Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)

1931-04-03 / 76. szám

2 binyatanácsos, fögeológus javas­latát, amelynek értelmében a hé­vízi fúrások mintájára, mély fúrá­sokkal kutassunk újabb hőviz és szénsavas ásványvíz előfordulások után, amelyek lehetővé tennék a Balaton mentén nemcsak a rövid nyári.hanem állandó idényü gyógy­fürdők létesítését. Kutatásra máris alkalmas he­lyek Hévíz és Balatonfüred, a Szentgyörgyhegy széles környéke és a tihanyi félsziget, ahol a har­madkor végén és még a negyed­kor elején is forróvizü geizirek működtek s nagyszerű tölcséres, geizirites kúpjaik ma is láthatók. A Balaton déli pontja közelében földgáz és egyéb gázok kutatására kilátással kecsegtető földkéreg re- dőzések is vannak. A hévízi, keszt­helyi és tihanyi eddigi fúrási és más adatok hasznosítható érc- (kénkovand) előfordulásokra utal­nak. A Balaton mentén tehát fürdő­ügyi és bányászati szempontból olyan kilátások lehetősége mutat­kozik, amelyeknek csak részben való megvalósítása nagyban len­dítheti fel a Balaton vidékének fürdő és gazdasági életét. Öngyilkos leit a kassai katonaszahaditási bot­rány vádlottja. Kassa, április 2. Ma éjfélkor a kassai hadosztálybiróság foghá­zában Martinék József dr. alezre­des, akit a katonaszabaditási af­férral kapcsolatban tartóztattak le, öngyilkosságot követett el. Mar­tinék a bal kezén felvágta ereit, azután nadrágtartójával felakasz­totta magát. A rendőrség a katonaszabadi­tási ügyben újabb gyanúsítottakat tartóztatott le, köztük egy hires ügyvéd fiát. A rendőrségre töme­gesen érkeznek a névtelen leve­lek, amelyek most már az egész várost belekeverik a katonaszaba­ditási botrányba. Harriot a vámunióról. Páris, ápr. 2. Herriot az Ere Nouvelle hasábjain irt vezércikké­ben kiemeli Curtius beszédéből azt, hogy a német kancellár tisz­teletben tartja Ausztria politikai függetlenségét. Franciaországot ez érdekli elsősorban és megnyugtató az is, hogy hajlandó a vámegyez­mény ügyét a Népszövetség elé terjeszteni. London, ápr. 2. A Daily Te­legraph diplomáciai levelezője sze­rint a legközelebbi népszövetségi tanácsülésen, amely a német-osz­trák vámunió jogszerűségével fog­lalkozik, Briand széleskörű euró­pai föderációra vonatkozó ellen­javaslatot terjeszt elő. A föderá­cióban Németország, Ausztria és más államok is részt^ennének, ter­mészetesen Franciaország is. Úgy látszik — Írja a lap —, hogy Berlin és Bécs arra kényszerítik Briand külügyminisztert, hogy fellengős páneurópai víziójának határozott alakot adjon. Francia- ország legjobban szerette volna a német-osztrák vámuniót az An­schluss hivatkozással egyszerűen eltiltani, de Briand belátta, hogy ily sommás eljárásnak jogi aka­dályai vannak. Franciaország má­ris aggódik, hogy Olaszország az osztrák piacainak és német keres­kedelmi kapcsolatainak megtartása érdekében belép a német-osztrák vámunióba. Zaíamegyei Újság 1931 április 3. Vélemények a békereviziópól. Ma az egész világ visszahang- zik ettől a szótól: revízió. Egyik óhajtja, a másik elutasítja magá­tól a békeszerződések revíziójának még a gondolatat is, de azért csak száll a szó a levegőben és, amiről sokat beszélnek, abból előbb-utóbb kell is valaminek lennie. Alább adjuk a revízióról táplált véleményeket. Az államok védekezése a revízióról. A Berlini „Der Tag“ össze­gyűjtötte és rövid mondatokba sűrítette az egyes államok véle­kedését a békerevizióról. A n g 1 i a : revizióellenes béke- vágyból. Nem leszerelés, hanem tengeri hatalom egyensúlya. Amerika: nincsen lelkesedés a békerzerződések iránt, azonban a revíziós aktivitás is