Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-01-21 / 16. szám
2 Zalamegyei Újság 1931 január 21 Népművelési előadás Bocföldén. A bocföldei iskolánkivüli ismeretterjesztő előadások mindig nagyobb és nagyobb tömeget vonzanak az iskolákba. De nem is csoda, mert az előadások oly vonzóak és kedvesek, hogy mindig a lehető legnagyobb figyelem és érdeklődés észlelhető. A Hiszekegy eléneklésével kezdődött az előadássorozat, mit Bödey János polg. isk. IV. o. tanuló szavalata követett. Berzsenyinek fönséges ódáját, a Fohászkodást adta elő hévvel és nagy ügyességgel. Ezután Vizsy Irén VI. o. tanuló szavalta el a Hiszek Istenben cimü költeményt. Majd Paál Gergely csatári kántortanitó tartott nagyon ügyes előadást a következő címen: „Ami nélkül mit sem ér a földi élet“. Bemutatta az ember érzékszerveit, s megmagyarázta a nagy kérdést, hogyan látunk, hogyan hallunk stb. Sümeghy Pál II. o. t. Kisfaludy Károly egyik szép költeményét szavalta, a gyermekénekkar pedig Bérces Kárpát ormán őrt áll cimü indulót énekelte nagyon ügyesen és lelkesen. A második előadást Kauzli Gyula esperes tartotta „Magyarorság és a Habsburgok“ címen. Érdekes történelmi előadásában rámutatott arra, hogy az irányzatos történetírás s a félrevezetett tucatemberek foly- ton-folyvást csak a Habsburgok bűneiről beszélnek, de elfelejtik emlegetni az uralkodóház érdemeit: a törökdulástól való meg- menekedés, Magyarország-Ausztria nagyhatalmi állása, nemzetiségeink fékentartása, irodalmi műveltségűnknek kezdete a Habsburgok nevéhez fűződik. Nem szólva arról, hogy a kath. egyház védelme elvitathatatlan a Habs- burg-királyok buzgóságától. Revíziót emlegetni s a Habsburgot szidni, ellenmondás. Ha királyaink annyira ellenségei lettek volna a magyarnak, akkor a háború után nem kellett volna a Habs- burg-hatalmat tönkretenni. Az érdekes és nagyon tanulságos előadás után Rózsás Jolán szavalta Ráchel, siralma c. költeményt, Lukács Viktória pedig Imakönyvem c. verset szavalia nagy hatással. A magyar Hiszekegy eléneklésével véget ért a szép előadóest. Öt perc szünet után az egész hallgatóság Paál Gergely vezetésével a gregorián Glóriát tanulta meg, mert tervbe van véve, hogy a plébánia hívei egy egész gregorián miseéneket fognak előadni a húsvéti ünnepek alkalmával. — Ródliszerencsétlenség. Salamon Ferenc 14 éves nagy- kanizsai fiú kiment a szent- györgyvári hegyre ródlizni. Ród- lizás közben hirtelen felborult és a bokáját eltörte. Beszállították a nagykanizsai kórházba. — Félliter pálinkától meghalt. Farkas István 25 éves két- helyi gazda a pálinkafőzőben egy hajtásra megivott félliter pálinkát. Pár perc múlva holtan esett össze. — Lábát törte a sikos járdán. Iwsits Gyula, keszthelyi közs. el. iskolai igazgató felesége vasárnap délelőtt a templomból hazafelé tartott s a sikos járdán oly szerencsétlenül esett el, hogy lábtörést szenvedett. A korcsolyapálya nem lehel csak egy egyesületnek Tekintet nélkül arra, lesz-e még e télen korcsolyázásra alkalmas idő, vagy nem, szükségesnek tartjuk a korcsolyapályáról egyet-mást írni. A pályát, mint köztudomású, a ZTE tartja fönn a saját erejéből. Segítséget senkitől sem kap és igy, ha esetleg rossz a szezon, elvesztette a pénzét az a néhány tag, akik a pályára áldoztak. A múlt alkalommal kimutattuk, mennyibe került az utolsó három télen a pályának föntartása és az adatok azt mutatták, hogy a ZTE (vagy inkább annak néhány lelkes tagja) alaposan ráfizetett a szezonra. Mivel tehát még az előző évekről maradt fönn fizetni való s nem tudhatni, hogy az idei