Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)
1931-04-05 / 77. szám
■sH&s-^S- -s^s"JA Zalamegyei Újság husvétja ♦ ^-a§ps- -a^s- -a^_ -a^s^s-j^c-^ps—^s-'-^^s—;^s—5^^4~a^fi-a^c- -a^s- -a§ps- -oäpc- -^s- -a^=—a^^-a|Jf^-a^--5|^5--a^s—agps-a^s.-a^s-a^s-af^s. -a^jgs- -^s- -a^sA szegedi Fogadalmi templom. * Irta: KISS KOLOS JENŐ, ny. alperjel, igazgató. Ta gloria Jerusalem, Tu Iaetitia Israel, Tu honorificentia populi nostri. (Lib. Jud.) A szegedi Fogadalmi templom felszentelése s az azzal kapcsolatos ünnepségek oly aktuálisak voltak a múlt év folyamán, hogy az ünnepségek ihletében mintegy lehetetlen lett volna magáról a templomról írni. Most, azonban, amikor az ünnepségek erkölcsi értékét már át- érez'ük s ez átérzésben lelkünket istenes és hazafias gondolatokkal gazdagítottuk, külön is tárgyalhatjuk a Fogadalmi templomot. Bizonyos erkölcsi kötelességet is teljesítünk ezzel, mert a Szent Imre év vallásos és hazafias hangulatában hasonló felemelő érzésekkel kisértük a szegedi eseményeket, mig az uralkodó hangulatban a művészinek csak másodrendű szerep jutott s most e hangulatból kiemelkedve kizárólag a templommal fogunk foglalkozni, tudva azt, hogy ezzel nemcsak a művészi célt szolgáljuk, hanem az említett nemes hangulatokat is uj életre hívjuk. Az újabb idők egyik legnagyobb s külföldi vonatkozásokban is művészi kivitelű templomát, a szegediek templomit, a román stílusban seholsem található 70 méter magas kampanilé pár ékesíti. E két óriási kampanilé mint két imádkozó kéz jelképezi a hálaadás holocaustumát s egyúttal a könyörgés kérő áldozatot. E csodálatos áldozatra hivó képből emelkedik ki a homlokzat, melynek közepéből előretolt, cibóriu- mos kápolnaszerü bejáratának Nicola Pisano manierjében készült s a hit és hazafiság szimbólumait őrző oroszlánjai az ezek felett lebegő oszlopok s oszlopfők diadalívén levő Patront Hungáriáé, továbbá Szent István és Szent László szobrai minden idők művészi kincseinek tekinthetők. Egyszersmind bázis és központul szolgálnak a kissé modoros és az idők távolságában is modern apostolok képeinek. Szent Gellért és Kapisztrán szobrai mint a Délvidék kereszténységének alapitó és megvédelmező szentjei méltán foglalnak helyet e vidék fogadalmi templomának homlokzatán. Meg kell emlékeznünk még a bejárat négy elragadóan szép dombormüképéről: a Canticum hivó szavaira az élettelen elemek : a levegő, a föld, a tűz és a viz áldják a Teremtőt. A Szózat költője szól még hozzánk a homlokzatról s biztatva emeli a lesújtottak ielkét a kéttorony nivelláló kötése: „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért“. A vallásosság, hazafiság szob* Részlet a szerzőnek sajtó alatt levő nagyobb műéből. rai, képei, jelvényei, parancsai, biztatásai, buzditásai ragyognak itt reánk, mig a templomot körülölelő reliefek művészi ábrázolásaiban a polgári élet s őstermelés foglalkozásai, megjelenítései, szimholumai szóinak hozzánk. A beszédes művészi ábrázolás szimbolizálja a hívők minden osztályát, minden foglalkozását s foglalkozások különféleségében a hit egységét s ez egységben és egyesülésben az áldozatkészség egyformaságát. Körüljárva a két kijáróval bíró mintegy 3000 négyzet méter nagyságú, latinkereszt alapú templomot s fölfelé tekintve a kereszt közepén uralkodó kupola keresztje, árkádos külső folyosója, balusztrádjai, négy kupolaszerű törpe tornya, négyszögletes fiok- tornyocskái az apszisok, az oromfalak, párkányok