hiányzik. Svédország: tökéletesen a revízió mellett. Svédország érzi a reparaciós probléma nemzetközi kihatását. Dánia: Az észak-slezvigi ha­tárhoz nem szabad hozzányúlni. Versaillest nem szabad revideálni. Lengyelország határait sem sza­bad bántani. Spanyolország: Egyenlő jog mindenkinek. A párisi diktá­tumok káros voltávat mindenki tisztában van. Spanyolország ezek­ben a szerződésekben uj háború forrását látja és kikerül minden nemzetközi lekötöttséget. Franciaország:A revízió teljes elutasítása. Belgium: Dupon-Malmedit hajlandó visszaadni Németország­nak. Ellenszolgálatként azt köve­teli, hngy Németország ismerje el háborús felelősségét Belgiummal szemben. Lengyelország: Nincsen revízió! A revízió a háborút je­lenti ! A kisebbségek tervszerű ki­irtása ! Csehszlovákia: Francia- ország előőrse. A határok revízi­ója és a leszerelés ellen, a há­borús felelősség hazugsága és a reparációk mellett. A kisebbségek mind kizsákmányoló objektumok. Románia: Non possumus! Nehéz helyzet a szomszédokkal szemben. Lekötöttség Franciaor­szág mellett. Életerős igazságok a revízió mellett. Több hírneves államférfiu kije­lentését gyűjtöttük össze, amelyek a békerevizióra vonatkoznak. rüséggel telten és fáradtan kötöt­ték meg a békeszerződéseket olyan információk alapján, melyek sem kielégitőek, sem praktikusak nem voltak s amelyek Európa akkori helyzetét téves megvilágításban mutatták be a Szövetséges Ha­talmaknak. Macdonald: Az uj háború nem a Rajna felől, hanem az Al- duna felől fenyeget, ahol a ki­sebbségi kérdés újból megingatta a népek békéjét és nyugalmát. Lord Rothermere: Cseh­ország Európa puskapor raktára, ahol minden megtörténhetik. Charles Tisseyre: A tria­noni béke nem diplomáciai téve­dés, hanem bűn. Megbocsátani majd egyszer — lehet, de elfe­ledni, bajosan. Egy olyan virágzó, nagy kulturnépet, mint a magyart tönkretenni és megalázni, ez az egész müveit emberiség ellen el­követett bűn. Ez igy nem ma­radhat. Viskount Bryce: azt mond­ják, hogy gondoskodtak a kisebb­ségek védelméről. Máris kitűnt, hogyan védelmezik a kisebbsége­ket: úgy, hogy az* oláhok tüzzel- vassal irtják a magyar nyelvet és terjesztik helyébe a románt. Mióta az oláhok bevonultak az országba, napirenden vannak a zaklató val­lási és faji üldözések. Captein Elliot: Magyaror- szagnak a trianoni szerződés sze­rinti határai teljesen lehetetlenek. Soha ilyen határokat nem láttunk a világon. Sirjean Hamilton: Min­den igazságszerető embernek Ma­gyarország segítségére kell sietnie. Aldo D a m i: a revizió kér­dése előbb, vagy utóbb fel fog vetődni. Mussolini: Magyarország számíthat Olaszország barátságára. El kell ismernünk, hogy a trianoni szerződés területi rendelkezései túlságosan elevenbe vágtak. Ma­gyarország a Duna medencéjében igen fontos történeti missziót töl­tött be. A magyar nemzet, mely lángoló hazafiassággal van eltelve, s mely tudatában van békebeli hatalmas munkaerejének, jobb sor­sot érdemel. PhilipMarscallBrown: A trianoni szerződés merénylet, bűntény, durva támadás volt egy nagy nemzet ellen. Jehlicska Ferenc: A cseh zsarnok csúf módon visszaél ha­talmával. A felvidéket koldusbotra juttatta, az ottani népek nyelvét elnyomja és vallását rendszeresen kiirtja. Lloyd George: 1919-ben a hosszú háborútól kábultan, kese­A fehetséfjvepseny győzteseinek elhelyezéséről. Válsasx a B@ne A tehetségverseny győzteseinek hatósági támogatással való elhe­lyezéséről ma újabb vélemény ér­kezeit hozzánk, amelyet szintén szives készséggel iit közlünk: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! „Bene maturus“ „A tehetség­verseny