Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)

1931-04-10 / 80. szám

2 Zalait egyel Újság 1931 április 10. Megcsonkították a Csány-szobor honvédalakját. TituleiBcu Bukarestbe érkezett. Bukarest, ápr. 9. Titulescu lon­doni kővet ma reggel megérke­zett Bukarestbe és még a dél­előtt megkezdte tárgyalásait a pártokkal. Az újságíróknak kije­lentette, hogy a kormányalakításra a királytól nem kapott határozott megbízást, de ha a király rábízná a kabinet megalakítását, azt el­vállalja. Egyedül azonban nem vállalhatja a súlyos felelősséget, ezért kéri valamennyi párt támo­gatását. Hangsúlyozta Titulescu, hogy a külföld előtt vissza kell szerezni az ország erkölcsi hite­lét, különben nem lehet megállani a lejtőn, amely tönkremenéssel fenyegeti az ország gazdasági életét. Bukarest, ápr. 9. Falticeni vá­rosában 400 paraszt megtagadta az adófizetést. Az adóbeszedőket kikergették a városból, sőt egye­seket tettteg bántalmaztak. Több izgatót letartóztattak. A parasztok azt hiszik, hogy, mivel nincs kor­mány, az adófizetés nem kötelező. Az uj chicagói polgár­mester a banditák ellen. London, április 9. Csermák Antal, a chicagói uj tőpolgármester a múlt éjjel telefonon felhívta az angol lapokat és bejelentette, hogy megkezdi a harcot a kor­rupció és a banditák ellen. A Daily Telegraph szerkesztője meg­kérdezte, mi lesz A1 Cadona sorsa. A polgármester azt válaszolta, hogy az alvilág sztára tulajdon­képen floridai lakos, igy Chicagó­ban nem igen törődhetnek vele. A birákról azt mondotta a főpol­gármester, hogy a bírák általá­ban eléggé becsületes emberek, némi kivételtől eltekintve. Csehországban is támadják Batát. A csehországi cipészipar a leg- agresszivebb támadást indította a cipő ipar európai mumusa, a zlini Bata gyár ellen. A csehor­szági összes cipészipari érdekelt­ségek Karlsbadban demonstrativ nagygyűlést tartottak a Bata gyár üzleti módszere, terjeszkedése és — enyhe megadóztatása ellen. Legérdekesebb az utóbbi, az enyhe adóztatás elleni tiltakozás, melynek során megállapítást nyert, hogy a Bata prágai fiókja 30 millió forgalom mellett csak 9 ezer csehkorona adót fizet, Rei- chenbergben húszmillió forgalom mellett 2476 csehkoronát, Trop- pauban ugyanolyan forgalom mel­lett 1743 koronát, Teplitzben és Bilinben ugyancsak húszmilliós forgalom mellett csak 1500 cseh­korona adót fizet. Az agresszív fellépésnek az adott indokot, hogy Bata Csehországban rendületlenül továbbterjeszkedik és a minap megvásárolt két nagy cipőgyári részvénytársaságot, természetes, hogy ezekben az üzemekben is a saját rendszerű termelést fogja bevezetni, s a csehországi többi cipészek és cipőkereskedők el­vesztik teljességgel megélhetési lehetőségüket, egyrészt Bata rend­szere, olcsósága, másrészt pedig amiatt, hogy a cseh államnak dé­delgetett kedvencét a cipőkirályt, ■olyan állami kedvezményekben és vasúti refakciákban részesítik, mint a cseh állam területén senki mást. A zalaegerszegi csendőrlakta­nya előtt felavatásra váró Csány- szobornak észak felé néző mel­lékalakja tudvalevőleg honvédet ábrázol, amint a magyar zászlót emeli. A zászlót a művész úgy alkotta meg, hogy a rúd vége szabadon áll. Tegnap a szobor körül járó­kelők arra lettek figyelmesek, hogy a zászlórúd vége a földön hever, s a törés egészen friss. A zászlórúd végét kétségtelenül szándékosan törte le valaki, mert — mint mindenki tudja — a szobor oly módon van felállítva, hogy véletlenről szó sem lehet. Ez a vandalizmus nagy felhábo­rodást keltett mindenkiben, aki látta a megcsonkított mellékalakot. | Az ügy ugyan nehéz