Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-03-28 / 71. szám
X9Wo évfolyam 71. oaám. Ara 62 fillér Í93I március 28 Szombat. m 54 —^iuseg és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szerkesztő: HERBOLY FERENC.-..í szám. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. ti ö fizetési árak: egy hónapra 240 pengő negyedévre 7’20 pengő. Zalamegyeanyugati járásoknak köszönheti az országos átlagnál kedvezőbb népesedését. Arányiig kevés lakás épül« tsz év slaii a m@gyéb@n. Az elmúlt napokban a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos közlönyében megjelent adatok alapján közöltük Zala megye fontosabb népszámlálási adatait. Most azokkal a megfigyelésekkel foglalkozunk, amelyek az országos, a zalai és a társtörvényhatóságok adatainak egybevetéséből megálla- pithatók. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy Zala megye általában jobb helyet foglal el a közepesnél az ország megyéi között. Csak tényleges szaporodása (5.2 százalék) marad az országos átlag mögött (8 százalék). Ez azonban nem egyedül álló tünet, mert a legtöbb megyénél nagy elvándorlás állapítható meg. Amig a háború előtt a kivándorlás volt jelentős, most — a kivándorlás megszorítása miatt — az ország belső területén indult meg a vándorlási mozgalom és pedig elsősorban Budapest és a Pest-környéki városok, valamint más nagyobb vidéki városok felé. Zala megyében az elvándorolt népesség 5 százalékot tesz ki, a szomszédos Vas megyében azonban ez a szám már 9.2 százalékra emelkedett. Veszprém megye is többet (6.1 százalékot) veszített Zalánál, viszont a harmadik szomszéd megye, Somogy csak 2.1 százalékot. A hivatalos közlöny hozza a születések és halálozások alapján kiszámított természetes adatokat is. A természetes szaporodás országos átlagban 9.6 százalék. Zala megye 10.2 százalékos arányszámával felette van az országos átlagnak. A kedvezőbb arányszámot Zala megye elsősorban a nyugati és délnyugati járásainak köszönheti, viszont egyes járások csak rontják az arányszámot. A népesedési szempontból legjobb járások : a novai (17 %), a zalaegerszegi (15.8 %), a letenyei (14.7 %) és a pacsai (12.4 °/o). Számszerűleg legroszabb a keszthelyi (6.8 %), a balatonfüredi (7.1 %), az alsólendvai (8.4 %) és a nagy- kanizsai (8.9 %). A többiek meghaladják a megyei átlagot. A keszthelyi járás kedvezőtlen százaléka csak látszólagos, mert ott a járás lakosságába beleszámított Keszthely rontja le az arányt. A tapolcai járás természetes szaporodása (11.6) is jobb lesz, ha leszámítjuk Tapolca lakosságát. Zala megye, habár természetes szaporodása jobb az országos átlagnál, nem tartozik a legkedvezőbb arányszámot felmutató megyék közé. A szomszédos Vas megye 11.8, Veszprém megye 10.8, Sopron megye 12.8 százalékot mutathat fel. A rekordot az országban Szabolcs és Ung egyesített vármegye tartja 20.4 százalékos szaporodásával. A legkisebb a természetes szaporodás a három dunántúli megyében : Baranyában, Tolnában és Somogybán. E három megyében, amelyek az egyke ismert fészkei, a szaporodás még a 7 százalékot sem éri el. Itt említjük meg, hogy Zala megye lélek- szám tekintetében visszaszorult a negyedik helyről az ötödikre. Szabolcs és Ung egyesített vármegye előzte meg jobb szaporodása révén. Kitűnik az adatokból az is, városaink és nagyobb községeink nem dicsekedhetnek sem a tényleges, sem a természetes szaporodásukkal. Egyes városok a körA zalaegerszegi Katolikus Legényegylet március 25 én délután saját helyiségében Pehm József apátplébános, diszelnök vezetése mellett rendes közgyűlést tartott. A gyűlésen elintézték a folyó ügyeket, tudomásul vették a múlt évi számadásokat és megállapították a folyó évi költségvetést. Majd megejtették a tisztujitást. Az egyházi elnöki tisztet nem töltötték be; alelnök lett Mslek Rudolf, titkár: Karlovics Vince hitoktató, dékánok: Biía István és Jámbor Kálmán, jegyző: Ekler János, gazda: Simon József, pénztáros : Heigli János, számvizsgálók: Hevesi Ferenc, Németh Ferenc, Nagy Ferenc és ifj. Duzár István, könyvtárosok : Farkas György és Pető Árpád. A választmány 14 tagból ál. A tisztujitás megtörténte után Malek Rudlof alelnök mondott köszönetét úgy a maga, mint az egész tisztikar nevében az irányukban megnyilvánult bizalomért s további lelkes munkálkodásra buzdította a tagokat. Kérte az A „Zrínyi“ vállalat elbocsátott nyomdászainak a „Zalavármegye“ mai számában megjelent nyilatkozatára tulajdonképen nem is kellene válaszolni, mert az igazságot mi már leszögeztük és abból nem engedünk. Arra a kortesizii kijelentésükre azonban, mely „a közönség érezhető fölháborodá- sára“ vonatkozik, kénytelenek vagyunk néhány megjegyzést