Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)
1931-05-08 / 104. szám
S93I május fi Péntek X!V, éwf®lysi*w 604. i»ám< Főtiszt. 54 Gosztonyi i László plébános urnák Zaiacsány kesztő: HERBOLY FERENC. szerkesztőség és kiadóhivatal: I POLITIKAI NAPILAP Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám. j Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 40 pengő negyedévre 7*20 pengő. szül szólal meg a hir a magyar ! kultúráról, Magyarországról. A magyar püspökök és egyéb méltóságok nevezetesebb alkalmakkor mindig megszólalnak Budapesten. Nagyon erős kapocs az elszakított részek magyarsága és a Csonkaország között a magyar rádióműsor „Mit üzen a rádió“ cimü rovata. A cikkíró megállapítása szerint a beérkező levelekre roppant ügyes válaszokat ad a budapesti rádió, bátorítja a földkerekség minden részén lakó magyarokat. A végső megállapítás valósággal elkeseredetten hangzik. „A budapesti rádiót innen Szlovenszkóról kiszorítani csakis úgy lehet, hogyha a saját kvalitásainkat emeljük“ — hangzik Schultz Stevo záró szava. Azt hisszük, hogy ha valaki, aki inkább elfogultan és ellenséges szemmel, mint barátságosan nézi a magyar rádió működését, a magyar rádió vezetésének ilyen kiválóságát állapítja meg, akkor ez igaz is. A tót publicistának semmi oka sincs arra, hogy a magyar rádiót ne meggyőződés' bői dicsérje Cikkének egész hangjából és tartalmából kiérzik a féltékenység, hogy a magyar rádió i nívója, propaganda-ereje, ügyes | vezetése olyan előnyt és értéket képviselnek, amelyet utánozni, vagy pláne túlszárnyalni igen nehéz. Olyan helyről hangzott el ez az elismerés, ahol a magyar rádiópropaganda erejét véres komolyan veszik. Gondolják meg tehát azok, akik belülről, itthonról legtöbbször nagyon igazságtalan támadásokkal próbálják ^ a magyar rádió működését gátolni, hogy ezzel nemcsak a magyar rádiónak, hanem a magyar propagandának is ártanak. Meggyőződésünk, hogy a magyar rádió műsora olyan változatosságot, olyan nívót képvisel, amelyet a legnagyobb külföldi adóállomások sem múlnak felül. Hatalmas tömegű előfizető tábor igényeit ki kell elégíteni s amennyire szétágazó Ízlések, különböző műveltségi fokok és világnézeti differenciák egyáltalán kielégitheiők, ezt a nehéz, szinte megoldhatatlan feladatot a magyar rádió igen nagy ügyességgel, szinte tökéletesen oldja meg. Ne támadjuk, hanem inkább támogassuk ezt a kiváló intézményt és ne tévesszük össze az elfogulatlan és igazságos kritika szempontjait, az érdekek ke- i vé'sbé tiszta, kevésbé ideális néző- | pontjaival. Olaszországot nem köti már a Habsburg-ellenes megegyezés. A Tribuna feltűnést keltő cikke a legitim magyar1 királyság helyreállításáról. Hogy látja a magyar rádiót egy szlovák? Az utóbbi időben divat lett bizonyos oldalakról támadást intézni a magyar rádió ellen.' Van, aki azt mondja, hogy túl magas nivóju a programmja, van aki a nivó alacsonysága miatt panaszkodik, van aki úgy véli, hogy túlteng az idegen elem és több magyar szint kíván, van aki kifogásolja a három nyelven történő. bemondásokat stb. Lássuk már most, hogyan ítéli meg a magyar rádió működését egy külföldi, aki annyiban is fokozottabb figyelemmel kiséri a dolgokat, mert a Felvidéken lakik, ahol az elszakított magyarság természetszerűen fokozottan érdeklődik a magyar rádió Programm iránt. Nemrégiben egy előkelő felvidéki folyóiratban Schultz Stevo dr. tót publicista nagyobb cikkben foglalkozott a magyar rádió problémájával. Ha eltekintünk azoktól a részektől, amelyek általános vonatkozásnak s a rádiónak, mint propagandaeszköznek a hatalmas hatékonyságát fejtegetik, megállapíthatjuk, hogy a tót publicista kivétel nélkül minden dicsért, amit nálunk épen támadni szoktak. Miután leszögezi, hogy a Felvidék nagyon szívesen hallgatja a magyar rádió műsorát, felveti a kérdést, hogy mi ennek az oka. Több okot talál. Az első ok szerinte az, hogy a budapesti állomás minőségileg, műszaki felszerelés tekintetében határozottan nagyon jó. A másik okot a budapesti három nyelvű bejelentésben találja, a harmadik ok a magyar rádióelőadások programmjának nagyon ügyes összeállítása, érdekessége és magas művészeti színvonala. De nem utolsó sorban jön tekintetbe az a kitűnő taktika is, amellyel a magyar rádió dolgozik. „Jól értik ottan azt, hogyan kell akárkinek is kedvében járni“ mondja a szerző s többek között dicsérettel emlékszik meg a Budapesten tartani szokott tót nyelvoktatási órákról. Schultz arról panaszkodik, hogy a felvidéki adóállomások nem fejtenek ki kellő nemzeti propagandaműködést, mig ehhez annál jobban értenek a magyarok. „Ezeknek csaknem minden a rádión át elhangzó szava csak úgy buzog a nacionalizmustól, amelyikei részvétre iparkodnak hangolni külföldet a nemzet iránt“ — állapítja meg. így a magyar zene propagálása nagy ügyességgel és eredménnyel történik. De nemcsak a magyar zenét sugározza szét a magyar rádió a világ minden része felé, hanem idegen- nyelvű előadásokban is nagy propagandát csinál az országnak. Angolul, németül, franciául, olaRómából jelentik: Politikai diplomáciai körökben igen nagy feltűnést keltett az olasz kormánykörökhöz közelálló Tribuna cikksorozata. A I ribuna ugyanis „Quo vadis Austria?