Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-03-20 / 65. szám

2 Zalamegyei Újság 1931 március 20. Serédi hercegprímás az igazság helyes kereséséről­Budapest, márc. 19. A magyar katolicizmus egyik jelentős kultúr­intézménye, a Szent István Társulat ma délelőtt tartotta 76. évi köz­gyűlését Zichy Aladár gróf elnök­letével. A gyűlés megnyitása után Serédi hercegprímás mondott beszédet. Beszédében az igazság helyes keresésével és megbecsü­lésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy csak az alapos megismerés az igazi megismerés. Amint az ember nem tud az ipar minden ágában mestermüvet alkotni, ép úgy nem lehet egyformán tökéle­tes a tudomány és művészet különböző ágaiban, vagyis nem lehetünk univerzálzsenik. Szociális és gazdasági szempontból is helyes volna, ha mindenki a maga helyén maradna és iparkodnék tökéletesedni a tudománynak ab­ban az ágában, amelyre hajlan­dóságot érez. Az nem volna baj, ha ily rendszer mellett kevesebb univerzális zseni lenne, de több ember volna, aki valamely tudo­mányágban kiválna a többi közül. Ehhez csak szorgalom és kitartás kell. A szorgalmas és kitartó ember jobban megállja a helyét az élet­ben, mint a korán megcsodált zseniális emberek, akik nem szok­tak hozzá a kitartáshoz és töké­letes munkát soha sem végeznek. Példaképen lehet felhozni a nagy szerzetesrendeket, amelyek az er­kölcsi tökéletesedésen kívül vala­mely aktiv célt is tűznek ki ma­guk elé: földművelést, tanítást, stb. Sikerük kulcsa a megfelelő munkafelosztás és a kitartás. Ha ezeknek az elveknek alapján si­kerülne az igazság keresése és a tudomány művelése, akkor nem volna annyi súrlódás a politikai, társadalmi és a felekezetközi élet­ben. A hercegprímás beszéde után a jelentések következtek. Erdőssy Károly igazgató jelentette, hogy a Zichy Nándor jutalmat Sik Sán­dornak ítélték oda. A képviselőház ülése. Budapest, márc. 19. A képvi­selőház mai ülésén napirend előtt Farkas Elemér szólalt fel szemé­lyes kérdésben, majd folytatták a földteherrendezési javaslat vitáját. Tabódy Tibor hangsúlyozta, hogy a javaslatot a mai gazdasági és szociális helyzet tette szükségessé. A mai mezőgazdasági válságot nemcsak a mezőgazdasági termé­nyek árzuhanása okozta. Fő része van abban a nagytőkének, amely a nemzeti célokat egyáltalán nem szolgálja, csak egy cél lebeg szeme előtt: a minél nagyobb haszon. Helyesli, hogy a bankok belátták, hogy elsősorban nekik kell a föld segítségére sietni, mert a magyar föld ereje minden pénz­nél biztosabb fedezet. Helyes, hogy a javaslat erős kis-és közép birtokokat akar teremteni. A következő szónok Ötvös Lajos volt, aki helyeslőleg beszélt a ja­vaslat intézkedéseiről. — Sertéspestis a városban. Hivatalos megállapítások szerint a városban három udvarban fel­lépett a s rtéspestis. Ezekből az udvarokból sertést kivinni tilos. A sertés megbetegedési eseteket haladéktalanul be kell jelenteni s a beteg állatokat szigorúan el kell különíteni. Hosszas megfigyelés után a postafőnök elfogta a nagy- kanizsai posta tolvaját. A nagykanizsai I. számú posta- hivatalban egy év óta a tisztvise­lők és alkalmazottak azt vették észre hogy lezárt Íróasztalaikból és szekrényükből reggelre kisebb- nagyobb pénzösszeg hiányzott. A lopások hoszabb időn át mégis métlődtek. A károsultak először hallgattak, mert nem mertek senkit sem gyanúsítani, de mikor a lopások mind sűrűbbé váltak, jelentést tettek Tholway Zsigmond dr.postafőnöknek. Apostafőnökuta- sitására a tisztviselők megfigyelés alatt tartották a ki- és bejövő embereket, de eredménytelenül. A postafőnök ekkor jelzőcsengőt szerelt fel a hivatali helyiségekbe. Egyik hajnalban megszólalt a A Magyar Mérnök és Építész Egylet most tartotta balatoni ankétjának befejező tanácskozását, amelyen a kultuszminiszter is megjelent. Az első felszólaló Antal Dezső volt, aki összegezte a tanácsko­zás eredményét, amelyet memo­randumban foglalva küldenek el a kormányhoz. Elhatározta az egyesület azt is, hogy az ankéton elhangzott előadásokat füzet alak­jában kiadják. Spur István, a Balaton volt kormánybiztosa szólalt fel ezután. Örömének adott kifejezést, hogy az egyesület annyi szeretettel fog­lalkozott a Balaton problémájá­val. Mint kormánymegbízottnak 1886-tól kezdve alkalma volt bőséges tapasztalatokat szerezni. Abban az időben a Balatonnak csupán három fürdője volt: Sió­fok, Balatonfüred és Keszthely. Ő már 1916-ban felvetette azt a tervet, hogy külön szervet állítsa­nak fel a balatoni ügyek intézé­sére Siófok székhellyel. Szóvátette azokat a nehézségeket, amelyek­kel meg kellett küzdenie. Nem találkozott megértéssel az OFB- nál és a pénzügyminiszternél sem. Akkor végleg megérlelődött benne az a gondolat, hogy csakis a minden érdeket felölelő együttes akcióval lehet a