Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-03-24 / 68. szám
XIV. évfolyam 68. «vám, 1931 március 24 Kedd. 54 ^.auóhivatal: wriecnenyi-tér4. Telefon: 128. szám. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 240 pengő negyedévre 7-20 pengő. főitek Gosx*°n^ p\éb&n°s uinaU i U®1'0 p „.„cs&nV Za\a< . ceiős szerkesztő: HERBOLY FERENC. Eredménytelen akciók. A múlt év őszén nagy mozgalom indult meg abból a célból, hogy a mezőgazdasági lakósság ruha- és lábbeliszükségleteit olcsón fedezhesse. Heteken át másról sem hallottunk, mint erről az akcióról, amelynek mindenki nagy eredményeket jósolt. Szinte láttuk már a lerongyolódott mezőgazdákat jófajta akciószövetből készült fess ancugokban, lábukon szép bolettás cipővel vagy rámás csizmával. Azonban a szövetekkel egy kis baj történt. Nem akarták megmutatni a vidéki kisgazdáknak, hogy tulajdonképen milyenek is azok. Hogy azután melyik szabó és hány öltözetet csinált azokból a különböző minőségű és különböző szinü akciószövetből, arról senkitől egy szót sem hallottunk, kimutatást sem láttunk. Föl kell tehát tételeznünk, hogy az akció nem járt azzal a sikerrel, amit jósoltak neki. Úgy látszik, a szegény nép az olcsó ruhát sem szerezhette meg, mert nem volt pénze. De hát miből is lett volna ? Bolettás gabonájából nem pénzelhetett, borát nem adhata el, háziállatai számára nem termett elegendő takarmány és, hogy kiteleltesse állatállományát, drága pénzen kellett takarmányt vásárolnia. Adót is csak kellett fizetnie ! Ilyen körülmények között persze nem igen jutott uj ruhára, akármennyire ajánlották is az akciószöveteket. Ha nincs pénz, akkor még olcsó portékát sem vásárolhatunk, mert az olcsót sem tudjuk megfizetni. Csakis a nép szegénységének tulajdoníthatjuk tehát, hogy a szövetakció nem sikerült. Mert hogy nem sikerült, kitűnik abból a mély hallgatásból, ami az akció megindulása után néhány héttel beállott. Nem dicsekedett az akció eredményével senki sem, holott, ha sikerről számolhattak volna, be, bizony megcselekedték volna azt. Hasonlóképen nem sikerült, sőt úgy mondhatjuk, megbukott a boletta—csizma akció is. A kormány a múlt év őszén ehez is nagy reményeket fűzött. A bőrgyárakkal megállapodást kötött, hogy azok ez év április elsejéig a szükséges bőranyagot a napi árnál olcsóbban bocsássák majd rendelkezésre. Az akció azonban meglehetősen későn kezdődött, amikor az őszi mezőgazdasági munkákat befejezték. Az érdekeltek már ekkor rámutattak, hogy az olcsó cipőellátás ideje ilyen formán elkésett. Úgy is történt, összesen 35 ezer pár akció-csizmára adtak ki boletrát. Ezeket a boleítákat vidékenkint az egyes mezőgazdasági kamarák és más mezőgazdasági érdekképviseleti szervek osztották szét. Eddig hatvan ilyen boletta érkezett vissza, ami annyit jelent, hogy a 35 ezer pár akció-csizmából mindössze hatvan igénylés történt. Ennél az igazán csekély eredménynél számbavehető az, hogy az akció későn indult meg. Ämde olyan későn még sem indulhatott, hogy csak ilyen kevés igénylés történhessék. Nem ? is az a baj, hogy későn gondolták meg és még később realizálták a dolgot, mert elvégre is lábbelire mindenkinek szüksége van és az olcsó bizony mindig