Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)

1931-06-24 / 141. szám

1931 junius 24. O Ier párt főként a vidéken erős. Nagy pártja van a tapolcai járás községeiben, Zsiden, Zalaszántón, Sármelléken, Zalaapáíiban és a többi községekben is. A választás napján igen erős harcra van ki­látás. Zalaegerszeg város közönségéhez, tehát nagyon jó helyre felebbez ellenem a „Zalavármegye“. Ez a fórum jól ismer engem s azért nyugodtan is bízom rá ügyemet. Nem nagyképüsködöm, mint ahogy soha ezt nem cselekedtem. Mosa­kodni sem akarok, mert tudvalé­vőén csak annak kell a mosako­dás, aki piszkosnak érzi, tudja magát. Csak úgy a tárgyilagosan és felvilágositásképen felelek. Hogy F e i g e 1 s t o c k-Szekeres mi volt nekem ? — azt Kakas Ágoston tudhatja a legjobban. Még Kakaséktól is neheztelést kellett elviselnem, mert nem haj­bókoltam Szekeres előtt, akinek turpisságára nem egyszer ezekkel a szavakkal figyelmeztettem Ka­kast: én megvédem erkölcsi in­tegritásomat Szekeressel szemben, Ön védje meg ép igy anyagi in­tegritását. Szekeres beküldött kéz­iratait én soha le nem adtam. Azokat Kakas adta oda a szedő­nek. Egyébként én Szekeressel 1925. novemberétől nem beszél­tem, mert meggyőződtem afelől, hogy mondásai nem fedik a va­lóságot. Arról a „túloldaliról, ahol ezidőszerint vagyok, más szem­pontokból Írtam s nem úgy, amint a Zalavármegye feltüntetni akarja. „Szélsőkatolikus törekvéseket“ nem fedeztem föl, tehát nem is támad­hattam, a „Vezérről olyan hangon nem nyilatkoztam, amit most res- telnem kellene. Hogy mit köszönhetek a „Za- lavármegyé„-nek ? Hát azt, hogy amikor kezdetben, mint a Zala­vármegye szerkesztője mutatkoz­tam be, alig akadtam valakire, aki a kezét nyújtotta volna felém. Később más helyzet állott elő. Tisztességem fordított a helyze­ten. A Zalavármegye abból az erkölcsi tőkéből él, amit én adtam neki. Ez persze hálátlanság a ré­szemről. Számítottam én már nemcsak névszerint, hanem amaz érték sze­rint is amelyet, mint erkölcsi tő­két kölcsönöztem a Zalavárme- gyének akkor, amikor Kakas még álmodni sem mert volna arról, hogy lápja révén városatya lesz. Az én becsületes munkámat Syl­vester Jancsi, ha még annyira erőlködik is, nem tudja ezzel a „névszerint“- tel tiszteségtelenné tenni. Legfőlebb ő szokott ahoz, hogy csak névszerint számítson. Engem Kakas meghívott szerkesz­tőnek, mert menekülési időm alatt teljesen ingyen dolgoztam neki, mely munkám szintén nem vált kárára lapjának. És az én szer­kesztői időmben — mikor még Szekeressel nem alkudozott Kakas — mondta Tarányi dr. akkori főispánunk: Két törvényhatósá­gom lapjai közül legszívesebben olvasom a Zalavármegyét, mióta Ön (t. i. én) szerkeszti. így szá­mítottam én „névszerint“! Igaz, soha senkihez sem dörzsölődtem, mert teljes életemben tisztességes úri társaságban éltem, De Kakas ugyancsak hálás volt, amikor meg­egyezésünkre figyelmeztettem őt. Zala megyei Uiság No, meg máskor is. Sok méltány­talanságot kellett elszenvednem, — becsületes munkám ellenében, mit 7 éven át szabadságidő nél­kül végeztem s mikor, mint Ka­kashoz képest „másodosztályú“ embernek évenként 6—7 hónapig testet-lelket tönkretevő levegőben, vagy légvonalban kellett ülnöm. És lelkem csak akkor háborodott föl — ugy-e Kakas Ür? — ami­kor tiltakoztam a tisztviselő osz­tály ellen intézett kifakadásai el­len s amikor egy ízben a főispán úr centiméterrel méretett, de úgy, hogy rá épen csak egy cen­timéter jutott . . . A bíróság ítéletét ép oly nyu­godtan várom, mint a város kö- zönségéét. Mert a közönség en­gem sohasem ismert nyers, mo- doríalan, ildomtalan, goromba, neveletlen