Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)

1931-04-24 / 92. szám

2 Zaíamegyei Újság 1931 április 24. A népszövetségi tanács napirendre tűzte a csíki székely javak ügyét. Genf, ápr. 23. Az első székely panasz májusban a Népszövetség elé kerül. A panasz lényeges kér­désre hívja fel a Népszövetség figyelmét, mert a kisebbségvédelmi szerződéseknek azt az alapvető elvét érinti, hogy egyes fajok kü­lönféle kezelése a magánjogi vi­szonyok terén tilis. A XVII. században Magyaror­szág déli határvidékeit katonai alapon szervezték meg. Határőr­ezredeket állítottak fel és ezeket az uralkodó nagy szántóföld és erdőadományokkal látta el. A XIX. század folyamán, mikor már a török veszedelem megszűnt, a király elhatározta a határőrvidék katonai szervezetének megszün­tetését és a közigazgatás a pol­gári hatóságok kezébe került. A király a határőrezredek vagyonát a leszármazók tulajdonába adta gazdasági és kulturális szükség­leteik kielégítése céljából. E va­gyonokat az igényjogosult lakos­ság maga kezelte. A vagyonkö­zösséget az igényjogosultak túl­nyomó részben fentartották, egyes esetekben pedig megszüntették és feloszlatták a birtokokat. E va­gyonközösségek közül Trianon folytán négy jutott a mai Romá­nia területére. Mind a négy va­gyonközösség eredete és jogi helyzete ugyanaz. A román kormány mégis csak a naszódi és karánsebesi román vagyonközösségeket vették ki a kisajátítás alól, amely a gyakor­latban egyenlő az elkobzással, a székely vagyonközösségekkel szemben azonban gyakorolták az elkobzást. A fajok szerinti diffe­renciált kezelés szembeszökő és nyilvánvaló, hogy Románia szem­behelyezkedett a kisebbségi tör­vénnyel, A székely vagyonközös­ségek petíciója a kisebbségi szer­ződésnek oly nyilvánvaló kiját­szását tárják fel, hogy a Népszö­vetség nem térhet ki az ügy napi­rendre tűzése elől. Valószínűleg ez a meggondolás vezette a Nép- szövetséget, mert az egy évvel ezelőtt benyújtott petíciót most kitűzte a tanács májusi ülésének napirendjére. Népszövetségi kö­rökben nagy érdeklődéssel tár­gyalják a petíciót, mert ez egyike lesz az elsőknek, amelyet az uj eljárási szabályoknak megfelelően tárgyalnak. Az uj szezonban már a kereskedők bevonásával folytatja a kamara az olcsó üzemanyagok beszerzését. Zalából 108 mezőgazdasági bizottság csatlakozott az akcióhoz az elmúlt beszerzési szezonban. sertéskihajtást. A bizottság java­solja, hogy a képviselőtestület ezt csak akkor rendelje el, ha az érdekelt gazdák a kanász fizetésé­nek legalább 50 százalékát fede­zik. A tárgyalást ma délután 4 óra­kor folytatják. A spanyol forradalom Madrid, ápr. 23. A tegnapi mi­nisztertanács rendeletet hagyott jóvá, amelynek értelmében a had­sereg kebelében revízió alá veszik a diktatúra alatt történt kinevezé­seket. A kormány bizottságot kül­dött ki a szegény emigránsok ha­zaszállítására. A kormány elfo­gadta annak a fogadalomnak a szövegét, amelyet a tisztek tesznek le a köztársaságra. London, ápr. 23. A Reuter iroda madridi jelentése szerint a Cer- vant hadihajón és két torpedórom­bolón, amely utóbbiak Cadizban állomásoznak, a legénység fellá­zadt. Közelebbi adatok hiányoz­nak. Hir szerint a lázadókat, aki­ket állítólag kommunisták bujtot- tak fel, legyőzték és fogságba ve­tették. A földteherrendezési törvény végrehajtási utasítása. A hivatalos lap mai száma közli a földteherrendezési tör­vényt és annak végrehajtási uta­sítását. A végrehajtási utasítás szerint a földteherrendezési or­szágos bizottság végzi, amely mellett véleményező albizottságok fognak működni. Ilyen vélemé­nyező bizottságokat