Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-03-25 / 69. szám
Xilf éwföSyem 69. »sémi Éra 12 fillér 3951 március 25 Sierda. BWWMHBnea^wfflMW1 1*111.11^)111 Felelős szerkesztő: HERBGLY FERENC. —gaar Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám. 1 MasnwjmHLHggMainesri POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2'40 pengő negyedévre 7‘20 pengő. 8 gflgBSgaMlKB ' évszázadokat továbbra is, akkor 1 is, amikor a civilizált emberiség homlokán csak halván}/ Kaiti-bé* lyegként fog égni a moszkvai ötágú csillag gyaiá atának emléke. És ez a tilos ország vetette ki hálóját Amerikára, a szabadság honára s ez a titkos ország akarja elönteni vörös lávaként az egész világot. Azt írják a lapok, hogy tizenöt millió főbői álló vörös katona készülődik a civilizált világ ellün s ez a hatalmas sereg a modern harcviselésnek minden eszközével rendelkezik. Elhissztik, de nem félünk tőle, mert nélkülöz egyet: a szeretetet a szülő és a haza iránt. E nélkül pedig hiába az ágyú, a repülő, a tank, a gáz. „Nincsen apám, nincsen anyám“ — jelige alatt hiába minden erőlködés . . . Iflayep Kornél a törvényszék elölt is megnyert a első perét a várossal szemben. A bíróság azemssJ »égrefaajflsatóraak mondotta ki asz ítéletet. Nincsen apám nincsen anyám,ez lesz a nótája a jövő szovjet generációnak. A szovjet ugyanis uj ajándékkal szolgáit az orosz nép millióinak: megtiltotta az apa és anya megszólítást. Olyannak találta a vörös kulturnépbiz- tosság, hogy ezekre nincs szükség, mert a szovjet területén csak kollektiv férfiak és kollektiv nők vannak, ilyen körülmények között burzsuj luxus az atyaság és anyaság. Első hallásra azt mondja az ember, hogy őrület, valóban őrület, de olyan _ őrület, amelyben rendszer van. És szerencse, hogy rendszer van, mert ez fogja jelenteni egyszer majd a szovjet rendszer halálát is. Mert minden lehet a világon, még a kősziklák tetején is hajthat virág, de az életnek meg kell halnia olyan országban, ahol minden tilos. Tilos a vasárnap és husvét, tilos az Isten és a templom, tilos a pap, tilos az oltár. Tilos a gyermeki gügyögés, mely azt mondja, hogy apa és tilos a csecsemő első mosolygása, amely az anya szóra esucsoritja az ajkát. És már több, mint egy évtized óta millió meg millió orosz páriának tilos az élet, tilos a jóság és a vigalom, tilos a szeretet és megbocsátás, tilos az étel és az ital, még pedig alaposan tilos, ha tekintetbe vészük azokat a milliókat, akik nem a cseka terror eszközei folytán haltak meg, hanem éhínségben. Tilos akármilyen politikai felfogás, kivéve a szovjet csillagét, tilos a pénz, mert amúgy sincs és tilos a becsület, mert a gonoszság uralkodik az orosz földön. Egyáltalában minden tilos. Vájjon hová jut az az ország, amelyben tilos minden élet és csak a pusztulás van megengedve. Végtére az emberi lélek mégsem szorítható be a vörös falanszter szűk kamaráiba, hogy ne lásson az se eget, se földet, ne hevüljön szép ideálokért, ne gyönyörködjék a mosolygó csillagokban, vagy az áldott napfényben. Ne daloljon hárfája, szive és ne mosolyogjon, ha örömök duzzasztják. Nem hihető, hogy mindez burzsuj dolog volna. Ellenkezően az élet sokezernyi apró ajándéka bújik meg ezekben a dolgokban, amelyeket csak a szegények kapnak kárpótlásul azokért a javakért, amelyeket a burzsujoktól annyira irigyelnek. És amig lesz ember, amig lesz lélek, amig lesz születés és halál, az emberek egyformán fognak nevetni és sírni és mindenki vallja és hirdeti, hogy cseka ukázokkal nem lehet az emberi életet kormányozni. És azért lesznek a meg- gyalázoít orosz földön is milliószámra csecsemők, akik nem felejtik az apa, anya szót és akik, ha felnőnek, Isten nevében fogják mérni az éveket, évtizedeket és Zalaegerszeg város képviselőtestülete, mint ismeretes, a múlt év junius 11-én azonnali hatály- lyal elbocsátotta Mayer Kornél villanytelepi üzemvezető mérnököt és illetményeinek fizetését juiius elsejétől * kezdődően beszüntette. A vármegye kisgyülése megsemmisítette ezt a határozatot azzal a megokolássel, hogy a felmondás és elbocsátás joga nem a képviselőtestület, hanem a pol- | gármesternek — mint a tanács jogutódjának — hatáskörébe tartozik. Az üzemvezető illetményeit juiius elsejétől a kisgyülés határozata ellenére sem fizették. A múlt év szeptember 18-án azután a képviselőtestület kívánságára a í polgármester hozott elbocsátó végzést. Mayer Kornél az elbocsátás után két keresetet indiíott a város ellen. Az egyikben 2.358.10 pengő megítélését kérte azon a cimen hogy a junius 11-iki elbocsátás forma szerint is jogtalan volt, tehát őt megilletik a törvényes illetményei juiius—szeptember hónapokra. Másik keretében 1C583.84 pengő megítélését kérte arra hivatkozva, hogy a második elbocsátási határozat alakszerűség szempontjából ugyan