Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)

1931-04-19 / 88. szám

XIV. évfolyam 88. szám Ara 16 fillér 1931 április 19 Vasárnap^ 7711 Főtiszt. Oosxtonyi László P1*4“0* GYEI UJSáfi erkesztő: HERBOLY FERENC. 54 „ ^ccnenyi-tér4. Telefon: 128. szám. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2‘40 pengő negyedévre 7*20 pengő. A spanyol forradalom nem a reakciót győzte nem is a demokráciát ültette nyeregbe, ha­nem egyszerűen megnyitotta a vö­rös áradatnak zsilipjeit és ezzel megszerezte az örömet — Mosz­kvának. Moszkva vörös keze már régen készült erre a fogásra és el is érte azt, amit akart. Európa keleti és nyugati végpontja a ke­zében van. Úgy gondolja, hogy a közbeeső részekkel, amelyeken szorgalmasan építgeti a sejteket, most már könnyű szerrel el tud bánni. Hiszen a legtöbb helyen rokonszenveznek vele. A Spanyol- országból érkező hírek bőven szá­molnak be arról, hogy a szovjet keze milyen eredményekkel dol­gozik ott. Ha nem is sikerült a kommunistáknak az uralmat ma­gukhoz ragadniok, mindenütt olyan számban és olyan agresszivitással lépnek föl, hogy tartani lehet a legrosszabbtól. Valóban csodál­koznunk kell, hogyan hallgathat még valaki a vörös apostolokra, amikor mindenki előtt ismeretesek azok a rettenetes állapotok, ame­lyek Oroszországban uralkodnak. Moszkvában egymillió embernek nem tudnak lakást adni, az élel­mezési-jegy rendszer valósággal lassú éhhalálra kárhoztat milliós tömegeket, a ruházkodás terén is igen nagy bajok vannak, hiszen a tömegek rongyosak. És most már nincs is a csőcseléknek kit abcugolnia, sőt éltetnie sem sza­bad senkit sem, mert ez az egyéni és népszabadságnak volna egy kis paránya. A szovjet azonban szabadságot nem ismer. A szabad­ság nem a népnek való — igy gondolkodik a szovjet. —; a szabadság csak néhány szovjet­mágnást illet meg, másnak még moccanni sem szabad. Egy az, amit a nép mégis szabadon meg- cselekedhetik: ácsoroghat napo­kon és félnapokon át egy-egy élelmiszerkereskedés előtt és, ha bejut, vásárolhat is, — föltéve, hogy jegye van. Más szabadsá­got a vörös urak nem utalványoz­nak a nép számára. Hogy mi ott a nép, mi ott az ember, azt már sokszor leírták el­fogulatlan emberek és azért még mindig akadnak, akik a vörösök eszméit sziveikbe fogadják és ro­hannak a — vésztőkbe. Moszkva keze tehát ott dolgo­zik szorgalmasan Spanyolország­ban. Jól elkészítették útját a fran­cia szabadkőművesek, akiknek semmikép sem tetszett az, hogy szomszédságukban nagy keresztény királyság van. Nekik is kedve­sebb Moszkva, mint a keresztény uralom. Látszik, hogy még nem kaptak Ízelítőt sem a vörös bol­dogságból. De segítették fölidézni az ördögöt, holott azt tudják, hogy az ördög olyan furcsa szerzet, mit csak felidézni lehet, elkergetni azonban nem. De ha elmegy, magával viszi azokat, akik fölidéz­ték. Erre számtalan példát mutat föl a világtörténelem. A francia forradalom is, — mint a mitoló­giai Kronos — felfalta a saját vezéreit, saját gyermekeit. Hát játsz- ék csak Franciaország is a tűz­zel, idézze csak az ördögöt !. . . A spanyol események megle­petésszerűen állították uj helyzet elé Európát, amelyet a legutóbbi időkben a német—osztrák vám­unió kérdése úgyis eléggé felzak­latott. És ezzel a kérdéssel még csak nem is foglalkozhatott