a szükséghez képest a vidéken is lehet szer­vezni, ezeknek hatáskörébe azon­ban csak a 150 holdon aluli in­gatlanokra vonatkozó ügyek tar­toznak. A földteherrendezési el­járásra vonatkozó kérelmet az adósnak kell előterjesztenie az or­szágos bizottság elnökéhez a föld- teherrendezés pénzügyi lebonyo­lítására alakult szövetkezetnél (Budapest, V., Széchenyi-utca 2.) Az érdekeltek részére a kérvény megszerkesztéséhez nyomtatvá­nyokat fognak készíteni, amelyek részletes tájékozatást nyújtanak. A hitelezőkkel az egyességi tár­gyalást az országos bizottság va­lamely pénzintézet bevonásával bonyolítja le. Az egyességi tár­gyalás célja, hogy a szóbanforgó földbirtok terhei mérsékeltesse­nek. Az egyességet írásba kell foglalni. Az országos bizottság­hoz benyújtott kérvények és egyéb iratok illetékmentesek. Az egyes- séggel kapcsolatos telekkönyvi beadványok ugyancsak illeték- mentesek. Az állami adókat és egyéb köztartozásokat szintén be­vonják a teherrendezési eljárásba és az ilyen állami tartozások után 6 százalékos kedvezményes ka­matot számítanak. Nem vonhatók be az eljárásba az 1931. január elseje után esedékessé vált adók. A Földteherrendezési Országos Bizottság működésének megkez­désével az ötös bizottság meg­szűnik. A földteherrendezési tör­vény és végrehajtási utasítása ma lépett életbe. — A „Tíz cserkész-év“ cimü könyv, amely Bődy Zoltán dr. ösz- szeállitásában jelent meg a Zrínyi cserkészcsapat tiz évéről, a Zrínyi könyvkereskedésben kapható 1 pengős árban. Az Alsódunántuli Mezőgazda- sági Kamara hivatalos lapjában most számol be a mezőgazda- sági termeléshez szükséges ipari anyagok olcsóbb beszerzése érde­kében inditott akciójáról. A jelen­tés megállapítja, hogy a kamara tízszázalékos árredukcióra törek­szik az üzemanyagoknál. Ezt a csökkenést részben már elérte, részben pedig remény van annak elérésére. A kamara területén mű­velés alatt álló 2 és félmillió kát. hold üzemanyagszükséglete évenként 38 millió pengő, tehát a tízszázalékos árredukció évente mintegy 4 millió pengő megtaka­rítást jelent, ami huszonötszöröse a kamarai illetéknek és fele a kamara területére eső földadó­nak. A kamara az olcsóbb üzem­anyagokat a mezőgazdasági bi­zottságok utján juttatta el a gaz­daközönséghez, mivel a bizottsá­goknak ezt a munkásságot a tör­vény is megengedi. A mezőgaz­dasági bizottságokhoz intézett felhívás jó eredményre vezetett, mert például Zala megyéből 108 községi mezőgazdasági bizottság jelentkezett az akcióban való rész­vételre. A kamara egész területé­ről 238 bizottság jelentette be csatlakozását, ami a bizottságok 56 százalékának felel meg. A ka­mara mozgalma már az első stá­diumban eredményeket ért el. A mezőgazdasági bizottságok eddig több mint 5 ezer pár lábbelit ad­tak el. A vetőmagakció különö­sen a lóheremag árának szabá­lyozásánál volt jelentős. A keres­kedők ugyanis — főleg a zala- megyeiek — erős mozgalmat in­dítottak a kamara akciója ellen s a kamarai árhoz hasonló árban adták a gazdáknak a lóherema­got. A szezon megindulásakor ugyanis a lóheremagot a nagyobb cégek 100 kilón aluli tételekben 285, száz kilón felüli tételekben 260 fillérért kínálták eladásra, március elején pedig az árak át­lagban 225 fillérre estek le. A kamara akciójához csatlakozott bizottságok összesen 143 ezer pengő értékben részesítették a gazdákat kedvezményes vető­magvakban. A kamara idei ak­ciója március 25-ikével lezárult s most már ismét 250 fillér fölé emelkedtek a kereskedői árak. Habár a kamara akciója csak alig pár hónapja indult meg és a szervezés még nem fejeződött be, mégis