Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)

1931-04-26 / 94. szám

6 1931 április 26. Zalamegyei Újság — Elrontott gyomor, bélza­varok, émelygés, kellemetlen szájiz, homlokfájás, láz, székszorulás, há­nyás vagy hasmenés eseteinél már egy pohár természetes „Ferenc Jószef“ keserüviz gyorsan, biz­tosan és kellemesen hat. A gya­korlati orvostudomány igazolja, hogy a Ferenc József viz hasz­nálata a sok evés és ivás káros következményeinél igazi jótéte­ménynek bizonyul. A Ferenc Jó­zsef keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. 3259 — Esőköpenyek minden szín­ben kaphatók SCHÜTZ-nél. 3921 — Hamuvá égett egy bör- zöncei gazda. Tóth József 66 éves börzöncei gazda a napokban kiment a présházába és ott jócs­kán beborozott. Majd átment Kútfej József bucsutai gazda pin­céjébe és ott folytatta az ivást. Egyedül maradván részeg állapot­ban rágyújtott pipájára. A pipá­tól kigyuladt a présház és leégett. A romok között Tóth Józsefnek csak hamuvá égett holttestét ta­lálták meg. Az öreg gazda egy­szer már majdnem áldozatul esett hasonló esetnek. Akkor egy paj­tában aludt el égő pipával és súlyosan összeégve találták meg. Olaszországon végig üti rajz. A Budapestről indult társaság­hoz március 22-én este kilenc óra után Balatonszentgyörgyön csatlakoztam, hol a gyorsvonaton Feri barátom — az úti társaság közkedveltségü vezetője — meg­ismertette egymással az úti tár­sakat. Huszonheten voltunk ösz- szesen. A társaság felerészben (13) kedves hölgy, igy nem csuda, hogy még éjjel egy óra után is beszélgetéssel kellemesen telt az idő. Ez annál is inkább kívána­tos volt, mert a kocsiban herin- gek módjára voltunk elhelyezve s csak egy társnőnknek, a Micinek tudtunk ledölésre helyet szorítani, mert szegény a nagy tengeri út­tól való félelmében már Kelenföl- dön, sőt gonosz nyelvek szerint már a villamoson tengeri beteg­séget kapott. Egy óra után már ülve bóbiskoltunk s igy értük el a pitymallatot. Bár 3—4 órai ülve szundikálás nem nyújt elegendő pihenést, mégis üdítően hat a szervezetre. Egymásután mentünk mosdani és csakhamar hangosak lettek fülkéink. Hogy Velencébe négy órával korábban érjünk, egy elágazó állomáson vonatunkból reggel nyolc órakor leszállottunk s utunkat egy más irányból jött vonattal folytattuk a tenger ki­rálynőjéig. Itt legelőször a Frári templomba mentünk s örökre fe­lejthetetlen lesz előttem az ott lá­tott Madonna kép a kis Jézussal, Bellini eme remekműve. Idegenek, főleg magyarok, né­metek és amerikaiak nyüzsögnek, tolonganak a város szűk utcáin1 mindenfelé, a Szent Márk tér pe- dig hangyabolyhoz hasonló. Reám, ki Velencét még a háború előtt láttam utóljára, lehangolólag ha­tott a Canal Grandc-on egy este vaporetton megtett utunk alkal­mával az, hogy a paloták egész sora teljes sötétségben volt, leg­feljebb egy-egy harmad vagy ne­gyedik emeleti ablak volt kivilá­gítva. Mintha a velencei törzs­lakók megszöktek volna. Azt hiszem, hogy Velencét több idegen keresi fel, mint más olasz várost, még több mint Rómát! Nem csoda, hisz közelebb van hozzánk. Megnéztük, mit időnk megnézni engedett s folytattuk utunkat Bo­lognába. Ez már Velence után komolyabb képű város. A „régi“ egyetem anatómiai terme művészi teljesen cédrusfa falaival lenyűgö­zően szép. Itt őrzik egy szintén művészi faragásu ládában Galilei leveleit. Könyvtára csudásan nagy és mintaszerűen rendezett. Az örök városba értünk. E tör­ténelmi városban mindent, ami történeti, ihlettel szemléltünk. Mély megilletődéssel szemléltük a Pon­tius Pilátus hajdani