helyes volt, de az elbocsátásra nem adott okot, mert nem követte el azokat a mulasztásokat, amelyeknek alapján a törvény értelmében vele szemben helye lenne az azonnali elbocsátásnak. Ennek megfelelően kérte az egyévi felmondási időre járó illetményének és végkielégítésének (10.583 pengő) megítélését. A járásbíróság előtt megindult perben a város tagadta Mayer Kornélnak mindkét igényét, egyúttal viszontkereseti indított a volt üzemvezető ellen 36 ezer pengő kártérítési összeg erejéig. A járásbíróság az első perben február 13-én hozta meg Ítéletét. Elmarasztalta a várost és kötelezte Mayer Kornél részére 2.358.10 pengő, valamint kamatainak és 300 pengő perköltség megfizetésére. A második perben a járásbíróság a város kártérítési igényére vonat kozóan pergáíió kifogás alapján megszüntette az eljárást, egyben a várost 1062 pengő költség megfizetésére kötelezte. Mayer Koméi keresete ügyében a várost újabb adatok bejelentésére hívta fel. A zalaegerszegi törvényszék minő felebbviteli bíróság Zrínyi Miklós dr. tanácselnök eínökleté- ! vei ma délelőtt tárgyalta Mayer Kornélnak a város ellen indiíott első perét, amelyben a felperes 2358.10 pengőt kitevő visszatartott illetményeinek megítélését kérte. A tárgyaláson Zrínyi Miklós dr. tanácselnök részleten ismertette a járásbíróság előtt lefolyt per iratait, valamint a járásbíróság ítéletét. Az iratok ismertetése után az alperes és a felperes képviselői fejtették ki álláspontjukat, kérve a kereset elutasítását, illetőleg a követelés megítélését. A kir. törvényszék ítéletében a járásbiróság ítéletét kisebb módosítással helybenhagyta. Kötelezte a várost 2334.10 pengő tőkének és kamatainak megfizetésére. A perköltségekre és a viszontkereset elutasítására vonatkozó járás- bírósági ítéletet teljes egészében helybenhagyta. A felebbviteli eljárás költségeit a törvényszék 120 pengőben állapította meg és az ítéletet azonnal végrehajthatónak mondotta ki a felülvizsgálati kérelemre való tekintet nélkül. Az ítélet megokolása megállapítja, hogy a törvényszék is azt tekintette eldöntendő jogkérdésnek, hogy vájjon a képviselőtestület junius 11-iki határozata, vagy a polgármester szeptemberi felmondó levele irányadó-e az azonnali felmondás joghatályossága szempontjából. A bíróság álláspontja szerint a városi szabályrendelet értelmében az elbocsátás a városi tanács joga. Mivel pedig a köz- igazgatási reformtörvény a tanács hatáskörét a polgármesterre ruházta, kétségtelen, hogy csak a polgármester volt jogosult az azonnali felmondásra. A közgyűlés felmondását hatálytalannak tekintette a bíróság és megállapította, hogy a szeptemberi polgármesteri felmondás a joghatályos. Tehát addig az időpontig a felperes összes illetményei járnak. A városnak a második perben támasztott viszontkeresetét, amelyre vonatkozólag a járásbiróság pergáíió kifogás alapján megszüntette az eljárást, legközelebb tárgyalja a törvényszék. A községi háztartásokról szóló törvényjavaslat. Köztudomású, hogy a belügyminiszter az önkormányzati testületek háztartásának rendezése tárgyában a közeljövőben törvényjavaslatot nyújt be. A tervezet lényegesebb részének, a községi háztartások rendezésének elgondolása a következő : A községek háztartásában kétféle költségvetés készül: a normál és az önkormányzati költségvetés. A normálköltségveíésbe tartoznak mindazok a kiadások és bevételek, amelyek az alább felsorolt igazgatási ágakon minden egyes községben évenként rendszeresen előfordulnak: általános igazgatás, adókezelés, tűzrendészet, köz- és állategészségügy, iskolánkivüli népművelés és a testnevelés, szegényügy és népjólét. A községeknek átengedett közszolgáltatásokból származó bevételeket, (kereseti adó, fogyasztási adó, italmérési engedély-illeték, forgalmiadé részesedés,) a rendezés érdekében a községektől elvonják és egy közös alapba, az Országos Közigazgatási Alapba gyűjtik. A normálköltségveíésnek az egyes igazgatási ágakon befolyó bevételekkel nem fedezett hiányát az Országos Közigazgatási Alap fedezi. Az önkormányzati költségvetésbe tartoznak a tanügyi igazgatás költségei, (az iskolánkivüli népművelés és a testnevelési költségek kivételével), a közművelődési, egyházi, közlekedési, vagyonigaz- gatási, továbbá a különféle rendkívüli kiadások és bevételek. Az önkormányzati költségvetés hiányának fedezésére a községek ön- kormányzati pótadőt vetnek ki. A vármegyei hozzájárulás megszűnik. A vármegyék háztartásának személyi kiadásait, továbbá a rendes dologi szükségleteket az állam viseli. A rendkívüli kiadások vármegyénként kivetett és igy százalékban változó vármegyei pótadóból fedeztetnek. Az egyes vármegyei nyugdíjalapok megszűnnek. A vármegyei és községi alkalmazottak nyugdijterheit szintén az Országos Közigazgatási Alap viseli. Az Országos Közigazgatási Alap
