Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-01-14 / 10. szám
2 ZaSamegyel Újság 1931 január 14. A zalaegerszegi rendőrség múlt évi munkája. A zalaegerszegi rendőrkapitányságon elkészült a múlt év statisztikája. A kimutatás a következő érdekesebb adatokat tartalmazza: Az év folyamán 5775 alapszámos közigazgatási ügydarab érkezett. Bűnügyi akta volt 507. Ebből a zalaegerszegi rendőrség által * lefolytatott eljárás 331, a többi bűnügyi vonatkozású megkeresés. A 311 ügyből 142 magánfeljelentésre, 169 hivatalból indult meg. A nyomozás eredményes volt 253, eredménytelen 58 esetben. — A bűncselekményekből 85 bűntett és 226 vétség volt. Bűnügyi feljelentést 333 személy ellen tettek. — Előzetes letartóztatásba 17 személyt helyeztek. — Kormányzósértés egy esetben fordult elő, hűtlenség, lázadás, vagy a rendtörvénybe ütköző cselekmény miatt egy esetben, izgatás miatt 3 esetben indult eljárás. — Házkutatás 92 esetben volt. Rendőri boncolás 2 esetben történt. — Büntető parancsot 168 esetben adtak ki, közlekedési ügyben 122 esetben indult eljárás. A fogdában 134 személy volt őrizetben. A tolon- cok száma 32 személy volt. 1930. december 31-én a városban 20 magán gépkocsi és 18 géperejű bérkocsi volt. Ebből személykocsi 34, teherkocsi 4. Motorkerékpár 7 van a városban. Egyfogatu bérkocsi nincs, 2 fogatú 8, a teherkocsik száma 25. Külföldi bejelentés 400 (tavaly 50-el több), kijelentés 381 volt. Fegyvertartási engedélyt 45, cselédkönyvet 42 esetben adtak ki. Európai útlevelet 428 személy kapott, a tengerentúlra egy sem. Pénzbüntetést 4.696 pengő ösz- szegben szabtak ki, ebből 3.576 pengő folyt be. Az év folyamán 44 táncmulatság és egyéb összejövetel volt. Becsületes megtaláló, aki a talált tárgyat beszolgáltatta, csak 24 akadt, ezeknek is nagy része rendőr volt. — Kulturest. A keszthelyi izr. hitközség tanácstermében folyó hó 14-én este 1kl órai kezdettel Kell Dezső oki. mérnök, a hitközség elnöke kulturestélyt tart. — A nagykanizsai állomás multévi forgalma. A nagykanizsai vasúti állomáson a múlt évben az utasforgalom 16 százalékos visszaesést mutatott, mert mig 1929-ben körülbelül 266 ezer személy utazott el a nagy- kanizsai vasúti állomásról, addig a múlt évben csak 222 ezer. A gyorsvonatoknál nem lehetett visz- szaesést tapasztalni. Csökkenés volt a balatoni kirándulók számában is. Lanyhult a gyorsáru forgalom, a teherforgalomban pedig 4—5 százalékos visszaesés volt. — A múlt évben 4529 vagon árut továbbítottak. Ebből 4 ezer vagon gyümölcs volt. Az érkező fehéráruknál már erősen érezhető volt a visszaesés, s az legalább 30 százalékra tehető. Az elszállított élőállatoknál a lovak száma változatlan. A szarvas- marháknál és aprómarháknál emelkedés mutatkozik. Az emelkedés 60 százalékos és ez az emelkedés az olasz exportnak köszönhető. Alsóörsön ismeretien betörök kiraboltak majd felgyújtottak egy üzletet. Balatonfüred, jan. 13. Alsóörs községben január 9-éré virradó éjszaka vakmerő betörés történt. Ismeretlen tettesek az éj folyamán felfeszitették Farkas Dezső szatócs üzletét és onnét egy tekercs talpbőrt, 6 sárga bakancsot, 15 férfi inget, 10 alsónadrágot és 8 kötött női kabátot összesen 385 pengő értékben elvittek. A betörés után a tettesek felgyújtották az üzletet, hogy a nyomokat eltüntessék. Szerencsére a tüzet még idejében észrevették és eloltották, úgy