Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-03-27 / 70. szám

Zllf* évfolyam 70. tsárn 1931 március 27 Péntek, Ára 12 fillér Szerke^tCség es kiaaomvai«,. Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám. I NAPILAP | mcgjeieniK netKoznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2'40 pengő negyedévre 7*20 pengő. izgalmak. A német-osztrák megegyezés nagy feltűnést keltett az egész világon. A legnagyobb izgalmat azonban a franciáknál és csehek­nél idézte elő, mert hát ezek mindig nagyon féltek a németek­től és tudták, hogy azt a hatal­mas népet a világ színpadjáról le­szorítani képtelenség. Megcsele­kedtek mindent, ami elképzelhető, csak hogy zavarokat támaszthas­sanak Németországban és, hogy s német népet képtelenné tegyék a legcsekélyebb megmozdulásra is. Különösen az Ausztriával való barátkozást igyekeztek megaka­dályozni, mert ez a barátkozás harapófogó a franciák fővazallu­sára, Csehországra nézve. A franciák azonban legalább a kül­színt őrizték meg a németekkel való érintkezésben, ellenben a cse­hek Benes vezérlete mellett foly­tonosan csipkedték a hatalmas germán szomszédot. A múlt év­ben egy megkótyagosodott cseh generális még a Berlinbe való bemasirozásáról is álmodozott. A német-osztrák barátkozást azonban megakadályozni nem si­került. A német a maga megszo­kott alaposságával és kitartó energiájával elérte azt, amit akart. Hatalommá lett újra, melyet tisztelni illik s amelytől félni kell. Tizenegy évi szenvedés után, amely nem tette tönkre, hanem megedzette erejét, rálépett arra az útra, amelytől annyira óvták a „győzők“. Testvéri szerződést kötött az osztrákkal. Ez a szer­ződés — mint mondják, — csak gazdasági, de igen könnyen, — mint szintén mondják, — politi­kaivá is válhatik még pedig az egyesülés formájában. Ettől az egyesüléstől félnek annyira a franciák és csehek. Harapófogóba kerül Csehország, — amit azt több cseh lap siránkozva jelenti. A rémületet úgy a franciáknál, mint a cseheknél fokozza az a körülmény, hogy az angol kor­mány lapja örömmel fogadja ezt a gazdasági csatlakozást s nem titkolja, hogy a politikai csatlako­zás ellen sem lenne kifogása, mert a versaillesi szerződésnek az a pontja, mely Ausztria csatlako­zását Néingtországhoz eltiltja, a történetein egyik legnagyobb os­tobasága. Hát, ami azt illeti, Németország már fütyöl is erre a rendelkezés­re. Nem kunyorál senkitől enge­délyt arra, hogy megélhessen, boldogulhasson s hogy valakivel barátkozhassék. Nem. Ennyire már mégsem engedi magát megszé- gyenittetni. Segít magán és meg­segíti az Isten is. Tessék ellene felvonulni, ha úgy tetszik a fran­ciáknak és cseheknek! És Benes eszeveszetten beszél a német ve­szedelemről Belgrádban, meg Bu­karestben, de a szerb és oláh nem mozdul. Megszűnt Benesnek a varázsereje és lassankint talán majd megjön a jobbik esze is és belátja, hogy milyen nagy téve­désben volt eddig, amikor min­dig azt hitte, hogy a világháború is, meg az azt követő „rendezke- dések“ is mind kivétel nélkül Csehországért történtek és, hogy a párizskörnyéki békék a világ végéig érvényben maradnak. Hogy most mi következik, arról — egyelőre — senki sem mond­hat bizonyosat. Bizonyos ellenben az, hogy az események most már j gyorsabban követik egymást és | Czobor Mátyás polgármester tegnap hazaérkezett és budapesti utjának eredményei felől a követ­kezőkben tájékoztatott bennünket: A város 1931. költségvetését a miniszter 87 százalékos pótadó­val jóváhagyta. A polgári fiúiskola építésének ügye — mint a polgár- mester a pénzügyminisztériumban értesült, teljesen a kultuszminisz­terre tartozik. A pénzügyminisz­ter ugyanis bizonyos összeget jut­tat a kultuszminiszternek beruhá­zásokra s ezt az összeget a kul­tuszminiszter saját belátása sze­rint használhatja föl. A város te­hát most ismételten fölterjesztést intéz a kultuszminiszterhez az is­kola építése ügyében. Igazán kü­lönös, hogy ebben az ügyben még újra el kell járni a kultusz­minisztériumban. A laktanya építési tervei munkában vannnak, de hogy az építkezések mikor kezdődhetnek meg, azok körül­ménytől, első sorban természetesen a — pénztől függ. A polgármes­ter kérte, hogy a rendelkezésre álló férőhelyhez képest már most adjanak katonaságot Zalaegerszeg­nek, de kérelmét teljesithetetlen- nek találták, mert még csak most A zalaegerszegi Karácsonyfa Egylet gyermekfelruházási akció­jának sikeresebbé tétele céljából folyó hó 25-ére meghívta a Mo- csányi—Lakos jazz-duót, az elő­adást azonban Lakos Tibor beteg­sége miatt nem tarthatták meg. Pár nappal 25. előtt a helybeli dalosok körében mozgalom indult meg aziránt, hogy egyrészt a ma­gyar dal védelme érdekében, már­mint a nagybőjti időre tekintettel