Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)
1931-04-29 / 96. szám
XIV. évfolyam 96. szám, Ára 12 fillér 1931 április 29 Szerda ZAU NE6YEI ÚJSÁG Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC.-erkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám.---- -— ----------------------—-----------:--------------------------------------------PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2-40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Á vásárokról. Hosszú idő óta vitáznak már afölött, van*e szükség országos vásárokra, vagy nincs. Egyik tábor természetesen a mai állapotokat véli föntartandóknak, a másik ellenben az országos vásárok eltörlése mellett kardoskodik. Mi szintén hangoztattuk már véleményünket ebben a kérdésben és most is csak azt mondhatjuk, amit jó- néhányszor elmondottunk: a városi országos kirakodó vásárok teljesen fölöslegesek, mert arra semmi szükség nincs, hogy a városok iparosainak és kereskedőinek épen maga a város hozzon konkurenseket, akik azt a pénzt, amiből a helyi iparosok és kereskedők a város terheit fedezhetnék, elviszik. Ma már a közlekedési eszközök, a falvak helyzete, a lakósság viszonyainak megváltozása a vásárok eltörlése méllett szól. Legfölebb a városoktól távolabb fekvő olyan községekben volnának meghagyhatók, amélyek egy-egy nagyobb vidék központjaiként szerepelnek. Városon legfölebb állatvásárok volnának tarthatók s ilyenkor azután a helyi iparosok és kereskedők számíthatnának valamivel nagyobb forgalomra. Vagyis : a város lakó- sainak volna hasznuk a vásárból és nem az ország minden vidékéről egybesereglett árusoknak. Erkölcsi szempontból is igen sok érv szól a vásárok eltörlése mellett. Sétálgassunk csak a vidéki árusok között: hallunk ott olyan társalgást, amely sokszorosan felülmúlja a régi kaszárnya- stílust. És azután próbálkoznék csak valaki ezeket figyelmeztetni arra, hogy nem az övék a világ és a közönség még országos vásárok alkalmával sem hajlandó jóizlését felfüggeszteni, legkevésbé pedig az árusok kedvéért. Olyanokat vágnak a fejéhez, hogy máskor még a vásár közelébe sem mer menni. No de ez sokak szerint kicsiség és azért nem is beszélünk róla többet. Ellenben a zalaegerszegi vásári rendtartáshoz volna néhány szavunk. A Széchenyi- és Kazinczy- téren, valamint a Kossuth Lajos- utcán végig a kocsiutat szabaddá tették, ott tehát szabad a közlekedés. Ellenben a terekre nyíló néhány utcának bejáratát — minden valószinüség szerint hatósági engedély nélkül, — szintén lefoglalják az árusok úgy, hogy azokba az utcákba a bejárás, vagy onnan a kijárás még gyalogszerrel is teljesen lehetetlen. Meggyőződhettünk efelől a legutóbbi országos vásár alkalmával is. No és szóljon csak akár a háztulajdonos, akár a közönség közül valaki a gyalog- és kocsiutat teljesen lefoglalt árusoknak! Ezt tűrni nem lehet. A szabad közlekedést a város minden részében biztosítani kell és különösen az utcatorkolásoknál kell arra ügyelni, hogy a forgalmat semmi se gátolhassa. Elvégre is a város közönsége akkor is nyugodtan, akadály- és veszedelemmentesen akar saját városában közlekedni, amikor engedélyt ad a távoli vidékekről ideszakadt árusoknak arra, hogy portékáikat kirakhassák és árusíthassák. Mi nem is az árusokat ítéljük el, akik — némelyek — ott telepednek meg, ahol épen helyet találnak, hanem helytelenítjük azt, hogy a hatóságok mindezt nem látják meg és j nem iparkodnak az ilyen szabály- I A tanítók továbbképzése céljából a múlt iskolai év folyamán megrendezett és igen szép eredményekkel végződött pedagógiai szemináriumi napokat vármegyénkben az idén is megrendezik. Az első ilyen szemináriumi napot ma tartották meg Zalaegerszegen. A zalaegerszegi szemináriumi napra jelentkezett tanítók, mintegy százan, délelőtt 9 órára gyülekeztek a Kulturház nagytermében, hogy folytassák azt a munkát, amelyet a múlt évben oly lelkesen kezdtek meg. Vitéz Barnabás István dr. kir. tanfelügyelő a Hiszekegy elmondása után visszaemlékezett a keszthelyi szemináriumi napokra, amikor az utolsó napon megjelent maga a kultuszminiszter is. Ez a figyelem rendkívüli hatással volt a tanítóságra. Másodízben akkor nyilvánult meg a miniszter figyelme a zalai tanítóság iránt, amikor a múlt évi szemináriumi napokon elért kiváló eredményekért Bálint Mihály andráshidai r. k. iskolai igazgató, kerületi iskolalátogatót, Iwsits Gyula, keszthelyi közs. isk. igazgatót és Szépudvari László nagykanizsai áll. tanítót elismerésével tüntette ki. Ezek a kitüntetések megbecsülése a tanítói munkának. -- Rátért azután arra, hogy a múlt évi pedagógiai szeminárium eredményei érvényesültek már az iskolában s ma valóban öröm iskolát látogatni. Megemlékezett arról is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia két tanítót tüntetett ki a Wodianer dijjal s az egyik kitüntetett Iwsits Gyula, keszthelyi igazgató. A kitüntetéseket tegnap adták át a két érdemes népnevelőnek. Végül a tanítóság további lelkes, hazafias munkájára Isten áldását