palotájából a Lateráni templom mellé hozott Szent lépcsőt, melyen a hívők csak térden mehetnek fel. Krisz­tus Urunk ezen ment fel Pontius Pilátus elé. Impozánsak : az egyptomi obe- liszk, a Traján oszlop, a Szent Pál oszlop, a Szent Pál templom négy sorban husz-husz darab, méternél nagyobb átmérőjű hen­geres gránit oszlopával, a mére­teiben nagy és szabad téren ki­tünően érvényesülő művészi ki­vitelű II. Viktor Emánuel emlék, a Sí. Pietró in Vincoli templom Michei Angelo Mózes szobrával, a Capitolium, a Fórum, a Pante­on az előtte álló Marcus Aurelius lovasszobrával, a Colosseum és a legfőbb a Szent Péter temploma, mely Európában a templomoknak minden tekintetben legnagyobbika. Ott van Szent Péter sirja. Művé­szi kiviteleik miatt bámulatba: ejtik az embert a templom szépen iveit és festett menyezete s a Bér- nini alkotta bronz baldachin. A vatikán egészen muzeum jel­legű. A sok között ott van Han­nán császár önalkotta szobra. Néró szobra s a többi római csá­szárok mellszobrai, de csudásan szépek a falakat ékítő reliefek. A sok történelmi emlék között egy arasznyi nagyságú keresztet látunk, melyet XVI. Lajos tartott kezeiben, midőn a vérpadra ment. Vannak itt egyptomi múmiák ruhástól, álló és fekvő helyzetben. Ezek több ezer évesek. A képtár Raphael termei, a Sixtuszi kápolna Michel Angelo terme s a Borghese palota mű­kincseinek láttára csudálkozva ál­lapítjuk meg az emberi alkotások nagyságát. A Vatikánban pápai fogadtatás után egy festő barátunk segítsé­gével megtekinthettük a pápai termeket a trónteremmel együtt. A via Appiá-n autóval mentünk a katakombák bejáratáig. A ka­takombákat magyar vezetőkkel jártuk be. A sirmélyedések leg­többjének fedőlapja a sirfoszto­gató Longobardok által összetö­retett, épségben csak igen kevés maradt. A kapucinusok kriptájá­ban több olyan szoba van, me­lyeknek mennyezete és oldalfalai, girlandszertien teljesen tömören emberi csontokból vannak kirakva, Nem épen kegyeletes látvány! A „csizma“ legdélibb csúcsa felé igyekeztünk. Rómából kiin­dulva csakhamar délszaki jelleget vett fel a vidék. Vonatunk csupa olaj és narancsligetekés kaktusz- kerítések között fut és ér be Reg- gióba, honnan vonatunkkal együtt fél óra alatt jutottunk a tenger­szoroson át Messinába. E váro­son az 1908-iki nagy földren­gésnek nyomai ma is nagyon szembetünőek. A város egyes ré­szein az akkor összedőlt házak, házsorok helyén még ma is az ideiglenesen emelt faházak álla­nak. A temető minden képzeletet meghaladóan szép. A gyermekek sírjai a hegyoldalba vájt üregek­ben vannak fehér márvány fedő­lappal. Kivétel nélkül fehér márvány­ból van minden síremlék is. Bár a város maga modern jellegű, mégis meglátszik, hogy itt már a művelődés központjától eltávolod­tunk. A néplélekre pedig jellemző, hogy amidőn a város legszebb utcáján a kecskék alkonyaikor hazafelé jöttek, egy semmiházi ember — nem a tulajdonos -- egy kecskét megfogott, ott az ut­cán, a járó-kelők szemeláttára megfejte s aztán hagyta a kecs­két útját folytatni, mig ő maga nevetve ment lopott tejével tovább s a járó-kelők vele együtt ne­vettek. Lovassy Márton. (Folyt, köv.) Gazdaság. Rovatvezető: Boda Béla, a zala­egerszegi Gazdakör titkára. Néhány sxé sk salam- vári Rode Sztorid tf uktienyésztésrőfi* Eitner Sándor salomvári föld­birtokos ur szives engedelmével és készséggel vállalt kalauzolása mellett 8 hold területen fekvő, 2 méteres drót kerítéssel körülvont Rode Izland tyuktenyészetét meg­tekintettem. Először is, egy szakszerűen be­rendezett csirkekeltető terembe léptünk, ahol kellemes meleg áradt felém, s e meleget 2 darab „Marabu“-féle 1000 illetve 5C0 tojással felszerelt, gravitációs, köz­ponti melegvízfűtéssel felszerelt keltető gép fejlesztette. A gépek némán, gondosan végzik a 80 kotlóstyuk helyett a nehéz feladatot! 