Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-01-17 / 13. szám
XÍW. évfolyam S3, ixám. S2 füléi* 1931 január 17 Szombat. Felelős szerkesztő a NERBOLV FERENC tatÖXHHMaa&ftfcN _—«*> >1 1 III MMM—6a—MMI Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128 szám. Fiókkiadóhivatal: Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. S»0 L1YI8U&I_JI APILÄP IHegJalenik mamidén hétköznap a kora dél utáni órákban« E1 ő f .i z e t é s i árak: egy hónapra 2'40 pengő negyedévre 7’20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. Jól számítottak a béke összekovácsolói, amikor arra gondoltak, hogy a nyomor és a nélkülözés öli ki legkönnyebben a magyar lelkekből a jövőt épitö szent buzgalmat. Sajnos, az ország porbasujtott, nyomorba- döníött népe nagy bajaival elfoglalva megfeledkezik a legszentebb ügyről, a magyar jövőről, a gyermekről. Fenyeget is bennünket közelről a végveszedelem, mert a súlyos gazdasági helyzetünk nyomán fakadó szociális nyomor az ország amúgy is megcsonkított lombozatu fájának életet biztositó gyökerei, a jövő életgyökerei, a gyermekek pusztulnak el. Sorra törlik le a nyomor és nélkülözések a magyar gyermekek arcáról a rózsapirt. Testük satnyul, elpusztul. Erőtlen, beteg testben a lélek sem lehet erős. Ezt mindnyájan jól tudjuk és mégis kevesen állanak a veszedelem útjába, hogy megakadályozzák a végzetet, a megsemmisülést. A megpróbáltatások fenyegető, mindent elpusztító örvényének széléről azokhoz szólunk, akikből még nem veszett ki a hazaszeretet lángja, akik sanyaruságukban sem tudnak megfelejtkezni legszentebb kötelességükről, a magyar jövőről, a magyar gyermekről, hogy támogassák minden erejükkel a főváros gyermekmentő munkásságát. A székesfőváros a fentvázolt cél érdekében hozzáfogott a tervszerű muHkálatokhoz s igy a többek közt létesítette gyermeknyaraltatási akcióját is, mely hivatva van a pusztuló, csenevészedő és nyomortól elsatnyult gyermekek arcára a rózsapirt, az egészség színét visszavarázsolni és testükben, lelkűkben egyaránt megerősíteni. Az 1930- ik évben 18,000 gyermek részesült a nyaralás áldásaiban. Ha ismerjük a fővárost, tudjuk, hogy poros, miazmás levegőjével nem biztosíthatja kellőképen a nyaraló gyermekeknek az egészséges élet virágát, a boldogságot és örömet. Azért szükséges lenne, hogy mind több és több gyermeknek biztosithatnók vidéken az üdülést. Azért a vidék tehetősei támogassák a fővárosnak a jövő nemzedék érdekében kifejtendő ezt a munkásságát azzal, hogy maguk, vagy többen összeállva, tegyék lehetővé a szegény, testileg leromlott fővárosi gyermekek részére a csoportos nyaralást. Áldozatkész támogatásukkal megerősíthetik ezen pusztulásra ítélt gyermekeket testben és lélekben. A főváros a vidék áldozatkészségét áldozatkészséggel viszonozza, így az 1930-ik év nyarán több város és község több, mint 2000 tanulóját látta vendégül Budapesten, ahol ingyenes ellátásban iétesitette a fővárosba üdülés és tanulmány céljából feljövő gyermekeket. Az oly község, mely fővárosi gyermekeket nyaralásra elMikes János gróf szombathelyi megyéspüspök idei első körlevele most hagyta el a sajtót. A körlevélben a megyéspüspök az újév alkalmából szózatot intéz papjaihoz. A szózatban a megyéspüspök visszapillantást vet az elmúlt év eseményeire és főleg a Szent Imre ünnepségek nagy jelentőségét emeli ki, majd igy folytatja : — E centennáriumot megörökítendő egyházmegyém területén ifjúsági vasárnapot fogunk tartani. Ezt az emléknapot junius második vasárnapján fogjuk megülni és ez lesz egyben az iskolaévnek mintegy egyházi befejezése. Ezen a vasárnapon (vagy amennyiben városokban ez lehetetlen, úgy a közvetlen előtte vagy utána való napon) az iskolaköteles ifjúság a tanévvégi szentgyónást és szentáldozást fogja elvégezni, az alkalmi prédikációban pedig az ifjúság figyelmét a szent tisztaság erényének nagy értékére kell felhívni és Szent Imrét, mint az ifjúság példaképét és védőjét kell eléjük állítani. Óhajtom, hogy ez az ifjúsági vasárnap a leventékre is kiterjeszttessék és ők is lehetőleg teljes számban járuljanak a szentségekhez. A megyéspüspök a továbbiakban a gazdasági viszonyokkal foglalkozik és igy folytatja: A rossz gazdasági viszonyok oly nyomasztóan hatottak a magyar iélekre, hogy sokan bizalmukat elvesztették; az eddig gazdagságban és jómódban élők teljesen elcsüggedtek; a legszegényebbek elkeseredését pedig