kérte. Üdvözölte Palkó János dr. szombathelyi egyházmegyei főtanfelügyelőt, a papság és a magasabbfoku iskolák képviselőit, a sajtót és az ösz- szes megjelenteket s fölkérte L u 1 i c h Albin zalaegerszegi áll. el. isk igazgatót előadásának megtartására. Előadó a földrajztanítás módszereit és a tanítás technikáját ismertette olyan kimerítően s olyan nagyszerű pedatalanságokat megszüntetni. Ismételjük, a város közönségét a közlekedésben nem gátolhatja semmi, még az sem, hogy országos vásár van. Arra való a hatóság, hogy bölcs rendelkezésekkel a nehézségeket megszüntesse, az akadályokat eltüntesse. Reméljük is, hogy a legközelebbi országos vásár alkalmával már nem engedik az utcatorkolatokat sátrakkal és kirakó asztalokkal elzárni a közönség elől, hanem ott is biztosítják a forgalom, a közlekedés szabadságát. gógiai útmutatásokkal, hogy a földrajztanításnak egész vezérfonalát adta a hallgatóság kezébe. A kitűnő előadásért az elnöklő kir. tanfelügyelő a legteljesebb elismerését tolmácsolta. A sikerült elméleti előadást Lippenszky Árpád zalaegerszegi áll. tanító pompás gyakorlati tanítása követte a „Tisza szabályozásáéról. Valóban minta - tanitás volt. Mindenki a legnagyobb érdeklődéssel és élvezettél hallgatta végig azt. A növendékek le nem vették szemüket a kiváló tanítóról, aki gondoskodott arról, hogy pillanatról-pillanatra érdekesebb dolgokat mondjon és mutasson a gyermekeknek. A gyűlés nevében a tanfelügyelő mondott elismerést és köszönetét a jónevü tanítónak, kinek előadása nemcsak az értelemfejlesztés, hanem a hazafias nevelés szolgálatában is állott. Az előadás végeztével Lippenszky Árpád magyarázatát adta annak, miért választotta tanítása tárgyául a Tiszát. K u p p á n Ferenc áll. iskolai igazgató „Oroszország“-ról tartott gyakorlati tanítást. A hatalmas birodalomnak néprajzi és gazdasági viszonyait ismertette kimerítően. A tanításhoz Lulich Albin igazgató szólott, kitérve a buza-dum- pingre és a hadifoglyokra Baján Borbála pedig a szovjet vallásüldözésére hivta föl a figyelmet, mint olyanra, amit a tanításba föl kellett volna venni és annak káros következményeivel a gyermekeket megismertetni. A gyermekek tulajdonképen egy békés Oroszországot ismerhettek meg. Csatlakozott e véleményhez a kir. tanfelügyelő is. K. u p p á n a bírálatokra megjegyzi, hogy ő csak félórai tanításra készült. A dumpingre és szovjetre azért nem tért ki, mert ezeket „szamárság“-nak tartja. Szünet után Rettegi Miklós zalaegerszegi áll. tanító beszámolt a földrajztanításnak az uj tanterv és módszer szerint való eredményeiről. Megállapította, hogy régente a földrajz tanításánál nem vették figyelembe azt, hogy a földön emberek is vannak. Csak 5—6 évtizede, hogy a föld vízszintes és függőleges tagoltságával kapcsolatba hozzák az embert, az emberek különféle viszonyait. Részletezte a legutóbbi évtizedekben kiadott uj tanterveket és a földrajztanításnál követett módszereket. Valamikor csak tisztán tárgyi ismeretek nyújtására szoritkozott a földrajztanítás; a ma tanítója pedig nevelő szolgálatába is állítja a földrajzot. Az érdekes előadás méltó dicséretben részesült. Bucsis Gyula dr. reálgimnáziumi tanár az elemi és középiskola közötti kapcsolatról, tehát a legfontosabb aktuális tanügyi kérdésről tartott igen érdekes és nagy tanulmányra valló előadást* amely nemcsak a tanügyi köröket* hanem a szülőket is a legközelebbről érdekli. Közvetlen tapasztalatai alapján mondotta el, milyen hatással volt az uj népiskolai reform a középiskolára. Az előadásért, amely kiváló ér- dekességü témát ölelt fel s amely az egész társadalom érdeklődésére számot tarthat, a kir tanfelügyelő a gyűlés nevében is hálás köszönetét mondott s arra még mi is visszatérünk. A szépen sikerült szemináriumi nap ezzel befejeződött. Hatalmas módon megszaporodott a törvényszékek és járásbíróságok munkája. Budapest, április 28. A képviselőház ma megkezdte az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalását. A tárca költségvetését Őrffy Imre ismertette. A tárca legfontosabb problémája a bíróságok kérdése. A statisztika szerint a Kúriánál és a tábláknál 1924 óta az évi szaporulat még nem oly nagy, mint a törvényszékeknél s különösen a járásbíróságoknál. A telekkönyvi ügyekben 1924 óta 231 százalék a szaporulat. A törvényszékeknél 1924- ben egy-egy bíróra 296 ítélkezési ügy jutott, ez most 344-re emelkedett. A járásbirókra 1924-ben 770 ügy esett, most 1694. Az előadó ezután ismertette a bíráknak és ügyészeknek a képesítési pótlék emelésére vonatkozó kívánságát. Újabb visszaélések Romániában. Bukarest, április 28. A kormány megkezdte a nemzeti parasztpárti kormány pénzügyi működésének felülvizsgálatát. Kiderült, hogy Teianu pénzügyi vezértitkár, mint az állami petróleumtársaság igazgatósági tagja, gyűlésenként 32 ezer leit kapott. Hasonló összegeket fizettek a többi igazgatósági tagoknak is. A kormány most az illetéktelen napidijakat és egyéb díjazásokat visszafizetteti. Pedagógiai szemináriumi nap Zalaegerszegem