tenni. Először is: a közönség épenségnyező megyékben is, az alföldi városok pedig szinte kivétel nélkül erősen túlszárnyalták őket. A forradalmak óta szerettünk dicsekedni azzal is, hogy Zala megyében különösen sokat építettek. A népszámlálási adatok megcáfolják ezt a hitet, mert bizony meglehetősen hátul kullogunk a megyék között. Országos átlagban tiz év alatt a házak száma 23.1 százalékkal a lakosok száma 19.9 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben Zalában a házak számának emelkedése csak 16, a lakosoké 14.1 százalék. A Dunántúlon csak egy-két megye (Baranya, Tolna) marad Zala mögött, az alföldi megyék pedig jóval meghaladják. Meg kell jegyezni azt is, hogy Zalában az emelkedés jóformán csak Zalaegerszegre, Nagykanizsára és a balaton- menti fürdőkre esik, a járásokba pedig alig épült valami tiz év alatt. egyesületnek minden egyes tagját, támogassák munkájában a vezetőséget, mert hiábavaló a vezetőségnek minden igyekezete, ha a tagoktól odaadó támogatást nem nyer. Pehm József apátplébános, diszelnök záróbeszédében a Szent Családról szólott. Szeretetben, békességben, istenfélelemben élt és munkálkodott arr Szenf Család. Megváltónk az Ő nevelőatyjának, Szent Józsefnek oldalán és vezetése mellett szintén kivette részét a munkából. AzŐ karjai között hunyta le örök álomra szemeit Szent József. A Szent Család legyen mindig példaképe a Katolikus Legényegyletnek is. A testvériség és szeretet irányítsa az egyesületnek minden munkáját. Éljen a katolikus ifjúság a Legényegyletben olyan életet, mint a Szent Család mert a Legényegylet is egy család, hol a tagok istenfélelemben és szeretetben nevelkednek. A gyűlés a diszelnök lelkes ünneplésével fejeződött be. gél nem háborodott föl azon, hogy a „Zrínyi“ a viszonyok kényszerítő hatása alatt áttért az olcsóbb termelésre. Megcselekedte ezt száz, meg ezer vállalat és nem ütött miatta lármát senki sem. Nálunk meg egyesek lármát csapnak, mintha bizony épen a „Zrínyinek volna tilos a maga ügyeit- bajait úgy rendezni, amint azt a helyzet diktálja. Másodszor: A munkanélkülivé lett nyomdászokról — mint ők maguk mondták — a szervezet gondoskodik. Ez a gondoskodás — egyelőre — annyi, hogy a „munkanélküliek“ hetenként (13 héten át) 46 pengő munkanélküli segélyt kapnak a szervezettől, a segélyezés további tartama alatt pedig heti 34 pengőt. A közönség nem háborodott föl azon, hogy más vállalatok is áttértek az olcsóbb termelésre, de úgy, hogy az elbocsátott alkalmazottak helyett újakat nem vettek föl. Vájjon miért háborodott volna föl azon, hogy a „Zrinyi“ újakat alkalmazott s a régiek 18 hétre ellátást kapnak a szervezettől ? De persze, itt a „Zrinyi“-ről van szó ! Ami most már a Kakas nyomdának öndicséretét illeti, arra nézve az a válaszunk, hogy: próbálkozzék a Kakas-nyomda szervezett munkásokkal dolgozni. Ne engedje, hogy egy családtagja néha napi 14 órát is dolgozzék, hanem a napi 7 órai — ársza- bályszerü — munkaidő után állítson be még legalább egy munkást, fizessen minden olyan egyén után, aki az üzemben dolgozik, szabályszerű biztosítási járulékokat és azután dicsekedjék a nagy stabilitással. Vegyen részt tehát a versenyben a „Zrinyi“-re nehezedő terhekkel és akkor verje a mellét. A „Zrinyi“, melynek árajánlatai bizonyos alkalmakkor, épen a terhek viselése miatt, magasabbak voltak, mint a Kakasnyomdáé, alig törhet magasabb áraival a Kakas-nyomda ellen. A „Zrínyi“ csak azt akarja, hogy ha valaki egyenlő jogokkal vesz részt a versenyben, az viselje is ugyanazokat a terheket, amelyek a másik pályázót sújtják. A közönség bírálatától a „Zrínyi“ nem fél. De bizonyos az is, hogy sehol sem kunyorál sírással megrendelést. Ebben a városban és ebben a vármegyében, ahol a 90 százalékot meghaladja a katolikusok száma, jogot formál a „Zrinyi“ arra is, hogy katolikus irányú lapot tarthasson föl. És, ezt megint, mint szinigazat szögezzük le, — ha volna valami akció a „Zrinyi“ ellen, ez tulajdonképen a katolikus irányú Za- lamegyei Újság ellen irányulna. Azonban a katolikus társadalom nem engedi magát félrevezettetni. Düeaedélután az áll. poBg. leányiskolában» A zalaegerszegi állami polgári leányiskola Zrinyi Ilona Önképzö Köre csütörtökön délután az intézet tornatermében igen jól sikerült mesedélutánt rendezett, amikor négy, igen kedves és tanulságos gyermekszindarabot adtak elő. Az első darab „A nyalakodó“ a torkosság bűnétől akarja leszoktatni a gyermekeket. Szereplői voltak: Herboly Margit, Kaszás Irén és Piihál Ilona III. o. t. A A zalaegerszegi Katolikus Legényegylet tisztújító » «■ ■■ a y mOXO^ími^SCh Megjegyzések a nyomdászok nyilatkozatára és a Kakas nyomda dicsekvéseire.
