Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-03-29 / 72. szám
1931 március 29 3 Zalasnegyei Újság A Pipa-hegyi tűznél a lángok közül hozta ki imakönyvét egy öregasszony. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a Pipa hegyen lapunk zárási ideje előtt kigyuladt a volt Szabó-féle villa. A tűzről most még a következőket jelenthetjük: A tűzről az állomási rendőrség értesítette a tűzoltókat, akik nyomban kivonultak. Mivel a rossz utakon a magas hegyre nem lehetett a nagy fecskendővel felmenni, a kis motort a mentőautóra rakták és igy mentek fel a hegyre. Ekkor itt Boa Pál gazdálkodónak emeletes favázás épülete nagy lánggal égett. A gazdálkodó és 12 tagú családja épen azon fáradozott, hogy a bútorokat megmentse. A tűzoltók megérkezésük után nyomban segítettek a bútorok kihordásában és sikerült is a berendezési tárgyakat kimenteni. Egyidejűleg teljes erővel az oltáshoz láttak. Szerencsére találtak vizet László József bankigazgató szomszédos villájának vízgyűjtőjében, később pedig a városi laj- tok vizével táplálták a motort. Az oltás igy is nagy nehézségekbe ütközött a szélvihar miatt. A kora délutáni órákban sikerült a tüzet lokalizálni. A tűzoltók derekas munkát végeztek, mert a szűkös vízszerzési lehetőségek és a szél ellenére is az épületnek több, mint felét megmentették. A tűz lokalizálása után Mózes László tűzoltóparancsnok megállapította, hogy a tüzet a kéményből kipattant szikra okozta. Az egyik szelemenfa ugyanis a kémény mellé volt építve, a vakolat lehullott a kéményről és igy a gerenda meggyuladt. Az épület 6 ezer pengőre volt biztosítva. A tűz által okozott kár 3 ezer pengőre tehető. Az oltás alatt megható jelenet játszódott le. Mikor már az egyik szoba mennyezete erősen égett, a család egyik tagja, egy idősebb asszony be akart menni. Az egyik tűzoltó vissza akarta tartani, de az asszony hangoztatta, hogy neki valamit okvetlen ki kell hoznia és erővel bement a szobába. Odament a szekrényhez, kivette az imakönyvét és azt melléhez szorítva távozott a szobából. Amint kiért, a mennyezet beszakadt. Megemlítjük még, hogy a most kigyuladt ház ahhoz a telekhez tartozik, amelyen t<ét év előtt a pipahegyi gyilkosság lejátszódott. A ház és telek akkor eladásra került és igy jutott Boa Pál tulajdonába. Yármegyei vitézi élet. Személyi hirek. vitéz Németh József bocföldei lakos iart. törzs- őrmester, cipész, március hó 19- én hosszas szenvedés után elhunyt. Vitéz Németh 1890 április 24-én Bocföldén született, a világháborút mint törzsőrmester küzdötte végig, az I. oszt. ezüst, a Ií. oszt. ezüst, a bronz, Károly csapatkereszt és a németh harcos éremmel lett kitüntetve. A harcvonalban 40 hónapot töltött. 1928junius 17-én Magyarország kormányzója mint a Vitézek Főkapitánya vitézzé avatta. Halálát feleségén kívül gyermekei Anna, Irma és József nevű várományosa gyászolják. Temetése március hó 21-én délelőtt volt a község nagy részvéte mellett. A leventék is kivonultak, hogy kegyeletüket ezzel is kifejezzék vitéz bajtársuk iránt. A vármegyei vitézeket vitéz Szántó, vitéz Kámán és vitéz Horváth képviselték, akik koszorút helyeztek a sírra. Vitéz Németh József Isten veled, emlékedet örökké megőrzik a zalavármegyei vitézek. Vitéz Tóth József nagykanizsai lakos államrendőrnek György nevű fia született. Vitéz Farkas Ernő nagykanizsai lakós vámőr-őrmestert Csepelre helyezték át. — Meghamisította a munkakönyvéi. Vizvári József 23 éves pakodi szabósegéd munkakönyvében a szolgálati időre vonatkozó bejegyzést meghamisította, hogy meglegyen az önállósításhoz szükséges segédideje. A törvényszék ezért ma délelőtt jogerősen 3 napi fogházra Ítélte. Krónika. Rendszer lesz a rendetlenség Ezen a vén sártekén. Itt most