1500 élet várja az életet adó meleget, s szinte hallom a sok száz sipákoló apróság koppaná- sát, amint a kelés után a gép al­jára esnek . . . Szakszerű ma­gyarázatot kaptam több száz (600) tojótyúk kezeléséről, tojá­sok számozása, törzskönyvezésé­ről s azoknak valamint a napos csirkéknek csomagolásáról. A keltető teremből a csirkene­velőbe értünk. Itt már szót sem lehetett érteni a sok száz, párhe­tes, szépen fejlett, vidám de an­nál hangosabb csirkéktől. Egy darab, 400 csirkét befo­gadó „rnüanya“ langyos, kelle­mes meleget árasztó, tölcsér ala­kú szárnya alatt kopogtatták bol­dogan a meleg homokot, míg a másik rész a csibeetető készü­lékből lakmározta a 9 féle össze­tételből álló eledelt (búza, korpa, zabdara, árpadara, tengeridara. halliszt, szénsav, konyhasó, kén­por, szénpor.) Elelyiségök egy oldala üvegből készült, kettős rácsos ablak, tiszta, tágas, világos és meleg. E terem állandó hőfejlesztésére 24 órán- kint 3 és egynegyed liter petró­leumot fogyaszt a „rnüanya“ fej­lesztő készüléke. A csirkenevelőből a szabadba értünk, a farmszerü, egymástól teljesen elkülönített udvarokba. 150 négyszögöl területekre van osztva a telep, s minden 15 tyúk­kal egy-egy délceg kakas. A leg­első család kakasát a nemzetközi kiállításon első éremmel tüntették ki. Mozdulataival és kimért hatá­rozott lépteivel is igyekezett elhi­tetni velem, hogy ő különb ám a többi kollegájánál. A legelső és még néhány ilyen népes család tojáshozama évi 170—220. Ügyesen, praktikusan épített faházikókban laknak és annak aljában elhelyezett csapó­fészkekbe rakják tojásaikat. Egy háztartásbeli nő egész nap a csapófészkeket nyitja s a tojá­sokat számozza. A tyukház alsó része nyitott, s téli és esős idő­ben ez ad menedéket a tyúkok­nak. Legutoljára értünk egy 15 mé­teres hosszú terembe, melynek 300 vegyes tojó lakója van, s többen szorongva várták az egy­más fölé épített sok-sok csapó­ajtó előtt az üres fészket, hogy a gondos és figyelmes házigazda az napi tojáshozamához egy-egy da­rabbal ők is hozzájárulhassanak. Törekvő, tanulni vágyó gazda tár­saim figyelmét felhívom eme szé­pen fejlődő, államilag ellenőrzött, s nagy hozzáértéssel és anyagi áldozattal vezetett Rode izlandi tyuktenyésztési telep megtekinté­sére. Boda Béla. ftöa este egy jó iábf űrdö Sít. Rókus lábsóval Megszabadul szenvedéseitől, UJ LÁBA LESZ ! 1 nagy csomag Szt. Rókus lábsó ára 1 P 28 fillér. 4071 SPORT. Szó sincs a két zala- egemepi egyesület fúziójáról. A napokban olyan hírek ter­jedtek el, hogy a MOVE ZSE és a ZTE között fúziós tárgyalások indultak meg s terjesztettek olyan híreket is, hogy most ugyan nincs szó fúzióról, de csak egyelőre ke­rült le a kérdés a napirendről. E hírekkel kapcsolatban a MOVE ZSE vezetősége a következőket közölte lapunkkal: — A fúziós hírekre az adha­tott alapot, hogy a két egyesület futballszakosztályai között meg­beszélések folytak arról, hogy' a két csapat fővárosi vagy erősebb vidéki csapatok ellen együttesen kiállított csapattal szerepeljen. Ilyen, mindkét egyesületből kivá­logatott alkalmi csapatok kiállí­tása ellen a MOVE ZSE soha sem emelt kifogást, ilyen csapa­tokat már a múltban is összeállí­tottak, tehát arra rnód van a jö­vőben is. A számos szakosztály-

Next

/
Thumbnails
Contents