az összes kedvezmé­nyes cikkeknél 35 ezer pengő ér­tékű megtakarítást értek el a vá­sárló gazdák. A kamara legújabban átszer­vezte akcióját és abba bekapcsolt számos kereskedőt, akik megálla­podás szerinti árban hozzák for­galomba a mezőgazdasági üzem­anyagokat. Minden vármegyében körzeti bevásárló helyeket jelölt ki, amelyeket rendszeresen ellen­őriz az árak szempontjából. Zala vármegyében a következő cégek a körzeti bevásárló helyek: Zala­egerszegen Riegler Mihály vaske­reskedő, Kiskomáromban Balogh Sándor fűszer, rövidáru és vaske­reskedő, Lentiben Mitliger Miksa Fia, Tapolcán Mayer Károly ve­gyeskereskedő, Zalalövőn Herczeg Sándor vas-, fűszer- stb. keres­kedő, Nagykanizsán Artner Sán­dor fűszer- és gyarmatárukeres­kedő, Pacsán Koronya László ve­gyeskereskedő, Nován Szikszay József, Balatonfüreden Poszto- bányi Károly, Zalaszentgróton Horváth Testvérek, Sümegen Csiz- mazia István, Söjtörön vitéz Bu- zsáky Ferenc, Keszthelyen Fried­rich Frigyes, Nagylengyelben Mattersdorffer Testvérek, Csesztre- gen Eppinger Salamon Fia. Az egyes üzemanyagok fajtájá­nak, minőségének és árának meg­állapítása közös intézőbizottság irányítása mellett történik. Az in­téző bizottság 8 gazda és 8 ke­reskedő tagból áll. Az intézőbi- zot/ságban Zalából Kovács Se­bestyén Miklós becsehelyí föld- birtokos és Kovács Ferenc zala­egerszegi kisgazda, valamint Art­ner Sándor nagykanizsai és Hor­váth Testvérek zalaszentgróti ke­reskedők foglalnak helyet. A képviselőház ülése. Bp. ápr. 23. A képviselőház mai ülésén megkezdték az 1931 — 32. évi költségvetés tárgyalását. Temesváry Imre főelőadó rámuta­tott arra, hogy a költségvetésen is meglátszik a mai súlyos gaz­dasági helyzet. A mezőgazdaság nehézségei kihatnak az iparra és kereskedelemre is. A súlyos ba­jok ellenére bizalommal néz a jövő elé, mert a beható vizsgálat biztató momentumokat tár fel. Ilyen külkereskedelmi mérlegünk kedvező alakulása, a takarékbe­tétek folytonos emelkedése. A kormány a költségvetés összeállí­tásánál arra törekedett, hogy a polgárságot túlságosan meg ne terhelje és az eddigi terheket a lehetőség határain belül csökkentse. De szigorúan kellett ügyelni arra, hogy az államháztartás egyensú­lyát biztosítsuk. Meg kellett tehát teremteni az összhangot a csök­kenő bevételek és a feltétlen szük­séges kiadások között. Az előadó ezután ismertette a költségvetés főbb tételeit, valamint a megtakarításokat. Bródy Ernő volt az első felszó­laló és elsősorban külpolitikai kér­désekkel foglalkozott. Helyszíni szemle Pintér százados ujrafelvételi ügyében. Budapest, ápr. 23. A műit év­ben Pesterzsébeten Pintér András százados agyonlőtte Kiss Miklós őrnagyot. A százados a katonai bíróságok ítélete után ujrafelvé- teli kérelmet nyújtott be a hon­véd főtörvényszékhez. Konkoly Gábor tanúra hivatkozva azt kí­vánja igazolni, hogy Kiss őrnagy vele szemben támadólag lépett fel, arcul ütötte és ezért önvéde­lemből használta fegyverét. Ma reggel 9 órakor megjelent Pest­erzsébeten a törvényszéki bizott­ság és helyszíni szemlét tartott. Kihallgatták Radulescu Helént és Konkoly Gábort. Megállapították, hogy Konkoly Gábor a dráma színhelyével szemben levő laká­sából jól láthatta a gyilkosság le­folyását és azt is, amikor Kiss őrnagy állítólag arcul ütötte a századost. — Zalaegerszegre hozták Heigl Józsefet. A székesfehér­vári törvényszéktől tegnap Zala­egerszegre hozták Heigl Józsefet, aki — mint ismeretes — Hoff­mann Frigyesnél és Gáspár Fe­rencnél betörést követett el. A betörés ügyét előreláthatólag rö­videsen letárgyalják.

Next

/
Thumbnails
Contents