minden máskép vagyon, Mint, hogy volna az rendjén. Adventben és karácsonykor Hire sem volt a télnek S im március hónak végén Fagyos tél visz husvétnek. Ki goromba s ildomtalan, Bárdolatlan s modortalan, Prédikálgat ma morált, Mert fejébe hóbort szállt. Riadalom mindenfelé, Hogy a német megmozdult És a szomszéd osztrákokkal Vámunióba társult, Azt mondta az ántánt hajdan Szegény legyőzőiteknek, Segítsenek ők magukon, Úgy boldogok lehetnek. Útjára a szerencsének A szomszédok rálépnek — S a győzők most jajgatnak, Mert rendet nem akarnak. A helyes kis szobacicák Sem törődnek a renddel. Tapasztaljuk ezt magunkon, Hogyha járkálunk reggel. Ránk rázzák a törlőrongyot És mi szintén jajgatunk, Mert a portól, amit kapunk, Majd hogy meg nem fuladunk. Hát biz ez nem illendőség; Szóljon bele a rendőrség. Szobacicus picikék, Hagyjatok nekünk békét! Egy társaság, bősz, haragos, Tüzet okád dühösen, Fogcsattogva, nyakát nyújtva Ordítozik erősen. Elnyel mindent, mire ránéz És elgázol mindenkit, Ám de veszett lármájával Senkit meg nem félemiit. Nem félnek a nagy fogaktól, Sem a dühös, rekedt hangtól. Mitugrászka ugrálhat, Mig csak bele nem fárad. Ipszilon. * Flanel! takarók 3 pengőtől, kerti abroszok már 4 pengőtől kaphatók. Kocsi és úti takarók, píaidek. SCHÜTZ áruházban. 3921 Borravaló vagy százalék? A borravaló rendszer eltörlése ügyében a kereskedelmi misztérium véleményadásra kérte fel az összes kereskedelmi és iparkamarákat. A legpregnánsabban foglal állást a borravalórendszer ellen a pécsi kereskedelmi és iparkamara, mely a kereskedelmi minisztériumhoz intézett válaszában megállapítja, hogy Pécs város jóformán egyedül áll az országban azon a téren, hogy eltörölte a a borravalórendszert és az alkalmazottak a nagyközönséget károsító borravaló helyett a bruítobe- vétel bizonyos százalékát kapják. Pécsett ugyanis már körülbelül tiz éve nincs a vendéglőkben és kávéházakban borravaló, hanem az éttermi kiszolgáló személyzet a mindenkori bruttóbevétel 8 százalékát és élelmezést kap. A kávéházi kiszolgáló személyzet a bruttóforgaiom 12 százalékát és ezenfelül kávét és süteményt kap. Szállodáknál a tiz százalékos kiszolgálási dijak számlázása szokás. Ennek a rendszernek a bevezetését ideálisnak tartja a pécsi kamara, mert egyrészt megszünteti a súrlódást a munkaadó és az alkalmazott, valamint külön az alkalmazottak között is, azonkívül a közönség is jól jár, végül pedig legjobban jár a kincstár amely maradéktalanul és hiány nélkül megkapja az alkalmazottak kereseti adóját az u. n. borravaló után is. Nemcsak a kincstár kapja meg azonban a borravaló után őt megillető százalékot, hanem az Országos Társadalombiztosító is a százalék bevétel révén a magasabb jövedelem után kapja meg illetékét, ami természetszerűleg a bor- ravaiórendszernél el sem képzelhető. Mégis mindezeken kívül és túl a borravalórendszer eltörlésének legnagyobb érve az idegenforgalmi szempont, mert a nyugati államokban mindenütt hozzá vannak szokva a százalékos rendszerhez és kellemetlennek és terhesnek találják az országunkat látogató külföldiek a borravaló osztogatását. A pécsi kamara felirata szerint a Pécset meglátogató idegenek a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak arról, hogy menynyivel jobban érzik magukat a borravaló nélküli Pécsen, mint olyan helyeken, ahol foglalkoztok kel! a borravaló osztogatás gondjaival. Hirdetéseket a ii'ZaJamegyei Ujsá$5í &iac94biws»tal3rB BAU MG A R T N E R JANOS Központi Ingatlanforgalmi irodája Zalaegerszeg, Bárány udvar. Vendéglők, lakóházak, házhelyek, szőlők, Zalaegerszegen, Zala és Vasmegyében örökáron és bérbe állandóan előjegyezve, szives megbízásokat a fenti cimre kérek. Válasz csak levélbélyeg ellenében. 4133