embernek, s mely jól tudja, hogy a támadó fél nem én voltam. Her boly Ferenc. Egy héttel esküvője előtt a Zalába fuladt egy ságodi leány. Alig egy hét alatt már a máso­dik emberélet esett áldozatául az idén a Zala folyónak. Az újabb halálos szerencsétlenség Zalaeger­szeg közelében a csácsi malom­nál történt tegnap délután. Ebben az időben Simon János ságodi gazda 23 éves Anna nevű leánya több társával együtt szénát gyűjtött a folyó partján. Munka közben Simon Annát társai be- küldték a közeli malomba ivóvíz­ért. A leány két korsóval a kézé ben indult a Zala holt ága felé, hogy a holt ágon levő keskeny padlón keresztül menjen be a malom udvarra. Ennél az átjáró­nál történt a szerencsétlenség, amelyet senki sem vett észre, mivel azt eltakarják a parton álló bokrok. A munkások csak arra lettek figyelmesek, hogy a leány hosszú ideig távol volt és még mindig nem tért vissza. Előbb kiabálni kezdtek, majd rosszat sejtve ke­resésére indultak. Mivel a malom­ban nem találták, a molnárokkal együtt a folyót kutatták. Hama­rosan észrevették egy üres kor­sót, amely a viz felszínén úszott és ezen a nyomon tovább keresve, ráakadtak a fiatal leányra a két - méternél mélyebb viz alatt. Akkor már nem volt benne élet. A szerencsétlenség oly módon történhetett, hogy a leány, mivel mindkét kezében korsó vólt, nem tudott a padló mellett levő zsi­lipbe kapaszkodni, s igy meg- megcsuszva belezuhant a vízbe. Úszni nem tudott, s ezért bele- fuladt a folyóba. A szerencsétlenség tragikus vol­tát fokozza az a körülmény, hogy Simon Anna menyasszony volt. Vőlegénye Nagykanizsán katona, aki szombaton szerel le és va­sárnap akarták az esküvőt meg­tartani. A szerencsétlenségről még dél­után értesítették a hatóságokat, mire bizottság szállott ki a hely­színére, amely megtartotta az or­vosrendőri vizsgálatot. Simon Anna holttestét Ságodba szállították, ahol ma temetik. Harminckét esztendei fegyház után két évig pihent a vén cigány s most megint börtönbe került. A börtönben öregedett meg Ratkó István 68 éves cigány, aki a Szentgotthárd mellet fekvő Zsida község lakója volt, legalább is a statisztikai kimutatás szerint. Ezt a cigányt a zalaegerszegi kir. tör­vényszék 1897-ben gyilkosság büntette miatt életfogytiglani fegy­házbüntetésre ítélte, mert Szent- györgyvölgyön társával együtt két gazdaembert meggyilkolt. És a cigány bírta a fegyházat. Harminc­két esztendeig ült a fegyházban, mig közkegyelem folytán 1929- ben megnyíltak előtte a fegyház kapui és harminckét évi rabosko- dás után végre szabadlábra került. Nem kell azonban azt hinni, hogy az öreg cigány nagyon meg­javult volna a három évtizednél hosszabb ideig tartó rabkoszton. Két évig csak kibírta valahogy, ámde tovább nem maradhatott újabb bűncselekmények elkövetése nélkül. Nem is volna cigány, ha nem terhelné valami a lelkét Ugyancsak Szentgyörgyvölgy köz­ségbe ment szerencsét próbálni, de megint rajtavesztett. Több he­lyen betöréses lopásokat követett el. Élelmiszereket, tyúkot, vas­villát lopott és csendőrkézre került. Behozták a zalaegerszegi kir. ügyészség fogházába és ma ítél­kezett fölötte Deseő Árpád dr. a kir. törvényszék egyes bírája. Öt rendbeli lopás vétsége bizo­nyult rá s ezért 1 évi börtönt és 3 évi hivatalvesztést kapott. Az Ítélet jogerős és igy a letartózta­tásban levő javíthatatlan vén ci­gány visszasétált a fogházba uj büntetésének kitöltése végett. Szenzáció Balatonlellén, Megnyílt a ,,Gyárfás“ szálloda és penzió! OLÁH GYÁRFÁS MIHÁLY építette ezt a gyönyörű nyaralóhelyet, mely i árnyas lugasaival, rózsaligeteivel, virágos parkjával, hosszan kiépített saját külön