s azok ablakai tagozásai nemcsak fontos sztatikái tényezők az épület szerkezetében, de a vörös falmezőben a fehér kő tagolásával s a szintén fehér kiképzésekben tagolt vörös kampanilékkal hatásában a németországi iskola tipusos román egyházakkal vetekszik, középső csoportjában a palermói székes- egyház toronycsoporíját túlszárnyalja, a drinápolyi, damaszkusi, kairói mecsetek, mináretek hatását veri a fogadalmi templom. Belépvén az őskeresztény bázisok, oszlopok és oszlopfőkkel ékes kórus alján, a latinkereszt alakú templom főhajójából két- két oldalkápolna nyílik s ezekhez járul még a két torony alatt Jézus születésének és halálának kápolnája. E beosztás, valamint a hajók boltozata, a pillérek és kápolnaoltárok elhelyezése teljesen szakit a román hagyományokkal. Reneszánsz, barokk, sőt ó-keresztény, mitöbb bizánci megoldásokat is kölcsönöz, ami a puriz- musra törekvőket zavarja ugyan, de az általános benyomást kereső és az egész templom impulziv, hogy úgy mondjam, szubjektív hatását értékelő, Istent kereső lélek igényeit kielégíti, lelkét felemeli, ajkait imára nyitja. A hajók és szentély fiálés folyosói, karzatjai, fülkéi román formáikban, a hármas román ablakok, a kupola román ablakgyü- rüje, az apszisoknak a külső román ablakok alácsusztatott ivei, a dekorátiv festés román mintái, az ornamentumok tárgyai, a figurális festés és mozaik román hangsúlya az itt-ott mutatkozó újabb hatásokat is úgy mérsékeli, hogy az említett stiluskü- lönbözeti nehézségek a román és bizánci sdlus harmóniájában mint- egy maguktól eliminálódnak, egybe olvadnak. Különösen bekövetkezik ez akkor, ha a még nagyon hiányos figurális festés teljes befejezésre kerül. A kápolnák oltárai, a főhajónak is még hiányzó felszerelése ugyanebben a ma- nierben'képeztetnek ki. A művészi alkotások közül különösen kiemelendő az egész templomban mintegy az első emeletig körüifutó stucco lustro, műmárvány falburkolat. Az e fölött emelkedő oldalfalak stilszerü or- namentikus tagozásaiban, kereteiben vannak magyar feliratokban a zsoltárok eksztázisos intelmei, az erények ábrázolásai és Krisztus emblémái. A szentélyben mozaik Madonna négy festett üvegablakkal : Szent József, Szent Péter, Szent Pál és Kér. János képeivel, a Szent Koronát védő s a Szent Korona védelmében a magyarokat áldó Szentháromság mozaik képével. A szentéiy mennyezetén túlhangsúlyozott magyar Madonna. Ugyanide még harmincnégy magyar szent jön. A falakon levő felírások : „Erő, Oltalom, Eszme, Jóság.“ A kupolát tartó négy mennyezeti bolthajtás kettős hevederjére vannak festve Magyar- ország vármegyéinek — hatvanhárom — címerei. A hevedereken s azok leeresztett folytatásaiban vannak a Krisztust jövendölő s Krisztus útját egyengető, előkészítő pátriárkák, próféták képei Muhits jellegzetes munkájában. A nagy hajóban pedig Márton Ferenc freskói fannak: Szent Ignác, Szent Leó,' asszisi Szent Ferenc, kis Szent Teréz, felettök angyalok, alattuk szimbólumok. A kupola négy pendentifjén: a Justitia, Fortitudo, Temperantia és Scientia allegóriái. A kórus felett a zeneallegóriája és még a főhajó hevederjén a tizenkét hónap jellegzetes ábrázolása. Megkapóan szép a szentély és a kórusi, valamint a kereszthajó végein vakítóan fehérlő márványcsoportok átragyogása, korrelációja s a latinkereszt végéről a kupola alatti összhatása. Itt találkozik különben a kórus és a mellékapszisok felett elhelyezett rózsablakok fénycsóvája, továbbá