a Népszövetség, már is újabb, hely­zetváltoztató jelenség bukkant fel. Európa tehát nagy fordulatok előtt áll, amit tagadni nem lehet, mert hiszen mind ezektől a jelensé­A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület ma délélőtt 10 órakor Tarányi Fereec dr. vasmegyei fő­ispán, egyesületi elnök vezetése mellett az egyesület székházában rendes közgyűlést tartott. Tarányi Ferenc dr. elnök megnyitójában hivatkozott a de­cemberi közgyűlésen kifejezett arra nézetére, hogy a mai nyomasztó gazdasági helyzeten nyugatról re­mél javulást. Véleményét föntartja ma is. Ez a remény ugyanis mintha testet ölteni látszanék. A német-osztrák vámunió olyan je­lenség, hogy attól akár egyik, akár másik oldalról előnyöket várhatunk. Sokat remél a most folyamatban levő osztrák-magyar kereskedelmi tárgyalásoktól. A ga­bonaárak elérték már mélypontju­kat és a londoni tárgyalásoktól függetlenül is most már csak ja­vulás várható. Szólott ezután a földteherrendezési törvényről, an­nak végrehajtásáról s megjegyzi, hogy az egész csak gyengén van pénzügyileg alátámasztva s azért bizonyos mesterkéltség van benne. Hatása elsősorban természetesen csak az Alföldön lesz, de remél­hető, hogy a mi vidékünknek is jut valami. Végül a legnagyobb takarékosságra és további kitartó munkára hívja föl az egyesület tagjait. Közölte még az elnök, hogy elmaradását levélben mentette ki Benyovszky Móric gróf, az Alsó- dunánti Mezőgazdasági Kamara elnöke is. Rátértek ezután az elnöki jelentésre, melyet Vida János titkár olvasott föl. A jelentés mindenekelőtt megállapítja, hogy az 1930. esz­tendő a mindegyre rosszabbodó gazdasági viszonyokat mutatta. A válság sok gazdát a tönk szélére juttatott, sokan pedig épen, hogy létökkel küzdenek. Az állattenyész­téssel tudta csak a gazdatársada­gektől függetlenül zavarja a vizet a gazdasági válság. Tehát úgy a gazdasági, mint a politikai hely­zet fordulatot követel. Mi kis egy­ség vagyunk az európai konflag- rációban, de helyzeti energiánkat, anélkül, hogy tulértékelnők, lebe­csülni nem szabad. Teljes nyuga­lommal nézhetünk azért az ese­mények elé, mert épen helyzetünk és szilárd egységünk miatt mind­egyik csoport keresi a kedvünket és mindenik érdekeltség csalogat magához bennünket. Most első kötelessége Európá­nak a moszkvai vörös kézre, mely átnyúlt az egész kontinensen, rá­koppintani s ehez Magyarország is felajánlja segítségét. lom magát némileg föntartani. A jövedelmet nem hozó gazdasá­gokra kivetett közterhek még min­dig aránytalanul magasok voltak. Az iskolafentartási adók sok he­lyen 200—300 százalékos megter­helést jelentenek. A kormány igyekezett ugyan az adóterheken enyhíteni, de intézkedése későn jött. A mezőgazdáéhoz hasonló helyzete van a szőlősgazdának is. Megállapítja a jelentés, hogy a gyáripar, a nagykereskedelem működését a kartellekkel a mező- gazdaság kihasználásával, a bankok a magas kamatozású rövid lejá­ratú kölcsönökkel egyenesen a mezőgazdaság tönkretétetét segí­tették elő. Az egyesület ezekre a bajokra állandóan felhívta a kor­mány figyelmét. Az egyesületnek célja volt mindig a gazdatársada­lom tömörítése és az érdekellen­tétek ellenére és tovább munkál­kodik ezen. Rátér ezután a jelen­tés a múlt évi terméseredmények ismertetésére, valamint