kelendőségnek örvend, különösen, ha jóminőségü is az az áru. Itt is csak az a baj, ami a ruhánál: nincs pénz, nem képes a nép vásárolni, mert nem pénzelhet semmiből sem, sem gabonából, sem borból, sem állatból. De, ha még A zalaegerszegi Ügyvédi Kamara vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését Udvardy Jenő dr. elnökletével. A gyűlés iránt igen csekély érdeklődés nyilvánult meg. A megnyitáskor mindössze 9 tag volt jelen, s később is csak 16 ügyvéd vett részt a gyűlésen. Udvardy Jenő dr. elnök kifejezést is adott megütközésének a nagy részvétlenség miatt. Indítványára a kamara jegyzőkönyvileg hívja fel az ügyvédeket, hogy saját problémáik iránt nagyobb érdeklődést tanúsítsanak. Az elnöki megnyitó után hosz- szu vita folyt a pénzügyi kérdésekről. Boschán Ernő dr. pénztáros jelentette, hogy a nyugdijinté- zeti hátralék mintegy 12 ezer pengő, a tagdijhátralék pedig 2600 pengő. A nagy hátralék oka a fizetőképesség hiánya. Az ügyvédek helyzete egyre rosszabbodik, mert munkakörüket megnyirbálják, ugyanakkor a pénzügyi hatóságok az ügyvédek adóját oly magas mérvben állapítják meg, mint sehol az országban. A hátralékok okozzák, hogy az idei költségvetésben hiány mutatkozik. A költségvetés felett élénk vita indult meg és sikerült a hiányt eltüntetni. Végeredményben a költségvetés bevételi főösszegét 36.541 pengőben állapították meg. Kimondotta a közgyűlés, hogy megkeresi a Kamara tagjait a hátralékok befizetésére és utasítja a választmányt, hogy a törvény értelmében törölje a Kamara tagjai közül azokat, akik egy évnél hosz- szabb ideje vannak hátralékban. A titkár ismertette ezután az ügyvédek és ügyvédjelöltek névsorát. A kimutatás szerint a Kamarának 126 ügyvéd tagja van. A jogszolgáltatás hiányai. A közgyűlés ezután a jogszolgáltatás és az ügyvédség terén állatjai révén hozzá is juthat egy kis pénzhez, azt el kell fizetnie adóba. Ha pedig valamije a nyakán marad és végül is potya pénzért kell azon túladnia, annyi mindent kell reparáltatnia, hogy nem juthat semmi sem ruhára, sem cipőre. Tekintsünk csak végig a falusi kisgazdák sorain ! A falusi kisgazdák sanyarú helyzetét még abból is megállapíthatjuk, hogy vasárnap és más ünnepnapokon nem jön annyi vidéki a városba misére, mint azelőtt. Nem is jöhetnek, mert nincs tisztességes ünnepi gúnyájuk. Valóban itt az ideje, hogy segítsünk a földnek gyermekein, a gazdatársadalmon, hogy ki ne csússzék lába alól a föld. mutatkozó hiányokkal, valamint a szükséges reformokkal foglalkozott. Udvardy Jenő dr. elnök ismertette az ügyet. Közölte, hogy az igazságügyminiszter leirt a kamarákhoz és felkérte őket, hogy kívánságaikat, panaszaikat felterjesztésben közöljék. A kívánságok ügyében a kamara már értekezletet tartott. Az értekezleten felmerült kívánságok között szerepel az ügyvédi numerus clausus követelése, az okirati kényszer közjegyzői kiterjesztésének mellőzése. Kívánják az ügyvédek, hogy csak ügyvéd legyen kinevezhető közjegyzővé és az ügyvédi kamarákat meghallgassák a közjegyzők kinevezésénél, kívánják, hogy a kormány jobban dotálja az ügyvédi nyugdíjintézetet, kérik a forgalmi adó eltörlését, a kereseti adó szabályozását, stb. Véleményt kér az