győzteseinek elhelyezésé­ről“ irt levelében a legnehezebb társadalmi és gazdasági kérdést bolygatja, s ennek következtében csak részben van igaza. Az élet­hez, a boldoguláshoz, az elhe­lyezkedéshez tényleg mindenki­nek egyenlő joga van, de csak matupui-nak. akkor, ha egyenlő teljesítményt is képes nyújtani. Sajnos, a jö­vőbe nem láthatunk, s hogy mivé fog az ifjú mint alkalma­zott fejlődni, azt előre senki sem mondhatja meg. Mégis valószínű­nek az látszik, hogy aki mint kis diák rendes, szorgalmas, megbíz­ható volt, tehát kivált sok rendet­len, hanyag és megbízhatatlan társa közül, s ezért kitűnő isko­lai bizonyítványt kapott, az élet­ben, hivatalában is jól meg fogja állani a helyét, jobban mint gyengébb vetélytársa. Persze ez csak valószínű, mert lehetséges, hogy a rossz tanulónak, kissé megkésve, de mégis megjön az esze, belátja, hogy komoly mun­ka nélkül nincs boldogulás, ösz- szeszedi meglévő de addig par­lagon hevertetett erőit, s igy egé­szen váratlanul kitűnő munkássá válik. Az életben számtalan példa van erre, de azért általánosítani ki merné ? A jogos várakozás mégis csak a jó tanulóval szemben nagyobb, aminthogy többet várunk az el- sőosztályu földtől, a márkás áru­cikktől, a fajállatól, s igy, ha mentésről van szó, mindenesetre először ezeket igyekszünk meg­menteni. Rendes körülmények kö­zött, mondjuk pl. a háború előtt, mindenki megtalálhatta a maga helyét, volt bőven kereslet ember­ben, áruban egyaránt. Ma nincs, ma csak kínálat van, kereslet alig, a szükséglettől diktált természetes módon álláshoz jutni nem lehet, hiszen elbocsátások folynak min­denfelé. Ma tehát csak menteni lehet, menteni azt, amit legjobb­nak képzelünk, sez bizony csak hatósági tekintéllyel lehetsé­ges. Bene maturusnak igaza volna normális társadalmi viszonyok kö­zött, de nincs igaza ma, amikor csak a javat lehet mesterséges eszközökkel egy remélt jobb kor számára átmenteni. Sőt a mai vi­szonyok között múlhatatlanul szük­séges ez a hatósági mentőmunka a legjobbak érdekében, mert a tülekedésben, a vad protektorhaj- szában a jóságában bizó, szólid erkölcsi alapon álló ifjút könnyebb vérü, „élelmesebb“ vetély- társai lelkiismeret furdalásnélkül löknék félre útjukból: „egyen­lőség“ és más hasonlóan han- zatos, de nem igaz értelmükben vett jelszavak pergőtüzének kísé­retében. A munkát, minél jobb, minél szakszerűbb, annál inkább meg kell becsülni és szükséges, hogy ez az egyedül helyes, szociális felfogás megfelelő hatósági véde­lemben is részesüljön. A képzett és szakképzett ember minden­esetre garancia, de a jobban kép­zett nagyobb garancia, őt tehát az elzülléstől megóvni nemzeti és hazafias kötelessége minden ma­gyar hatóságnak. Az oklevelek, kitüntetések, pályadijat nyert dol­gozatok mégsem lehetnek üres díszek, azok mégis jelentenek va­lamit, azok mégis csak zálogai a jobb reménynek, tehát kell, hogy valamilyen jogot is adjanak tulaj­donosaiknak. A társadalom, a ke­nyéradó előtt pedig oly jelek, me­lyeket a munkás kiválasztásánál figyelmen kivül hagyni, szinte öngyilkosság volna. A hatósá­goknak pedig — hivatalból — az a kötelessége, hogy minden jogos érdeknek, ha magánérdek, ha közérdek az, feltétlenül ér­vényt szerezzenek. Tisztelettel Trianoni magyar. Az oláh tisztviselők ja­nuár óta nem kaptak fizetést. Bukarest, ápr. 2. Az Universul éles hangon tiltakozik az ellen, hogy a képviselők és szenátorok 6 hónapra előre felvették fizeté­süket, ugyanakkor az állami tiszt­viselők még januári fizetésöket sem kapták meg. Hirdetéseket felvesz a „Zalameqyei Újság“ kiadóhivatala.

Next

/
Thumbnails
Contents