befektetés j is megtérül-e, a ZTE kénytelen volt a napiárakat úgy megállapítani, hogy azok ellen panaszok merültek föl. A magas árak természetesen azt eredményezték, hogy a felnőtteknek, de különösen a gyermekeknek nagy tömege a Zalának és árterületének jegét kereste föl, hogy a korcsolyázás szenvedélyének hódolhasson, vagy, mint most már szokás mondani: űzhesse a legkedveltebb téli sportot, amelyhez nem kell domb, nem kell hó, csak viz és — hideg idő. A korcsolyázás nemesik szórakozás, hanem elsőrangú testedzés s mint ilyen, sportegyesületeknek, iskoláknak, hatóságoknak kiváló figyelemben kell azt részesíteniök és áldozatokat is kell hozniok, hogy ez a téli sport kellő művelésben részesüljön. De nemcsak a sport, hanem a testi épség megóvásának szempontjából is kívánatos volna, hogy a korcsolyázni akarók részére pálya álljon rendelkezésre. És, ha véletlenül a ZTE nem létesít korcsolyapályát, akkor ma Zalaegerszegen hire-hamva sincs annak. A közönségnek tehát méltányolnia kell a ZTE elhatározását és áldozat- készségét és nem szabad fönnakadnia azon, ha magasak az árak, hanem oda kell hatnia, hogy mozduljanak meg a sport- egyesületek, az iskolák és maga a város is, hogy minél többnek tegyék lehetővé a korcsolyapálya használatát s minél több gyermeket mentsenek meg attól a veszedelemtől, mely a Zalán és árterületén való korcsolyázás révén fenyegeti őket. Ha tehát jól szemügyre vesszük a dolgot, kitűnik, hogy itt az emberek testi épségének sőt életűknek védelméről is van szó, amikor a korcsolyapályát úgyszólván mindenki által használhatóvá kívánjuk tenni. Maga a ZTE azonban erre képtelen, ^mert nem rendelkezik sem maga, sem egyes tagjai annyival, hogy még többet áldozhassanak. Ezért volna szüksége támogatásra különösen az iskolák és a város részéről. Ha kellő támogatást kap, 20, vagy 10 fillérért is bocsáthat gyermeket a pályára. Szívleljék meg ezeket az illetékesek és igyekezzenek odahatni, hogy minél többen is minél kevesebb pénzért használhassák a pályát. A nemesvitai szépasszony rejtélyes meggyilkolásának újabb szenzációs tárgyalása. A volt kofPo*i&tinu házaspárt vádolja most az ügyészség» — A zalaegerszegi törvényszék Tapolcán tárgyalja az ügyet. Tapolca, 1931. jan. 19. (Saját tudósítónktól). Pöttömnyi falucska fekszik a tapolca—keszthelyi vicinálistól mélyen, az u. n. Hosszúhegybe ékelve, melynek szövevényes gyilkossági bünpere újabb érdekes periódushoz jutott el. Az egykori koronatanúkból lett házaspár áll most gyilkossággal vádolva a Tapolcára kiszállott zalaegerszegi törvényszék előtt. A tett színhelye: Nemesvita község valóban egy eldugott zalamegyei falu képét tárja a belépő elé. A falubamenet a tengelyig érő sárban a kocsiközlekedés csak a falu első házáig tarthat. Onnan lekervényes, irtózatosan rossz utak visznek fel a hegyesdombos Vitára. Az idegenjárásra 1 valamennyi hajlékból kiváncsi szemek tekintenek élői Az egyik bogárhátu ház előtt rakoncátlan gyereksereg táborozik. Ök mondják, hogy lakodalom van a házban, melyből irtózatosan rossz zenei foszlányok, heje-hujás hangok törnek elő a csipős januári télbe. Mulat a vitai nép, mintha semmi sem történt volna. Lakodalom, gyilkosság, szerelmi le- lövetések, bosszuállások váltakoznak az egyébként csendes zalamegyei falucskában, amelynek nemes származású népe szorgalmas munkával a gazdálkodás terén szép eredményeket produkál. De azért a hires zalai virtus bennük van. Az előzmények. Itt játszódott le tiz év előtt az a gyilkosság, amely azóta szinte állandóan foglalkoztatja a bíróságot és a