Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-01-23 / 18. szám
XIII. évfolyam 18. sxám. lís«a 12 fillér1 I93l január 23 Pénfek. fjf 9 BJr Főtiszt. Gosztonyi László plébános urnák Zalacsány 54 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128 szám. Fiókkiadóhivaial: Nagykanizsa, Bajza utca 8, Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. POLITlKJJJiJlPJLAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2 40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem yá 1 aszo 1 unk Kéziratokat nem adunk vissza. > ssss^’ií.fsf.mi-iixsKanaigcamm Két idegen szó röpköd most a levegőben, még pedig olyan hatalmas szárnycsaí- togtatással, hogy szinte belesüke- tülünk. Akármerre járunk, mindenfelé ez a két szó üti meg a fülünket s akármelyik újságot vesszük is kezünkbe, mindegyikben ez a két szó ötlik leginkább szemünkbe. Nem mai keletűek, sőt meglehetősen ócskák, de hasz- náltságuk ellenére is újabb ijedelmeket okoznak. Veszedelmes betegségek megjelölésére szolgál ez a két szó. Ezek a betegségek szórványosan mindig jelentkeznek, de ha az idő kedvez nekik, köny- nyen járvánnyá fajulnak s olyan pusztításokat visznek véghez, hogy sirva nézünk utánok. A mai idők pedig kiválóan alkalmasak terjedésökre, hát terjednek is. Az egyik idegen szó az influenza, mely a legutóbbi évtizedek divatos betegségét jelöli meg. Influenza tulajdonképen mindig lappang közöttünk, de járvánnyá rendesen az ilyen sehideg-semeleg télben, a hónapokig tartó loccs- poccs időkben fajul. Először egykét tüsszentés, azután egy kis nátha, majd fájdalmas zsibbadás az egyes testrészekben — az ismertető jelei. Azután ágynak dönt és szeszélyétől függ, meddig tart ott, vagy élve kienged-e onnan valakit. Gyógyítják ez orvosok patikaszerekkel, de használnak ellene háziorvosságot is. Hogy az orvos mit ad, azt csak ő, meg a gyógyszerész tudja; nekünk, szegény laikusoknak csak be kell vennünk a port, vagy legtöbbször a folyadékot rendelés szerint: napjában többször, az utóbbit fél- naponkint, három óránkint egy- egy-egy kávéskanállal, stb. A házi gyógyszerek hosszú sora kimerül a rumos teákban, meg a félliter forralt borokban, mely utóbbiaknál magunk állapítjuk meg az adagot, mely azonban kávéskanálra a világért sem szólhat, — különösen nem három óránként. Az orvosságok azután használnak, nem használnak. Mindenesetre használni kell azokat. A másik idegen szó hasonló hangzású s azért a kettőt sokan össze is tévesztik. Hangzik pedig igy : inszolvencia. Szórványosan ez is mindig előfordult; most azonban, mert az idő nagyon kedvez neki, szintén járványosán lépett föl. Nem testi, gazdasági betegség ez s van magyar neve is: fizetésképtelenség. Kisebb kiágazásai a kényszeregyezség és a csőd. Először csak néhány kisiparosi, kiskereskedőt kezdeti ki, üzleteik lezárására kényszerítvén őket; ma már megerősödötten, kopogtatja a nagy cégek ablakait, döngeti a nagy házak kapuit. És sikerrel. Egymásután düledeznek a nagy házak. Orvosai e betegségnek a közgazdászok, akik azonban rendesen csak később, ídőn- tul mondják meg, mit kellett volna csinálni, amikor már amúgy sem lehet semmit sem csinálni. Magyarász Ferenc dr. ciszterci rendi tanár, bakonykoppányi plébános egyik veszprémi lapban érdekes cikket irt az iskolánkivüli népművelő előadásokról. Cikkében rámutat egy uj tárgykörre, a község történetére, mert az embert mindig az ember érdekli a legjobban s az érdeklődés is, annak tárgya is függvénye az ember műveltségének és lelkivilágának. És bizonyos az is, hogy a falusi emberben is van annyi történelmi érzék, — mondja —, hogy a saját községének múltja mindenkor kihívja figyelmét. Gyakorlati jótanáccsal is szolgál : állítsák össze az előadások vezetői a falu családtörténelmét. Csináljanak történelmi statisztikát felekezeti, nemzetiségi, közművelődési és népesedési szempontok szerint. Azután ismertessék a község szerepét a világháborúban. Érdekes cikkét az utóbbira vonatkozóan igy vezeti: — Nem akar ez nagy mondás lenni, nem akarom nagyképü elbizakodottságra nevelni a falut. De végtére is igaza van Gáspár apónak a Kornevillei harangokban, hogy „ha győzni kell, jönnek a rongyosok“, és ezek aron- gyosruháju, szakadozott testű, de ép és egészséges lelkű emberek nagyobbrészt a falvakból kerültek ki, a tiedből, meg az enyémből, ezek is egy-egy szám voltak azokban a milliókban, akik harcoltak, véreztek és meghaltak. Az Egyelőre tehát ugylátszik, hogy nincs biztos orvosság sem az egyik, sem'a másik betegség ellen, melyeknek rokonhangzásu nevei annyira megszokottak már. Védekezni próbálkozunk tehát. Azt mondják, az influenza megszűnik, ha rendes, száraz tél lesz; az inszolvencia is csökkenő irányzatot mutat, ha a gazdasági élet rendes mederbe terelődik. Sajnos, hamarosan egyikre sincs kilátás. Állnunk kell tehát a csapásokat. De óvakodjunk a meghűléstől és legyünk takarékosak: igy talán mérsékelhetjük a két betegség tempóját. ő szerepük, az ő küzdelmük, az ő áldozatuk is megérdemli tehát, hogy meg legyen örökítve, necsak a vezéreké, kik a „rongyosok“ nélkül csak úgy nem tudtak volna egy lépést sem csinálni, ahogy emezek is rászorultak a vezérekre. Az ő szerepük a következő szempontokat öleli föl: Hányán vonultak be és névszerint kik, milyen csapattesthez, milyen korosztályban, kezdve 18 évesektől az 50 évesekig ? Frontszolgálat, hadimunka, tábori csendőrség, „mögöttes“ szolgálat; csapattest v. szolgálat változása. Milyen fronton szolgáltak? Akár egyénileg, akár hatásában emlékezetesebb és nevezetesebb ütközetek, esetleg speciális fegyvertények. Sebesülés, hadifogság, rokkantság, mindhárom részletezve a hely, idő stb. körülményei szerint. Különleges epizódok akár a frontéletből, akár a hadifogságból. (Pl. falubeliek váratlan találkozása.) Kitüntetések, sarzsi, vitézi rend. A faluból hadbavonult tisztekről külön is meg kell emlékezni. — Hősi halottak! Mindegyiknél, amennyire csak lehet, megemlíteni a hősi halál helyét és körülményeit, eltemetésének helyét. Ahol van hősi emlék, megörökíteni annak létrejöttét, a művészt, a költségeket és azoknak fedezetét (adakozás!), a leleplezés történetét stb. Ahol nincs, ott legalább egy márványlapot készítsenek. — A hadi ápolás története, Volt-e vöröskeresztes v. tartalékkórház ? Kik jelentkeztek ápolásra, kik tartottak ki mindvégig?Hogy történt a betegek ellátása? — Volt-e fogolytábor? Pár epizód a hadifoglyok életéből. Erdélyi, déltiroli és galíciai menekültek és azoknak élete. Esetleg katonai beszállásolás, káder, aratóosztag. — A község élete a nagy világégés alatt. A női munkaerők előretörése nemcsak a hivatalokban, de a mezőgazdaságban is. Tábori lapok, csomagok. Hadsegély. Iskolák összevonása. A „hadi“ vizsgák. Utazás a kórházakba stb. — Háborús áldozatok: az első hadsegély-gyüjtések. Hósapkák, érmelegitők, haskötők. Rekvirálá- sok: harangok, réz, búza, liszt Hústalan napok, husporciók, dohánypótlékok. Élelmiszerjegyek. A hadicukor, a fagyasztott hús, a tengeri hal stb. A fatalpu cipők. A csalánszövet. — A háború hiénái: az árdrágítók, a papirbakancsok, a kórházi szállítók, a készletek elrejtői, a csalárdul fölmentettek. — A pénz története a háború alatt és a háborút közvetlenül követő időkben. Az arany- és ezüstpénzek eltűnése. A vaspénz. A pénz romlása, a drágaság. Takarékbetétek ; a jelzálogkölcsönök könnyű letörlesztése. A hadiköl- csönök. A kék és fehérpénz, a valutaromlás, az őrületes bőrzézés stb., stb. A buzavaluta. A pénzlebélyegzés. Az infláció és a lassú stabilizációdig ;ffLJH - i — A leszerelés. Forradalmi tünetek, erőszakoskodások. A Károlyi-éra és a kommun. Kibontakozás, az állami és társadalmi rend megszilárdulása. Tanulságok. Ajánljuk ezeket vármegyénk népművelő bizottságának szives figyelmébe azzal, amit Magyarász dr. is ajánl: jó lesz sietnünk, mert az emlékek elmosódnak, kivált a helyek és személyek nevei, a dátumokat összekeverjük, sokat felejtünk, amiről annak idején azt hittük, hogy megemlegetjük, mig élünk. Budapest, jan. 22. Az osztrák kereskedelmi delegáció Budapestre érkezett és ma délután a magyar delegációval megkezdi az osztrák- magyar kereskedelmi szerződés előkészítő tárgyalásait. Uj tárgykör az iskolánkivüli népművelés céljaira. Ismerje meg a nép először a faluját.
