Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-01-13 / 9. szám
XIV« évfolyam 9. *iám. Ára 12 fillér 1931 január 13 Kedd. 54 Főtiszt. Gosztonyi László plébános urnák Zalacsány a HERBOLY FERENC rWBil lAPflLAP ___-------------- i UUUSUUK mi nden'nagyobb zalai községben. wsls m'ieiden hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2‘40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. váz ? Olyan kigúnyolásban részesül a titkosság, hogy arról jobb nem is beszélni. Azért kerítettük most sorra ezt a kérdést, mert akadnak egynémelyek, akik lényegtelen, bagatell dolognak mondják azt, hogy ha titkos szavazásnál egymástól elütő szavazólapok szerepelnek és időpocsékolásnak, fölösleges mun- kaszaporitásnak tartják azt a panaszt, amit az alakra, színre különböző szavazólapokkal megejtett szavazás ellen ad be valaki. Azt hisszük, hogy még a titkos szavazás ellenzői is fejőket csóválják annak hallatára, hogy a titkos szavazásnál nem jöhet számításba a szavazólapok alakja és színe. Az okos ember azt tartja, ha valami titkos, legyen az — titkos. Még pedig száz százaléknyira. Mert ha valami csak 99 százalékban titkos, az 100 százalékban — nyílt. Itt alku nincs. A titkosság senkinek kedvéért nem változtat lényeget sem ma, sem ezer év múlva. Bizonyos azonban az, ho^y ha valamely választás ellen a szavazólapoknak egymástól lényegesen elütő volta miatt emelnek panaszt, ez a körülmény a felsőbbségnél súlyosan számításba jön és ott aligha tekintik azt bagatell dolognak. És bizonyos az is, hogy az ilyen kis „bagatell“ ügyek átvizsgálását senki sem tekinti sem haszonta- lann időfecsérlésnek, sem fölösleges munkaszaporulatnak. Ami titkos, az legyen titkos! És inkább szüntessék be az egész vonalon a titkosságot, mint annak lényegén a legkisebb csorba is eshessék. A közigazgatási bizottság megalakította * az uj albizottságokat. Félévi jelentéi» a korntánjf hoz. - Felípat a trachoma ügiben. — 63 száxaféhos adóhátralék. — Uj vasúti sorompók felállítását kérelmexik a Már.-tól» A titkos szavazás felől meglehetősen tisztult nézeteik vannak az embereknek. Azt a célt szolgálja a titkosság, hogy nyugodtan adhassam le szavazatomat, ne érhessen sémi kellemetlenség, vagy kár, ne fenyegethessen semmiféle veszedelem sem azért mert igy, vagy amúgy szavaztam bizonyos kérdés eldöntésénél. Tudjuk ugyanis, hogy a nyílt szavazás nagyon sok embernek szegte már nyakát, igen sok, egész életre szóló kellemetlenségeket, erkölcsi és anyagi károkat okozott már százaknak és ezreknek. De nem szándékunk most üres szalmát csépelni, a titkos szavazásnak előnyeit, esetleges hátrányait bővebben fejtegetni, hanem csak a titkos szavazás lényegéről akarunk egyet-mást elmondani. A titkos szavazásnál nem szabad megtudnia senkinek sem, kire adtam le szavazatomat. Épen ezért, ha a szavazólapokat a)sza- vazók közvetlenül, boriték nélkül adják át a szavazatszedő küldöttség elnökének, minden tekintetben egyező (egyenlő alakú, egyenlő szinü) szavazólapokat kell alkalmazni. Mert, ha a lapok egymástól elütnek, a szavazatok össze- számlálásánál kitudódik, ki kire szavazott. Ezzel pedig a titkosságon rés támadt, egyesek nem szavaztak titkosan, hanem nyíltan, mert nyilvánosságra került, hogy egyik, vagy másik kire szavazott. Kétféle módon történt a szavazás, ami tiltott dolog és igy meg sem engedhető. És, ha a szavazás ellenőrzésére hivatottak megengedik a különböző szavazólapok használatát, panasz esetén eljárásukat a felsőbbség szabálytalannak minősiti. Annak a névnek, mely a szavazólapokra íródik, teljesen mindly ügyan, hogy a szavazólap fehér-e, vagy piros, széles-e, vagy keskeny; de nem mindegy annak, akire a szavazás történik és különösen nem mindegy a — titkosságnak. A szavazóknak nem föltétlenül szükséges százakra, vagy ezrekre rugó tömegeket alkotniok; lehetnek azok hárman-négyen is. Mi történik tehát akkor, ha ilyen kevés ember Más és másalaku,vagy más