a gyümöl­csösök állapotáról ad képet és vázolja a bor értékesítése terén tapasztalható szomorú jelensé­geket. Az állatnevelést, állategész­ségügyet s ezzel kapcsolatban a tejértékesitést is részletezi az elnökség. A hússertés-tenyésztést illetően nagy óvatosságot ajánl a gazdák­nak. Kitért azután a vármegye területén lefolytatott gazdasági előadásokra, amelyeknek igen szép eredményei voltak. Megemlíti a pénteki tanácsna­pokat s azok eredményeit és be­számol arról, hogy milyen ügyek­ben tett lépéseket az egyesület. Az egyesület kebelében 22 gazda kör van; a múlt év végén az egyesületnek 35 alapitó és 498 rendes tagja volt. Az egyesület elhunyt tagjainak elparentálása után köszönetét mond a jelentés mindazoknak, akik az egyesületet támogatták. Az elnöki jelentéshez B o s n y á k Géza felsőházi tag szólott abban a vonatkozásban, hogy Bethlen István gróf minisz­terelnök most töltötte be minisz­terelnöki működésének tizedik év­fordulóját. Lehetnek politikai vé­leménykülönbségek, azt azonban mindenkinek el kell ismernie, hogy a teljesen lerongyolódott or­szágot Bethlen állította lábra s a külföld előtt is tekintélyt szerzett az országnak. Olyan érdemek ezek, amelyeket mindenki, még a kül­föld is elismer. Inditványozza te­hát, hogy az egyesület a minisz­terelnököt tízéves jubileuma alkal­mából üdvözölje. A közgyűlés az indítványt egyhangúan elfogadta. Szentmihályi Dezső azt panaszolta föl, hogy a magyar kisgazdák sokkal szívesebben vá­sárolják az olasz, mint a hazai lóhermagot. Javasolja, Írjanak át az alispánhoz, hogy erre az ügyre az iskolánkivüli népművelés ke­retében hívja föl a kisgazdákat. A nem tisztított lóhermagnak áru­sítását szintén az alispán révén kívánja megakadályoztatni. Indít­ványának első részét a közgyűlés; elfogadta. Buchberger József dr. azt tette szóvá, hogy a kormány a kisgazdák megsegítésére a múlt évben az OKH. szervei utján 10 millió dollár (57 millió pengő) exporthitelt folyósított, amit ez év május 31-én kell az OKH-nak visszafizetnie. Mivel azonban a kisgazdák, kik közül mintegy 8—10 ezer vette igénybe a köl­csönt, — ezidőszerint fizetni kép­telenek, aziránt javasol feliratot a kormányhoz, tegye lehetővé, hogy az OKH. ezt az összeget más módon szerezhesse meg és fizet­hesse vissza. A javaslatot elfogadták. Ezután rátért a közgyűlés a többi tárgyakra. Tudomásul vették a múlt évi számadásokat és letárgyalták a folyó ügyeket, melyeknek során Vida János titkár bejelentette, hogy a múlt közgyűlés utasításának megfelelően, a kiküldött bizottság tárgyalás alá vette Mikolics Ferenc dr.-nak a vasárnapi (falusi) tőzs­dék létesítésére vonatkozó javas­latát. A bizottság ezidőszerint meg­valósíthatónak nem találja a ja­vaslatban kívántakat; a közgyűlés azonban úgy határozott, hogy a javaslatot a bizottság véleményé­vel együtt fölterjeszti az OKH-hez. A gyűlés ezzel befejeződött. Általános forradalom fenyeget Portugáliában. London, április 18. Portugália az általános forradalom felé kö­zeledik. Arra számítanak, hogy egy-két napon belül kitör a lá­zadás, mivel az elégedetlenség igen nagy a kormánnyal szem­ben. A Gazdasági Egyesület is üdvözli a miniszterelnököt. Beszámoló a múlt évről. — A dollárkölcsön visszafizetése. — Falusi tőzsdék.

Next

/
Thumbnails
Contents