munka elé A ma reggeli postával Kanadá­ból kapott levelet a „Zalamegyei Újság“ szerkesztősége. A levelet Szabó Márk meadowbrooki ma­gyar irja, aki a zalamegyei Nemes- szentandrás községből vándorolt ki Amerikába. Az egyszerű em­berre valló levél többek között ezeket tartalmazza : — Eléggé sajnálom, hogy egy más világrészből irt levelemmel önöket talán zavarom, de nem hallgathatok, mivel egy zalame­gyei emberről van szó, Kovács Józsefről, aki a zalamegyei Csapi községből még 1910-ben jött ki Kanadába és most 45 éves. Sze­gény eltévelyedett Kovács még a múlt év nyarán Weland városá­ban agyonlőtt egy rendőrt és ezért a welandi törvényszék kötéláltali halálra Ítélte. A hir hallatára a környékbeli magyarság mindent elkövetett, hogy ezt a gyalázatos Az uj temető felé vezető ut meglehetősen nagy forgalomnak örvend. E mellett az ut mellett fekszik a város majorja, melyben a város tenyészállatai (bikák, ser­téskanok) tanyáznak. Hogy ezek az állatok nem mindig engedel­mesek és kíméletesek áz ember­rel szemben, azt fölösleges hosz- szadal másán magyarázgatni. De épen ezért szükséges is ezeket az állatokat állandóan zár alatt tar­tani, mert, ha az utcára jutnak, ott igen könnyen nagy veszedel­meket okozhatnak. Egy alkalommal szóválettük már, hogy a bikák előbbi helyü­kön, az úgynevezett Papmajorban, itatás után megvadultak és az utón járókelők csak nagynehezen menekedhettek meg a felöklelés, vagy agyongázolás veszedelmétől. Akkor csak egy gerendát kértünk a polgármestertől kapu helyett, hogy az állatok ne futhassanek ki az utcára. A kaputlan bejárót azonban nem zárták el gerendá­val. A tenyészállatok most az ala­posan tatarozott uj majorban van­nak. Itt vannak erős kapuk és a múlt héten mégis egy megvadult állítja a rendőrséget, mégis remél­jük, hogy sikerül kinyomozni a szobor megcsonkitóját. A rendőrségi nyomozás annyit máris megállapított, hogy a szo­bor megcsonkítása a keddről- szerdára virradó éjszaka történ­hetett és valószínű, hogy a van­dalizmust valamelyik részeg em­ber követte el. A szoborrongálással kapcsolat­ban aktuálissá válik a szobor ke­rítésének elkészítése. A polgár- mester — nagyon helyesen — már megígérte, hogy a képvise­lőtestületnek előterjesztést tesz a kerítés költségeinek megszavazása érdekében. Reméljük, hogy a i képviselőtestület nem zárkózik el I a költségek megszavazása elől. halálbüntetést valahogy megvál­toztassák. Sikerült is elérni, hogy második tárgyalást tartsanak, de sajnos az Ítéleten nem válloztatott az esküdtszék. így Kovács Józsefen május 15 én reggel végrehajtják a halálos Ítéletet. Ez nagyon saj­nos az itteni magyarokra nézve, mert jó időre be fogja feketíteni az utat, ha csak az ország uj kor­mányzója át nem változtatja a halálos ítéletet életfogytiglani bün­tetésre, ami nem remélhető.“ A Nemesszentadrásról elszár­mazott Szabó Márk bizony szo­morú hírrel keresett fel minket. Bízunk azonban abban, hogy a szomorú eset azért nem fogja „befeketíteni az utat“ a kanadai magyarok számára, mert ezek de- rekas munkájokkal el fogják feled­tetni a kanadaiakkal Kovács tetté­nek káros hatását. sertéskan, tegnap pedig egy meg­vadult bika okozott a major előtt nagy riadalmat. Egy, arrahaladó házaspárt tegnap a bikától csak az mentette meg, hogy épen a major főbejárójával szemben állott meg egy szekér, melyen az izrae­lita temetőbe téglát szállítottak. De ez a kocsi is csak azért veszte­gelt, mert megelőzően az izraelita temetőben temetés volt és épen akkor távozott a gyászoló közön­ség onnan. A kocsis azonban azt hitte, hogy még vannak a teme­tőben