igazságügyminiszter az ügyvédi díjszabás tekintetében is. Felmerült ugyanis az a kívánság, hogy a miniszter az egész országra nézve egységes ügyvédi díjszabást állapítson meg. Wollák János dr. tolmácsolta egyes nagykanizsai ügyvédeknek azt a kérését, hogy ne javasolják az egységes ügyvédi díjszabásnak a miniszter által való megállapítását. A kanizsai ügyvédek arra hivatkoznak, hogy a pécsi tábla legutóbb a nagykanizsai törvény- vényszékhez intézett leiratában az ügyvédi díjszabást egyharmadára redukálta s utólag kiderült, hogy ez az igazságügyminiszter sugal- mazására történt. Az a véleményük, hogy nem kérhetik attól az egységes díjszabást, aki a dijak leszállítására törekszik. Hollós Ferenc dr. azt javasolta, hogy kérjék a kötelező díjszabás megállapítását, de az egységes díjszabás azonos jegyen a budapestivel, amely jelenleg a legjobb. Wollák János dr. azt hangoztatta, hogy nem akar ugyan itt politizálni, de megállapítja, hogy addig nem javul az ügyvédek helyzete, amig politikai téren nem lesz egy erős ügyvédi ellenzéki mozgalom. Udvardy Jenő dr. elnök kérte, hogy a politikát még ilyen formában se érintsék, mivel a kamarának a törvény tiltja a politizálást. Széli György dr. szerint az ügyvédellenes hangulatban része van annak, hogy nincs kötelezőig megszabott díjszabás, amelyet a bíróság állandóan alkalmaz. Hosszabb vita után azt a határozatot hozták, hogy a díjszabásra nézve nem tesznek javaslatot, mivel jót nem várnak az igazságügyminisztertől az ügyvédekre kedvezőtlen sok törvényalkotás után. A többi kérdésre vonatkozóan kidolgozzák a felterjesztést. A nagykanizsai igazságügyi palota építése. A közgyűlés ezután a helyi kívánságokat és panaszokat tárgyalta. A nagykanizsai ügyvédek kívánságára felírnak az igazságügyminiszterhez és kérik az uj nagykanizsai igazságügyi palota megépítését, tekintettel arra, hogy a jelenlegi száz évvel ezelőtt épült és már nem felel meg céljának. Felpanaszolták a megjelentek, hogy a zalaegerszegi törvényszék tárgyaló szobáinak felszerelése hiányos. Bozzay Jenő dr. rámutatott arra, hogy a zalaegerszegi telekkönyvi állapotok, amelyeket 1928-ban rendeztek, ismét rosz- szabbodnak. A bevezetetlen darabok már ismét 3 ezren felül vannak. Egy telekkönyvvezetőtől 5 ezer darab bevezetését kívánják, ez azonban Zalaegerszegen, ahol a telekkönyvek rendezetlenek, képtelenség. Megfeszített munkával is legfeljebb 2500 darabot intézhet el egy ember. Szükségesnek tart legalább egy önálló jegyzőt a hagyatéki és egyéb ügyek elintézésére. Kifogásolták az ügyvédek, hogy a bíróságoknál kevés az altiszt, továbbá felpanaszolták, hogy a folyosókat nem fütik és télen a felek helyzete igen súlyos. A közgyűlés elhatározta, hogy a panaszok ügyében megteszi a megfelelő lépéseket. A magyar óceánrepülés. Budapest, márc. 23. Endresz György magyar pilóta hir szerint néhány nap múlva Amerikába utazik és ha ott az „Igazságot Magyarországnak“ nevű gépet rendben találja, akkor májusban felszáll, hogy az Atlanti Óceánon át leszállás nélkül Budapestre repüljön. Az ügyvédek sérelmeivel foglalkozott a zalaegerszegi Ügyvédi Kamara közgyűlése. A zalaegerszegi telekkönyvnél ismét rosszabbodnak az állapotok.