közvéleményt. — 1921. julius 21-én történt, hogy Nemesvitán, a Hertelendy-birtok szántóföldjén vadászfegyverrel agyonlőtték özv. Orbán Mihálynét, a falu egyik legcsinosabb asszonyát és könnyebben megsebesítették özv. Vella Gyulánét. A gyilkosság után a falu népe két pártra oszlott. Az egyik párt Tóth Jánost tartotta a gyilkosnak, a másik fél pedig ártatlanságát hangoztatta. A bíróság elé Tóth került vádlottként és el is ítélték 15 évi fegyházra, amelyből 5 évet kitöltött. — A további események már ismeretesek. Az ujrafelvételi tárgyaláson Tóthot felmentették és a tavasszal az egykori koronatanút, Vella Gyulánét (ma már az uj vádlott feleségét) és Gerics Imrét fogták el a gyilkossággal terhelten.. Ügyüket most kezdte tárgyalni Tapolcán a zalaegerszegi törvényszék. Az uj főtárgyalás. A Tapolcára kiszállt zalaegerszegi törvényszék dr. Kovács tanácsa maga elé idéztette a fogságban lévő házaspárral együtt a per tanúinak egy részét. Gerics Imre 36 esztendős katonaviselt, nemesvitai lakos gyilkosság bűntettével vádolva áll bírái elé. Csendes kinézésű, jóra- való embernek látszik. Fényezett csizmában, fekete ünneplőben, pörge kalappal jön be fegyveres őrétől kisérve. A fél esztendős fogság nem látszik meg rajta. Csak mintha kissé bánatos lenne. Szikár termete mögött az össze- sereglett érdeklődők kiváncsi tömege tölti be a tanácskozó termet. Az elnök kérdésére elmondja Vellánéval való viszonyát, vadházasságát, majd törvényes házasságra lépése körülményeit. Elmeséli azt a bizonyos újévi ci- vakodás és verekedés történetét, amely közte és Velláné között egy mulatság miatt lejátszódott. Majd részletesen ismerteti azt a jelenetet is, amikor özvegy Orbánná házánál forróvizes, revolvers háború folyt le közöttük a bál miatt. Tagadja, hogy a gyilkosság fedezése miatt lépett volna házasságra vele. Azt is tagadja, hogy a veszekedések hevében Velláné szemébe vágta volna: „Te gyilkos“. Ezután a tárgyalást vezető elnök a terembe hivatja Gerics Im- rénét, volt özv. Vella Gyulánét. Bevezetőben elmondja, hogy férje a világháborúban eltűnt, majd beszámol Gericcsel egybehangzóan a szerelmi viszonyról, a közös együttélésről és a házasság megkötéséről. Az elnök kérdésére elmondja, hogy volt férjének holttányilvánitása után történt meg a házasság bejelentése és tagadja azt a feltevést, hogy szerelmesét a gyilkosság vádjával való fenyegetés árán tudta csak férjéül megnyerni. 40 év körüli piros-pozsgás, jó kondícióban lévő asszony, aki élénken védekezik a súlyos vád és a gyilkosságra való felbujtás ellen. Határozottan állítja, hogy az ominózus este tettesében a gyönyörű holdvilágos éjszakán felismerte Tóth Jánost, aki a lövéseket leadta. Azt vallja, hogy nála volt akkor este Orbánné és közben jött meg Tóth is, aki kísérőnek ajánlkozott a mezei kirándulásra. Elhárítja magától azokat a súlyos vádakat is, amelyek arról szólnak, hogy a későbbi időben Gericcsel való civakodásuk idején azzal fenyegette meg, hogy felderíti a tényeket és börtönbe juttatja, olyan zár alá teteti, ahonnan sohasem fog kiszabadulni. Szünet után ismerteti Gericsné az elnök kérdéseire a civakodá- sok, összeszólalkoztok egyes mozzanatait. Emelt hangon bizonyítgatja mindkettőjük ártatlanságát. Ezúttal is megismétli Tóthra nézve súlyos vallomásait. Egyes mozzanatok megvilágítását azzal magyarázza, hogy azokra nem emlékszik, mert közben szerzett betegsége folytán emlékezőtehetsége megcsappant. Az egykori vádlott vallomása. Tóth János lép a bírói emelvény elé. Tipikus magyar. Értelmes, markáns földműves egyéni-