és nem indította meg a lo­vait. E mögé a kocsi mögé húzó­dott a veszedelemben forgó házas­pár, de szerencséjük mégis csak az volt, hogy egy, az ujtemető felé haladó kocsi vonta magára a bika figyelmét s igy a felbőszült állat frontot változtatva ez után szaladt, A bika ugyanis itatás után nem ment szép engedelmesen az istálóba, hanem a nyitott kapun át az utcára rohant s egyenesen a téglás szekérnek tartott. Abban a pillanatban vágtatott arra a má­sik szekér. S miért történhetett meg tegnap ez, a multkorában meg a sertés­kannak garázdálkodása ? Azért, mert az állatok gondozói nem vettek maguknak annyi fáradtsá­got, hogy, amikor óljukból és az istálóból kiengedték az állatokat, bezárták volna a kapukat. Pedig hát a kapu nemcsak arra való, hogy kinyissák, hanem, hogy be is zárják. Sőt olyankor, amikor az udvarra engedik ezeket az állatokat, a kapukat föltétlenül be kell zárni. Azért a leghatározottab­ban követeljék is, hogy a polgár- mester ezt rendelje el s a rendel ­kezése ellen vétőket szigorúan fenyitse meg Elvégre is annyit csak elvárhat a város közönsége, hogy a felbőszült tenyészállatok dühe ellen védelemben részesül­jön. Ezzel az üggyel kapcsolatosan azt is meg kell jegyeznünk, hogy tulajdonképen nincs senki, aki a majori személyzet fölött felügye­letet gyakorolna, mert a város­gazdái állást tudvalévőén beszün­tették. Azt pedig nem kívánhatja senki sem, hogy a polgármester, vagy a főszámvevő járjanak foly­tonosan a major ellenőrzésére! Amig tehát ilyen gazdátlan álla­potban marad a major, addig ezek a veszedelmes esetek meg­ismétlődhetnek. Szükséges azért, amint irtuk, hogy a polgármester szigorú utasítást adjon a major személyzetének, de szükséges az is, hogy legyen állandóan felelős személy a majorban, akinek föl­adata : a rendelkezések betartására ügyelni. Ez a része a kérdésnek már a képviselőtestület elé tarto­zik. Az esetleges veszedelmekért a felelősség igy a képviselőtestületet terheli. A társadalmi felemel« kedés Angliában. . A társadalmi felemelkedés kér­déséről igen érdekes statisztikát készítettek Angliában. A társadalmi osztályokat három kategóriába osz­tották és pedig : az első osztályba sorolták a szabadfogialkozásuakat, a főiskolai hallgatókat, a nagyvál­lalkozókat és nagyiparosokat A második osztályba sorolták a ki­sebb vállalkozókat és iparosokat és a harmadik kategóriába főleg a testi munkásokat. Az adatgyűj­tésből megállapították, hogy at első kategóriákba tartozóknak anyja 33.3°/o'ban ugyancsak az első ka­tegóriába tartozik, a második ka­tegóriába 54.9%-nak az apja és a harmadik kategóriába 11.8°/o-. nak az apja tartozik. — A máso­dik kategóriába tartozó népesség­nek 7%-ban az első kategóriából, 57.7%-ban a második kategóriá­ból és 40.2% pedig a harmadik kategóriából származik az apja.— A harmadik osztálybeliek szárma­zásának megoszlása a legérdeke­sebb és a legjobban támasztja alá azt az angol mondást, hogy aki palotában születik, palotában hal meg és ha kunyhóban születik, kunyhóban hunyja le a szemét, mert a harmadik osztálybeliek szülei közül 07% tartozott az első kategóriába, 27% a másodikba és 72.3% a harmadikba. Leharapta vadházas- társa orrát. Debrecen, április 9. Rostás Sán­dor berettyóújfalui koldus cigány Balog Virág nevű vadházastársá- val összekülönbözött és ennek so­rán leharapta az asszony orrát. A törvényszék a cigányt 3 hó­napi fogházra ítélte. Halálra Ítéltek egy zalai magyart Kanadában. Városi tenyészállatok garázdálkodása az utcán. Veszedelemben forog a városmajor felé- járók élete.

Next

/
Thumbnails
Contents