izgatók használták fel, hogy bennük bizalmatlanságot keltsenek minden hatósággal és minden tekintéllyel szemben, — A múlt esztendő súlyos gazdasági helyzete előreláthatóan az uj esztendőben sem fog javulni és mindnyájunknak sok energiára, hitre, önbizalomra és nagylelkűségre van szükségünk, hogy ezen átmeneti időben el ne csüggedjünk. vállal, ugyanolyan számú gyermekcsoportot küldhet a fővárosba, ahol a gyermekek díjtalan ellátásban részesülnek a főváros nevezetességeit fővárosi tanerők kalauzolása mellett tekintik meg. Sokáig nem fog tartani ez a válság, de épen elég ideig, hogy minden összeroppanjon, hacsak a nemzet egyházi és világi vezetői nem állnak helyt a nemzet sorsát önzetlen lélekkel és erős kézzel irányítva. Nekünk lelkipásztoroknak felelősségteljes kötelességünk, hogy ezen időben megkétszerezzük pásztori gondosságunkat és midőn fokozott mértékben foglalkozunk híveink lelki irányításával, anyagiakban is legyünk mindenképen segítségükre. Értem azalatt, hogy a szegényügyet különös gonddal karoljuk fel és belevonva a hitközségi képviseletet és a községi elöljáróságot, tegyük a mostani időkben munkálkodásunk egyik centrumává. — A Katolikus Népszövetség is kiválóan alkalmas arra, hogy népünknek anyagi segítséget nyújtson tanáccsal, felvilágosítással, jogvédelemmel, szövetkezeti támogatással stb. Ezért kérlek, Kedves Testvéreim, támasszátok fel teljesen és tökéletesen a Katolikus Népszövetséget és ne elégedjetek meg uj tagok gyűjtésével, hanem fejtsetek ki községenként és kerületenként intenzív népszövetségi munkát. Ezen katolikus népszövetségi munka az autonóm hitközségi szervezetekkel kapcsolatosan arra van hivatva, hogy Szeníséges Atyánk szándéának megfelelve, teljesen kimerítse az actio catholika tartalmát. — Hangsúlyozom, hogy soha a mostaninál nem volt alkalmasabb az idő arra, hogy a Katolikus Népszövetséget életre keltsük és sohasem volt szükségesebb a Katolikus Népszövetség megszervezése. — Hogy ezen válságos időkben mily nagy szüksége van a népnek intenzív lelkigondozásra és mennyire kívánja azt nagy anyagi áldozatok árán is, bizonyítja az újonnan létesült plébániák és kuráciák fejlődése. A hívek a kuráciák létesítésével önként vállalt anyagi terheket szívesen teljesítették azért, hogy saját istentiszteletük, papjuk és lelkigondozójuk legyen. A kurá- ciákban nagy, intenzív munka folyt és a legörvendetesebb eredményekről számolhatunk be a múlt évről. — A mostani időkben a nép szegénysége, a vallásalap és a kongruaalap kimerültsége arra kényszerítenek engem, hogy a kuráciák létesítésének ütemét lassítsam, mégis több kurácia szervezése folyamatban van és 1931- ben is néhány uj lelkipásztori állást fogok betölthetni. Titeket, Kedves Testvéreim, arra kérlek, hogy minden faluban szerzetes nővérek letelepítését vegyétek tervbe. Északamerikában egy plébániát mindaddig nem tekintenek tökéletesnek és életképesnek, amíg a templomon, papiakon és iskolán kívül szerzetesnővérek háza nem létesült. És vaióban, az a néhány nővér, aki a plébánia területén óvodát tart fenn, a betegekről gondoskodik, a serdülő leányokat oktatja, az Isten házát diszití, kimondhatatlan áldást jelent az egész községre. Saját egyházmegyénkben is tapasztalhatjuk, hogy faluhelyen mennyire fejlettebb a lelkiélet ott, ahol szerzetesnők adják a buzgó- ság példáját. A megyéspüspök beszámol a múlt évben végzett munkáról: az uj kulíurházak létesítéséről, az uj kuráciákról, a papi kölcsönkönyv- tárról, végül felhívja papjait, hogy ahol régebben volt misszió, ott tartsanak ilyeneket. Cserekereskedelem az orosz—lengyel határon. London, jan. 16. Varsói jelentés szerint az orosz-lengyel határon sajátságos csempészkereskedelem alakult ki. — Mivel a szovjetvaluta erősen leromlott, a lengyel kereskedők nem fogadják el az orosz pénzt. Ennélfogva a cserekereskedelem bevett intézmény lett. Az orosz parasztok az éj leple alatt nyers anyagokat, prémeket és állati bőröket visznek lengyel területre és azokért cukrot, gyógyszereket, ruhát, háztartási eszközöket cserélnek. A lengyel határőrök nem akadályozzák a cserekereskedelmet, azonban az orosz határőrök tet- tenkapás esetén agyonlövik a parasztokat. — Ugyanis Szovjet- oroszországban a kereskedelem monopólium. Mikes püspök a szegényügy különös felkarolására és a Katolikus Népszövetség szervezésére hivta fel papjait. A megyéspűspSk újévi szóxsta.