a három apszis árkádjaiból alá- szálló s a kupola ablakgyürüjé- ből aláömlő s még az ablakokon átszürődő fénysugár megvilágítva az itt levő gyönyörű márványszószék szónokát is. Innen gyönyörködhetik az ember legjobban az egész mü misztikus egységében, a mennyeket sejttető művészetében, a krizosztomosz főpap igéjében, a megváltásos áldozat szemléletében, a felsőbb szférák egekig ható zengzetében, áriájában, szeráfi melódiájában. Meg kell említenünk a hatalmas, művészi kivitelű orgonát is. A 12000 sipu orgona a felszenteléskor búgott fel először. A már harmadszor előkerülő dombormü- vek vetítését éreztem az orgona és kar hangjaiban a csodálatos misezenében. Vagy nem az árvíz zúgását, az első relief idegrázó siralmát adta-e vissza az orgona larnentózus bugása ... A vox coelestissé nemesült humána érvényesül Ferenc József áldó biztatásában s e képnek történelmi megismerésében, a gyönyörűséges akkordok reflektálásában ... A szent bizakodás, Noé hálaáldozata hangzik le ránk a pásztorálé és szimfónia zsongásában ... A harmadik kép hálaáldozata az al- legrettóval, a negyedik képen a templomot ígéri — fogadalommá emelkedik ... Az ötödik kép papszentelés jelenete a négy kép karizmatikus koronájában a béke áldásait jelzi s ugyanez hatja át lelkünket az orgona diadalmas majesztozójában. A hullámsirból kelt ki e templom ; a nemzeti romlásból, erkölcsi sülyedéséből, anyagi pusztulásából, nemzeti erényeink meg- gyalázásából, származásunk, múltúnk, vérünk megtagadásából támadt fel a másik vigasztalás, biztatás és erő. A bolsevizmus rettenetes letárgiájából a nemzet jobbjai itt támasztották fel újra a nemzetet: Istenbe vetett bizalomról, vitéz elszántságról, halált megvető bátorságról szólnak hozzánk az árpádkori emlék kövei s ércben örökíti meg ezeket, vezérüket és vezérünket, hirdetőiket és megtestesítőjüket a nemzeti megújhodás emléke. Vármegyénk vízügyei. Irta: Malatinszky Ferenc. Kevés fontosabb gazdasági kérdése van Zala vármegyének, mint folyóvizeink rendezése. Az a nagy- kár, melyet az árvizek évente nyövénytermelés és állattenyésztésünkben okoznak, érzékenyen fokozza a gazdasági válságot. Volta- képen kedvező volna Zala vármegye vízügyi helyzete, ha különben értékes vizeink szabályozva volnának. Még két értékes tava is van vármegyénknek, a Balaton és Hévízi tó. Mindkettőnek nagy kulturális és gazdasági jelentősége van. Főfolyónk a Zala, melyről megyénk a nevét is kapta, mostani állapotában igen nagy károkat okoz. A Zala folyó vízrendszere 120 km. rendezése 4,090.000 pengőbe kerülne. Alsó részén az érdekeltség két társulattal megkezdte a szabályozást, de nagyon kevés eredménnyel. Ezzel a kérdéssel azért kell az érdekeltségnek foglalkoznia, mert a kormány beterjesztette a múlt évben „az állami szabályozás alá nem eső vízfolyások kártételeinek elhárítását célzó munkálatok állami támogatásáról“ szóló törvényjavaslatot, melynek értelmében nem csak a Zala, hanem a Kerka- Nagycserta-Válicka vízrendszere, továbbá a Lesence öblözet és a badacsonyi torrensek vízrendszere állami támogatás mellett szabályozva lesznek. Sajnos, ez még cs ak ígéret. Pedig a vizsza- bályozás nagyon komoly, drága és hosszantartó dolog. Aki erre vállalkozik, annak számolnia kell először is az összes műszaki feltételekkel, másodszor pedig a pénzügyi lebonyolítás biztosításával. Az érdekeltségnek legalább is 16—20 éven keresztül biztosítania kell költségvetésiíeg a szükséges