strandjával a Balaton egyik legszebb üdülőtelepe. A szál­loda és dependanceinak fényes és a legnagyobb kényelmet nyújtó beren­dezése és ellátása a legkényesebb igényeket is kielégíti s mivel az üdülőtelep közvetlen a part mentén terül el, a nyaralás legegészségesebb élvedét, az egész napon át való napkurázást megszakítás nélkül nyújtja. A fürdőzés utáni öltözködés, majd újból való vetkőzés fáradal­mai mellőzhetők, mert a lakások közvetlenül a parton vannak s min­denki a szobájából egyenesen a Balatonba mehet és élvezheti a fürdőzés örömeit a nap minden szakában, ahányszor azt óhajtja. Az újonnan berendezett szép, kényelmes ötvennyolc kétágyas és tizennyolc egyágyas szobákban folyóvíz s min­den emeleten fürdőszobák vannak. Villanyvilágítás. Az emeleteken vi­rágos fürdőterraszok, ernyőkkel, nyugágyakkal. Hall, olvasó, társalgó. Rádió. Prospektust készség­gel küld az Igazgatóság. 4jl3 Áremelkedés követte Amerikában Hoover javaslatát. London, junius 23. Hoover el­nök javaslata általános bizakodó hangulatot teremtett és ennek nyo­mán erősen megszilárdult a win- nipegi gabonatőzsde, ahova tegnap egymillió bushel gabona kivitelére érkezett megrendelés. Az árak 2 centtel emelkedtek. A decemberi búzát 66 5 centtel jegyezték, ami március óta a legmagasabb ár. A newyorki értéktőzsdén teg­nap a forgalom meghaladta az 5 millió dollárt. Az árfolyamnyere­ségek 5-6 pontot tesznek ki. A A tőzsdei tagság ára 25 ezer dol­lárral emelkedett. Török- villa Penzió Harkány gyógyfürdő. Modern berendezésű szobák. Min­den szobában folyóvíz. Közvetlen a fürdő mellett. Levelezés; Török villa. Harkány fürdő. Személyi pótlékot kapnak a B. csoportba tartozó tisztviselőtök. A kormány rendeletet adott ki, amely a B. csoportba tartozó ál lami, vármegyei és államvasuti tisztviselőknek julius elsejétől sze­mélyi pótlékot engedélyez. Azok a tisztviselők, akik 1931. julius elseje után valamely fizetési osz­tály B. csoportjának alsóbb foko­zatából magasabb fokozatba lép­nek elő, az előlépés időpontjától kezdve a magasabb fizetési foko­zatra megállapított személyi pót­lékot kapják. A személyi pótlék a nyugdíjba is beszámít. A sze­mélyi pótlék összege az állami rendszerű fizetési osztályok B. csoportjában a következő (az összegek egy hónapra értendők): A IV. fizetési osztály 1. foko­zatában 190, a másodikban 140 pengő. Az V. fizetési osztály 1. fokozatában 150, a másodikban 95 pengő. A VI. fizetési osztály 1. fokozatában 69, a másodikban 58, a harmadikban 50 pengő. A VII. fizetési osztály 1. fokozatá­ban 52, a másodikban 44, a har­madikban 35 pengő A Vili. fize­tési osztály I. fokozatában 30, a másodikban 27, a harmadikban 30 pengő. A IX. fizetési osztály 1. fokozatában 12, a másodikban 15, a harmadikban 11 pengő. A X fizetési osztály 1. fokozatában 18, a másodikban 14, a harma­dikban 9 pengő. A XI. fizetési osztály 1. fokozatában 10, a má­sodikban 10, a harmadikban 9 pengő. Az államvasuti B. csoportban a személyi pótlék az alábbi: II. 1. fokozat 166, 2. 151 pengő, III. 1. fokozat 124, 2. fokozat 87 pengő, IV. 1. fokozat 81, 2. foko­zat 71, 3. fokozat 52 pengő, V. 1. fokozat 58, 2. fokozat 49 3. fokozat 36 pengő, VI. 1. fokozat 39, 1. fokozat 35, 3. fokozat 26 pengő, VII. 1. fokozat 16, 2. fo­kozat 19, 2. fokozat 14 pengő, Vili. 1. fokozat 25, 2. fokozat 19, 3. fokozat 14 pengő, IX. 1. foko­zat 12, 2. fokozat 11, 3. fokozat 10 pengő. — Eltűnt bányász. Tánczos Károly külsősárdi illetőségű egyén Szabolcs szénbányatelepre utazott, hogy bányamunkásnak elszegőd­jék. Azóta nem adott magáról életjelt és most a hatóságok ke­resik.

Next

/
Thumbnails
Contents