezetét is. Az előadást értékes és művészi műsor követte. Baranyay Irén mély átérzéssel szavalta a „Ma­gyarnak lenni“ cimü költeményt a közönség tetszésétől kisérve. A műsor kiemelkedő száma Lányi Margit operaénekesnő szereplése volt. Strauss, Felix Hugó, Kacsóh Pongrác, Lavotta és Dienzl szer­zeményeiből énekelt. Különösen a középfekvésben kellemes hangja, pompás szövegkiejtése és kifejező- készsége megragadta a hallgató­ság tetszését és szűnni nem akaró tapsokban volt része. Tivolt Ernő Vöröss György melodrámáját sza­valta el, Zalaegerszegen csak rit­kán tapasztalt művészettel. Az egyes számoknál Fürtös Lajos tanár látta el a zongorakiséretet kifogástalanul. A művészi számok után meg­alakították a zalaegerszegi kerületi választmányt. Választmányi tagok: vitéz Bar­nabás István dr., Fürtös Lajos, Herboly Ferenc, Keresztury György, Kossá Tihamér, Lulich Albin, Lux Ádám, vitéz Molnár János, Móricz László, Németh Kálmán, Steyrer Gyula, Szakály Mihály, Szeliánszky Nándor, vitéz Szűcs Kálmán, Tiborc Imre, Varga Emil dr. A választmány rövidesen alakuló ülést tart, amelyen megválasztják a tisztikart. Agyonlőtte magát egy diák, mert meg­dorgálta az apja. Eger, április 21. Megrendítő gyermektragédia játszódott le a hevesmegyei Rózsamárton köz­ségben. Révffy Jenő kántortanitó megdorgátta elsőéves tanítókép­zős fiát rossz előmenetele miatt. A gyermeket a dolog annyira elkeserítette, hogy elővette apjá­nak vadászfegyverét és agyonlőtte magát. Egy őrült kőműves vérengzése. Budapest, ápr. 21. Ma reggel Szől- lősi Kálmán budapesti kőműves dührohamában késsel támadt fe­leségére és azt nyolc szúrással meg­sebesítette. Többször megszurta az asszony segítségére siető Tóth Julia 30 éves házmesternőt is. A két nőt életveszélyes állapotban szállították kórházba. A kőműves a rendőrségen nem felelt a kér­désekre, csak bambán nézett maga elé. Valószínűleg megtébolyodott. Országszerte készülődnek a választásokra. Tárgyalások a belügyminisztériumban! mozgalom a kerületekben. Azok a különböző tanácskozá­sok, amelyek a belügyminiszté­riumban úgyszólván nap-nap után folytatódnak, minden kétsé­get kizáróan bizonyítják azt, hogy valóban közelednek a képviselő- választások. De maga a választó polgárság is sejti, hogy mihamar az urnák elé kell állania és meg kell mondania, hogy : ki éljen ? már természetesen honatyai mi­nőségben, — mert a kerületek­ben is mozgalmak észlelhetők. Ezek a mozgalmak persze még nagyobbára csak suttogásokban, bizalmas megbeszélésekben mu­tatkoznak, komoly jellegöket azon­ban nem tagadhatjuk. A talajel- készités folyamatban van és a legtöbb kerületben bizalmasan már meg is ejtették a jelöléseket. Zalamegye sem maradhatott érintetlenül a választás előszelei- 1 tői. Itt is folytatnak megbeszélé­seket minden kerületben és állí­tanak is már jelölteket — meg­lehetősen titokban, négyszemközt, hogy — tovább terjedjen. Ebben a csendes, de országra szóló mozgalomban az a legér­dekesebb, hogy a jelenlegi képvi­selők legtöbbje felől olyan híre­ket terjesztenek, mintha azok nem akarnának föllépni. Ezek a hirek persze csak kortescélokat szolgál­nak. Bizonyosat a választó polgárság csak akkor tud majd, amikor föloszlatják a parlamen­tet. Meglepetésekre el kell ké­szülnie a közönségnek, az bizo­nyos, mert a mai rendkívüli idők rendkívüli eseményekkel kedves­kedhetnek az ország népének. A kortes előcsatározásokban egyik-másik kerületben olyan han­gok is hallatszanak, hogy a kor­mány az uj választásoknál nem helyez súlyt a jelenlegi szemé­lyekre. Az ilyen híreszteléssel meg­rémített honatyák egynémelyike pozíciójának ingását érezvén, meg­erősítésért is futott már a kor­mányhoz. Nem messze tőlünk egyik vasmegyei képviselő a kö­vetkező vigasztaló sorokat kapta az egyik minisztertől: „Kedves Barátom! Tudomásomra jutott, hogy egyesek oly híreszteléseket terjesztenek, mintha a kormány nem helyezne súlyt a Te újra való megválasztásodra. Ezzel szemben megnyugtatásodra tisztelettel köz­löm Veled, hogy a Te komoly és értékes munkásságodra továbbra is számítunk és semmi kétségem aziránt, hogy a választókerületed közönsége a jövőben is kitart Melletted és igy minden remény meglehet arra, hogy a köz érde­kében a múltban kifejtett önzet­len és kiváló munkásságodat ez­után sem fogjuk nélkülözni.“ Ezek a vigasztaló sorok is csak azért láthattak napvilágot, hogy a választások rohamos közeledtét hirdessék. A köztisztviselők Szö­vetkezetének mű­soros tagértekezlete. A Magyar Köztisztisztviselők Fogyasztási Termelő és Értéke­sítő Szövetkezete tegnap este Za­laegerszegen a Kulturházban mű­soros szövetkezeti előadást tartott nagy érdeklődés mellett. Az előadást Steyrer Gyula reál­gimnáziumi tanár nyitotta meg lendületes beszéddel. Rámutatott arra, hogy a szövetkezet 1892-ben ezer taggal kezdte működését, ma pedig 54 ezer tagja van. A megalakuláskor egy árudája volt, ma 128. Ez a fejlődés mutatja a szövetkezés nagy jelentőségét. magyar köztisztviselő társadalom súlyos bajokkal küzd és a közel­jövőben — mint illetékes ténye­zők kijelentették — nincs kilátás arra, hogy helyzetét javítani le­hessen. Ilyen körülmények között a köztisztviselőknek maguknak kell kezükbe venniük sorsuk irányí­tását. Eszközként nem ajánlja a politika útját, mert a magyar tiszt­viselő morális érzékével nem fér össze az, hogy politikai szembe­fordulással csikarjon ki pillanatnyi előnyöket kenyéradójától. A helyes ut a gazdasági téren való szer­vezkedés. Ezt a célt szolgálja a Köztisztviselők Szövetkezete, amely az önsegélyt valósítja meg a leg­eredményesebb formában. Buzdi-

Next

/
Thumbnails
Contents