álljon el a Karácsonyfa Egylet ennek az előadásnak megtartásá­napról-napra uj helyzeteket teremt­hetnek. Bennünket a dolog közel­ről érdekel és nemcsak a szom­szédok, hanem az egész külföld kiváncsi érdeklődéssel várja elha­tározásunkat. Bethlen István gróf miniszterelnöknek politikai és diplomáciai tudását és ügyessé­gét erősen próbára teszi ez az uj helyzet, mert most érkeztünk el csak ahoz a ponthoz, ahol igazán meg kell mutatnunk, képesek vagyunk-e történelmi hivatásunkat betölteni és nemzeti függetlensé­günket megőrizni. tanakodnak afelől, milyen csapat­testet helyezzenek ide. A postavezérigazgatóságtól ígéretet kapott a polgármester arra nézve, hogy a legközelebb a városi közúti forgalom lebonyolí­tására autóbusz próbajáratokat in­dítanak. Ugyancsak próbajárato­kat indítanak Söjtör—Bánokszent- györgyc. majd később Nova irá­nyában is. Garázsról azonban a városnak és az illető községek­nek kell gondoskodniok, ahol a járatnak végállomása lesz. — Vé­lemények szerint tulajdonképen csak a végállomásokat terhelhetné a garázs létesítése, mert hiszen reggel nem annyira Zalaegerszeg­ről, mint inkább Zalaegerszeg felé történik indulás, tehát kint a vi­déken kell a közönségnek rendel­kezésére bocsátani az autóbuszt. Délután pedig szintén a vidékie­ket szállítja haza az autóbusz, amely igy nem is vesztegelhet éjszaka Zalaegerszegen. Egyéb­ként a posta kiküldöttei rövide­sen Zalaegerszegre érkeznek s itt tárgyalják meg a továbbiakat. Ezekből azt láthatjuk, hogy a polgármester nagyon sovány hús­véti ajándékkal érkezett haza és igy nagy reményeink megint, csak csökkenő irányzatot mutat­nak. tói s a dalárdák rendeznek majd helyette hangversenyt gyermekfel­ruházási célokra. Volt szó arról is, hogy a dalárdák esetleg kontra előadást rendeznek. Mi a Mocsányi—Lakos előadás­nak megtartását nem elleneztük, mert nem ígérkezett az zajos mu­latságnak, hanem egy kis tréfás, szórakoztató estnek, amikor jazz- parodiát kapunk és azzal csak fokozódik — ha ugyan fokozás­ról beszélni lehet, — szeretetünk a magyar dal iránt. Csodálatos azonban, hogy bizonyos körökben a dalosoknak föllépése nagy föl­lépése nagy fölháborodást váltott ki, amivel mi nem törődnénk, ha katolikusoktól ilyesféle megjegy­zéseket nem hallottunk volna: „Talán azért voltak ellene a jazz- estnek az Egyházi Ének és Zene­egyesület tagjai, mert tartanak attól, hogy majd a passió elő­adásuktól von el sokakat a jazz- est“. Ezért és csakis ezért tart­juk szükségesnek egy-két szót írni a dologról. Sietünk megjegyezni, hogy a passió-est nem az Egyházi Ének és Zeneegyesületé, hanem Zala­egerszeg katolikus társadalmáé és az Egyházi Ének- és Ze­neegyesület a hitélet fejlesztése érdekében határozta el ennek a passió-estnek rendezését. És va­lóban szégyenére válnék Zalaeger­szeg 12 ezernél többet számláló katolikus társadalmának, ha a passió-est nem sikerülne, külö­nösen, ha egynémelyek azért nem vennének részt azon, mert épen az Egyházi Ének- és Zeneegye­sülettől indult ki a gondolat z jazz-est ellen. Azután meg: ez aa egyesület mindenesetre dolgozott úgy a vallásos, mint a kulturális élet terén annyit, hogy nem érde­mel a föntiekhez hasonló meg­jegyzéseket. Vegyük csak a hang­versenyeket, ünnepélyeket, amiket ez az egyesület rendezett és a templomi zenét, amiben szintén olyan sokszor gyönyörködtünk. Avagy talán azért szabad az egyesületnek megmozdulását eny- nyire lekicsinyelni, mert véletlenül katolikus jellegű ? Sajnos, ezt a kérdést föl kell vetnünk, mivel­hogy akadnak, még a katolikusok között is, akiknek eszébe nem jutna más felekezetbelieket bírálni azért, mert felekezeti egyesülete­ket alakítanak és azoknak kereté­ben tevékenységet fejtenek ki, mig a saját egyesüléseik felől — ha nem is becsmérlően, — de lega­lább is úgy nyilatkoznak, ahogy nem illik. Meg kell még jegyeznünk, hogy a dalosoknak a jazz-ellenes moz­galmában nemcsak katolikusok, de más vallásuak is résztvettek. — Ferences hírek. A feren­ces lelkigyakorlatok során P. Hilár még csütörtökön, pénteken és szombaton délután 5 órakor, valamint pénteken és szombaton reggel 7 órakor mond beszéde­ket. A lelkigyakorlat befejezése szombaton este lesz. Pénteken este a lelkigyakorlatos konferen­cia után 6 órakor nagybőjti szent­beszéd lesz áldással, szombat este 6 órakor pedig szentkeresztuti áj- tatosság litániával. Vasárnap dél­előtt 10 órakor P. Nagy Ernő vezetésével magyar passió-ének, barkaszentelés, majd ünnepélyes nagy mise. Este 6 órakor szent­beszéd és litánia. A polgármester nagyon gyenge eredménnyel tért vissza Budapestről. Megjegyzések egy elmaradt előadással kapcsolatban. Zalaegerszegen tilos a katolikus megmozdulás?

Next

/
Thumbnails
Contents