és más szinü cédulával szaVármegyénk közigazgatási bizottsága ma délelőtt Gyömörey György főispán elnöklete mellett rendes ülést tartott, amelyen a bizottság tisztviselő tagjai beszámoltak a vezetésük alatt álló hivatalok decemberi tevékenységéről és megalakították az albizottságokat. Az ülés megnyitása után a főispán az újév alkalmából szívesen üdvözölte a bizottság tagjait és annak a reményének adott kifejezést, hogy a bizottság az új szervezetében is ugyanolyan közérdekű tevékenységet fejt ki, mint amilyenről eddig is mindig ismert volt. Bejelentette továbbá, hogy a bizottságnak első tárgya az 7890— 1930. M. E. rendelet értelmében az albizottságok megalakítása. Brand Sándor dr. főjegyző ismertette a rendeletet és előterjesztette a javaslatot, melynek alapján a bizottságokat a következőkép alakították meg: Fegyelmi választmány. Tagjai a választottak közül: Bosnyák Géza, Malatinszky Ferenc, póttag: Plihál Viktor dr.; az állami szervekből: Bruzsa Gyula dr,, Sándor Zsig- mond, póttag: Figura György. Gyámügyi fölebbviteli küldöttség- Választottak: Bosnyák Géza, Malatinszky Ferenc, póttag: Csák Károly dr.; főispánt kinevezés folytán: Farkas Tibor dr., Plihál Viktor dr., póttag: Csertán Ferenc. Adóügyi albizottság. Barcza László dr., Csertán Ferenc, Szent- mihályi Dezső, Gyömörey Sándor, póttagok: Csóthi Géza, Farkas Tibor dr. Gazdasági albizottság. Mező- gazdasági szakférfiak: Farkas Tibor dr., Gyömörey Sándor, Malatinszky Ferrnc, Szentmihályi Dezső; erdőgazdasági szakférfiak : Mihálovic* Sándor, Tomka Kálmán, póttagok: Barcza László dr.,Tomka Kálmán. Népoktatásügyi albizottság. Csóthi Géza, Csák Károly dr., Csertán Ferenc; hivatalból tagok : a tanfelügyelő, a pénzügyigazgató és az államépitészeti hivatal főnöke. Útügyi albizottság. Bosnyák Géza, Malatinszky Ferenc, hivatalból a tiszti főügyész és az államépitészeti hiv. főnöke. Kisajátitási albizottság. Barcza László dr., Plihál Viktor dr.; hivatalból a tiszti főügyész és az államépitészeti hivatal főnöke. Telepítési albizottság. Bosnyák Géza, Szentmihályi Dezső; hivatalból a tiszti főügyész és az államépitészeti hivatal főnöke. Közegészségügyi albizottság. Csák Károly dr., Csóthy Géza, Farkas Tibor dr.; hivatalból a tiszti főorvos. Az albizottságok megalakítása után a főispán bejelentette, hogy ezután a közigazgatási bizottság teljes ülése megelőzi az egyes szakbizottságok üléseit. Majd a főjegyző felolvasta az eseményjelentést, amellyel kapcsolatban Csóthi Géza a letelepülési engedélyek megszorítását javasolta, amennyiben különösen a határszélen letelepülők úgy a közbiztonságot, mint a közerkölcsiséget veszélyeztetik. Bődy Zoltán alispán orvoslást igérl. Bejelentette még a főispán, hogy Nagykanizsa a törvényhatósági bizottságtól a közgyűlésnek határidejének megváltoztatását kéri amely azonban úgy a kisgyülési, mint a közigazgatási bizottsági ülések határidejének megváltoztatását is követelné. A bizottság úgy határozott, hogy egyelőre minden marad a régiben. Félévi jelentés. A miniszterelnökhöz intézett félévi jelentésbe fölvették azt, hogy a vármegyében a hatóságok mindent elkövettek abban az irányban, hogy a közrend, nyugalom és békés munkálkodás biztosítva legyen. A lakosság hangulata általában nyugodt, bár bizonyos elkedvetlenedés észlelhető, amit a nehéz gazdasági viszonyok idéztek elő. Súlyos válságot élnek át az összes termelési ágak, aminek oka nagyrészt a hitelviszonyokban rejlik. Ha a hitelviszonyok javulnak, a termelés terén is javulás áll be. Fontos a mezőgazdasági termények értékesítési lehetőségének fokozása. A jelentés ismételten rámutat arra, hogy az együttes adókezelés következtében sem a megye, sem a megyei városok, sem a községek nem képesek föladataiknak megfelelni. Kérik is az együttes adó- kezelés megváltoztatását. Kérelmezik vizlevezetési és vizszabályo- zási munkálatok foganatosítását, valamint a trahoma hatékonyabb gyógyiitását.