hogy az csak kisebb kárt okozott. A kereskedő összes kára 550 pengő. — A megszökött betörők kézrekeritésére a balatonfüredi csendörség széleskörű nyomozást niditott meg. Visszhang a zalaegerszegi cipésziparosok olcsó cipő- akciós kritikájára. Kritizálni sokkal könnyebb, mint alkotni, különösen ma, amikor az örökös próbálkozások idejét éljük, a gazdasági válság megoldása terén. — A Mezőgazdasági Kamarának az árletörésre irányuló akcióját csak örömmel üdvözölheti e hazának minden önzetlen polgára, hiszen ezzel erősíteni igyekezett az ország fundamentumát. — Általános megállapítás, hogy a mezőgazdaság sorsával áll vagy bukik az ország, s vele természetesen valamennyi társadalmi osztály. Ha a gazda életébe gyenge bepillantást teszünk kereskedő szemmel, azt látjuk, hogy az általa termelt cikkek árai a békeparitáson jóval alul állanak, sőt bizonyos tekintetben egyáltalán semmi kereslet sincs, mig ezzel szemben a feltétlen szükséges iparcikkek ára másfélszerestől, három-négyszeres emelkedést mutat. Következésképen a gazda vásárló ereje nagyon leromlott s a társadalom 70—75%-a képtelen megvenni a kitűnő minőségű, de anyagi viszonyaihoz mérve méregdrága lábbelit, sőt szomorú igazságként kell megállapítani, hogy ezt az olcsó bakancsot is sokan nem tudják megvenni, mert nincsen az a kevés készpénzük sem. Nem áll az, hogy a helybeli cipésziparosok, eme akcióba való bekapcsolódásukkal saját jó hírnevűket teszik kockára, mert hisz a gazdák a Mezőgazdasági Kamarától kapják közvetítésül az árut, s ha nem jó, a gazda a Kamarát teszi feleiössé, nem a cipészt. Hogy azután a Kamara milyen intézkedést gyakorol a cipészekkel szemben az esetleges hibáknál, ahhoz a gazdának ugyan semmi köze sincs. S hogy a gyenge minőségű bakancs nem az olcsó akcióval született, azt ép magam tapasztaltam, amikor a cselédemnek pár évvel ezelőtt egy helybeli iparostól vettem jókülsejü kész bakancsot, s egy hónap múlva úgy törött a bőre, mint a cserépfazék. (Hol a jó hírnév?) Pedig az sem volt olcsóbb, mint a kamarai akciós bakancs, s legalább még ezek közül egy sem dűlt szét egy havi használat után. A novemberi kamarai gyűlésen ajánlottam, hogy a mi iparosainkat is szólítsa a Kamara csatlakozásra, ami tudtommal meg is történt, s hogy nem kapcsolódtak, annak sem a Kamara, sem a gazdák nem okai. Az ország, ez a sárbatiport, megtépett, ezer sebből vérző csonk, előttünk, bennünk vívja szörnyű haláltusáját. Ha a társadalmi osztályok egyetlen erős akarattal össze nem fognak, akkor akár készíthetik márr szegény Hungária szemfedőjét. Áldozatot necsak a gazdától várjanak, aki úgyis kész minden áldozatra azért a szivéhez, leikéhez nőtt édes anyaföldért, hanem áldozzon egyforma készséggel és lelkesedéssel e haza mindenegyes polgára, magyar testvériséggel a magyar hazáért. Jöjjenek a helybeli iparosok, dolgozzunk együtt, s ha a szegénység, a nyomor összehozza a sziveket, értsük is egymást, tegyük félre azt a torzító pápaszemet, amellyel most, amikor egyforma aggódással tekintünk a reménytelen hónapok elé, — egymást méregetjük. A zalaegerszegi gazdák nevében Kováts Ferenc gazdaköri elnök. * Amint a zalaegerszegi iparosoknak minapi közleményét közreadtuk minden kommentár nélkül, úgy közreadjuk a Gazdakör elnökének eme válaszát is anélkül, hogy hozzá megjegyzéseket fűznénk. Egy kis nyelvtani botlás