“ címen cikksorozatot közöl s ennek során május 2-iki számában megjelent legújabb cikkében az osztrák-magyar gazdasági unió következményeit vizsgálva, azt írja, hogy a gazdasági megállapodásokat a két ország közötti politikai megállapodások követhetnék akár szövetségek, akár valamilyen föderáció, akár — egy monarchista restauráció esetében — perszonális unió alakjában. A lap később ezeket Írja: Ami a Habsburg restaurációt illeti, Olaszországot már nem köti többé a Habsburg-ellenes konvenció, mert az, megújításának elmaradása folytán tárgytalanná vált. így Olaszország ma abban a helyzetben van, hogy a revízió alá veheti állásfoglalását akár az osztrák-magyar közeledés, akár monarchista- restauráció tekintetében. A Tribuna végül kötelességének tartja kijelenteni, hogy ha Ausztria politikai problémáját nem lehet megoldani anélkül, hogy Ausztriának valami támaszpontot adjanak, amilyen a Magyarországgal való unió volna, akkor el kell ismerni, hogy a magyar problémát a maga részéről sohasem lehet megoldani anélkül, hogy Szent István megüresedett trónját valakivel be ne töltsék. Európának szembe kell nézni e ténnyel és Olaszországnak a legnagyobb mértékben érdekelt országnak meg kell kérdeznie magától, nem jött-e még el bizonyos előítéletekkel megterhelt nézetek elejtésének ideje, még pedig nemcsak Olaszország, hanem más országok részére is. Az osztrák-magyar probléma megoldásánál, amely történhetik Ausztria és Magyarország közötti szövetkezéssel, föderációval, vagy egyszerű vámegyezménnyel, Ausztriára nézve mellőzhető a monarchista restauráció, Magyarországra nézve azonban a Habsburg-restauráció nem. Párisból jelentik : A Temps első oldalán hosszabb cikkben részletesen ismerteti a Tribuna „Quo vadis Austria?“ cimü május 2 i cikkét, melyet minden ellentétes kommentár nélkül ad le. KépwiseBőház. Budapest, május 7. A képviselőházban a kereskedelmi tárca részletes vitája során Farkas Tibor útügyi és forgalmi kérdésekről szólt. Sürgette a közmunkaváltság rendezését. A francia kamara ma vitát kezd a vám- unióról« Páris, május 7. Ma délután kezdik meg a kamarában a vitát a német-osztrák vámszövetségről. Az interpellációk szálba ma már kilencre emelkedett, ezért Briand valószínűen csak holnap délután válaszol. A hivatalos Petit Párisién szerint a kormánynak nagy többsége lesz ugyan, de mégis heves vitára van kilátás. A szavazás előtt Laval miniszterelnök szólal fel, hogy kifejezésre juttassa a kormánynak Briand külügyminiszterrel való szolidáritá- sát és a francia külpolitika egységes voltát. le csdens a Sí orvát terroristák perének tárgyalásán. Zágráb, május 7. A horvát terroristák elleni perben tegnap folytatták az egyes vádlottak kihall- gatását. Herceg vádlott beismerte, hogy Fiumében érintkezett Per- seccel, de tagadta, hogy tudomása lett volna azoknak a csomagoknak a tartalmáról, amelyeket Pospisilnek és Kovacseknek átadott. A két védő tiltakozott az elnök egyes kérdései ellen, mire az elnök rendreutasitotta őket. A többi védő szolidaritása jeléül elhagyta a termet. A tárgyalás megszakadt és csak akkor tudták folytatni, mikor az elnök megigérte, hogy lehetővé teszi a védők szóbeli érintkezését a vádlottakkal. Szüllő Géza a kisebbségi sérelmekről. Prága, május 7. A magyar keresztényszocialista párt udvardi gyűlésén Szüllő Géza is felszólalt. Megállapította, hogy a cseh köztársaság nemzetközileg garantálta a kisebbségi jogokat, tehát kötelezettséget vállalt azok megvalósítására. Ez alól nem lehet kibújni és a magyarság addig küzd, amig ki nem harcolja jogait. Sürgette a szónok a Felvidék teljes közjogi és kulturális autonómiáját. Rámutatott, hogy azoknak, akik ezer évig békében éltek egymás mellett, meg kell valósítani a közös autonómiát. Vágsellyén a magyar nemzeti párt tartott ülést. Holotta János nemzeti párti képviselő rámutatott, hogy a nemzeti politika jegyében született szélsőséges nacionalizmus, amelyet Benes képvisel, dezorganizáija Középeurópa gazdasági alapjait. A megszűnt gazdasági egységeket akarják most Franciaország segítségével visszaállítani, de a kisantantból hiányzanak a lelki és tárgyi előfeltételek, ezért a gazdasági közeledésnek meg kell buknia. A közeledés első feltétele a kisebbségi kérdés becsületes megoldása lenne. Ezzel szemben a magyar kisebbség értékállományát állandóan csorbítják.