súlyos félreértésekre szolgálhat alkalmul, sőt gyakran nevetségessé is teheti az embert. A soksok nyelvtani botlás körül most csak azokra kívánunk rámutatni, amelyek az okhatározó „miatt“ és célhatározó „végett“ névutók helytelen alkalmazásából erednek. Láttunk például üzletajtón ilyen feliratot: „Haláleset végett az üzlet zárva van“. Ennek a mondatnak értelme ez: azért van zárva az üzlet, hogy „haláleset legyen“, mert a „végett“ a célhatározót, tehát azt, amit elérni szándékozunk, jelenti. Helyes ez: Haláleset miatt . . ., mert a „miatt“ okhatározó, tehát a cselekvést előidéző körülmény kifejezésére szolgál. — Most egyik megyei lapban olvassuk a következőket: „Felhívom a közlemény íróját, hogy becsületességem és tisztességem kétségbevonása véget (igy) magát megnevezni szives legyen“. Irta pedig ezt egy, köveskáli földbirtokos. Aki magyarul tud, az ebből a mondatból csak azt olvashatja ki, hogy az illető földbirtokos ur a közlemény Íróját arra szólítja föl, hogy az ő (t. i. a földbirtokos) becsületességét és tisztességét vonja kétségbe és ezért nevezze meg magái. Pedig aligha volt ez a szándéka. Bizonyos közlemény tartalmát a földbirtokos magára nézve sértőnek találta és e „miatt“ kívánja a cikk íróját ismerni. Látjuk tehát, hogy nevetségessé is válhatik az ember a nyelvtani botlásokkal. Meg kell jegyeznünk, hogy a földbirtokos a „végétéből az egyik ,t£-t elhagyta. Vagy talán csak sajtóhiba az ? Mindenesetre elvárhatna nemzeti kultúránk a lapoktól annyit, hogy maguk javítsák ki azokat a hibákat, amelyeket egyes közlemények beküldői követnek el, — ha már e közleményeknek helyet adnak hasábjaikon. — Befagyott a Balaton. A napok óta tartó erős hideg folytán a Balaton befagyott és a korcsolyázók már örömmel szórakozhatnak a Balaton sima jegén, de egyelőre még csak a part közelében. — Egy magyar kántor külföldi sikere. Országszerte ismeretesek K. Pikéthy Tibor, oki. tanító, váci székesegyházi karnagynak templom-zenei müvei. Most a külföldnek figyelme is ráirányult, amikor is Németország legelőkelőbb kiadója sajtó alá rendezte összes orgona műveit. Az első kötet már megjelent. Szerencse, hogy a németországi könyvkiadó Magyarországba is adott eladási bizományt egy budapesti cégnek, mégpedig Rózsavölgyi és Társa zeneműkereskedőnek (IV. Kristóf- tér 5. sz.) ahol „K. Pikéthy Tibor, Orgonaművek, Op. 27“ címen elég olcsón, 5 pengő árban meg lehet kapni. Különben is a német- országi sajtó szép kritikát irt e hires magyar zeneművészről. Bár minden kath. magyar kántorunk megszerezné s forgatná kezében a szebbnél szebb egyházi darabokat. — A zalaegerszegi mentők multévi tevékenysége. A zalaegerszegi mentők a most elkészült kimutatás szerint — a múlt évben első segélyben részesítettek 8 helybeli és 5 vidéki személyt. Betegszállítás volt helyből 78, vidékről 133. — Első segély és betegszállítás együtt: helybeli 44, vidéki 56. — A mentőkocsi helyben 558, vidéken 8775 kilométer utat tett meg. — Legtöbb munkájuk a mentőknek a múlt év márciusában volt. — A gépkocsivezetők figyelmébe. Az 1927-ben vagy azelőtt vizsgázott magán-gépkocsivezetők, valamint az összes bérkocsivezetők kötelesek január 31-ig tisztiorvosi vizsgálatnak alávetni magukat. A zalaegerszegi rendőrség felhívja őket, hogy kötelezettségüknek tegyenek eleget és ennek megtörténtét a rendőrségen igazolják. 1—0