Balaton-kultusz terén eredményeket elérni. Dorner Gyula mérnök, meg­állapította, hogy az egyes testü­letek és a magánosok is már évekkel ezelőtt meglátták és jól ismerték a bajokat. A Balatoni Társaság által 1928-ban megtar­tott értekezlet már kikristályosi- totta azt az igazságot, hogy a balatoni ügyek felett őrködő élő szerv megalkotása nélkül semmi­féle akció célt nem érhet. Örül annak, hogy a központi szerv létesítését a balatoni intézőbizott­ság elnöke, Körmendy Ékes Lajos főispán is szükségesnek tartja és ez irányban előterjesztést is tett. Dorner Gyula ezután a hitelkér­désről szólt. Megállapította, hogy 5—6 százalékos hitel mellett meg lehetne kezdeni az alkotásokat a Balaton mellett, de sajnos ma 10 százatéknál olcsóbb hitelt szerezni nem lehet. Rámutatott arra, miként lehetne ezt a különb­jelzőcsengő. A postafőnök nyom­ban kiugrott ágyából és leszaladt a hivatalba. A hivatalban találta ifj. Bauer Ferenc altisztet, a posta­palota házmesterét. Kérdőre vónta Bauert, aki mindent beismert. Elmondotta, hogy egy éve dézs­málta a tisztviselők fiókjait, de csak kisebb összegeket vitt el. Néhány száz pengő az az összeg, amit ellopott. A postakincstárt nem érte kár, csak az alkalma­zottakat. A pécsi postaigazgatóság fel­függesztette állásától Bauert. Bűn­vádi eljárás nem indul a megté­vedt ember ellen, aki kihallgatá­sakor teljesen megtört; csak fegyelmi utón büntetik meg. séget megfelelő intézkedésekkel áthidalni. Bánó Dezső balatonfüredi für­dőigazgató köszönetét fejezte ki a mérnökségnek a Balaton ügyének felkarolásáért. Bízik abban, hogy a mérnökök akciójának eredmé­nye lesz és a kormány Lilafüred után a Balatont karolja fel. Sándor Imre a balatoni szállók és penziók létesítése érdekében terjesztett elő határozati javasla­tot. Végül Jakabffy Zoltán elnök lendületes szavakkal méltatta a mérnökök és az előadók nagy ügyszeretetét. London, márc. 19. A Daily Telegraph jelentése szerint a ten­gerészeti egyezményből Japán és Amerika visszavonulása miatt csak angol—francia—olasz, sőt esetleg csak francia-olasz egyezmény lesz. Japán ellenzi a tulnagy francia buvárhajó-kvótát, Amerika kifogásolja annak lehetőségét, hogy Anglia ennek következtében növelheti torpedóromboló flottáját és mindkét állam kifogásolja a francia és olasz csatahajók tér­fogatnövelését. — A férfivilág húsvéti lelki- gyakorlatai folyó hó 22—24. (vasárnap—kedd) este lesznek a Kulturházban; és pedig a tiszt­viselőtársadalomé fél 7 órakor, az iparosoké és kereskedőké egynegyed 9 órakor. Mindkettőt Szentiványi Károly, az országos nevű szónok tartja. — A nagy férfikar próbája. A nagyböjti passió előadására alakult férfikar ma, csütörtökön este 8 órakor próbát tart a Kultur­házban. — A Mura partbiztositása. A nagykanizsai folyammérnöki hivatal az idén tovább folytatja a Mura partbiztositási munkálatait. A murakereszturi rész partvédel­mére 37 ezer pengőt irányoztak elő az 1930-31. évi állami költ­ségvetésben. Ennek az összegnek egy részét az ősz folyamán már fel is használták. Elintézésre vár a felsőszemenyei mellék Mura elzárásának megtervezése. HflPI HÍREK-------& Róm. kát.: Jochim. Prot: i Hubert. Görög: Szabb. v. 20 1 zr.: Nizan B.Kh. Nap kelt Péntek | 6 óra 5 Perckor. Nyug- éSflHMMRP szik 18 jóra 11 perckor. Idői Tulnyomólag derült, száraz idő várható még erősebb talaj menti fagyok­kal és nappal további lassúbb hőemel­kedéssel. — A böjti konferenciabe­szédet pénteken este fél 7 órakor dr. Győrög Pál hittanár mondja a Kulturházban. ♦ — Zarubay Andor nyuga­lomba vonult. Zarubay Andor vármegyei számvevőségi főnök, aki már hónapok óta betegsza­badságon van, legutóbb betegsé­gére való tekintettel nyugdíjazását kérte. A vármegyéhez ma érkezett le a belügyminiszter határozata ebben az ügyben. A miniszter Zarubay Andort saját kérelmére április elsejétől kezdve nyuga­lomba helyezte, egyúttal elisme­rését fejezte ki Zarubay Andor­nak a számvevőség élén kifejtett érdemes munkásságáért. A nyu­galomba vonult számvevőségi fő­nök közel 35 évig állott köz- szolgálatban. — József nap. József napja alkalmából ma délelőtt számosán keresték fel jókívánságaikkal Pehm József apátplébánost. Tegnap este az egyházi vegyeskar jelent meg a plébánián. Az apátplébánost az egyesület nevében Mérő Géza ny. h. pénzügyigazgató üdvözölte, majd a kar több dalt adott elő. — Az est folyamán szerenádot adott a vegyeskar karnagyának, Németh Józsefnek is, akit az ének­kar nevében Schuller Géza hit­oktató üdvözölt. — A püspöki kar konferen­ciája. A katolikus püspöki kar most tartott konferenciáján meg­beszélte Szent Erzsébet és páduai Szent Antal jubileuma megyésé­nek módozatait. Behatóan meg­vitatta a püspöki kar a házasság­védelem kérdését, majd elhatározta, hogy május másodikén este 9 óra 40 perckor, amikor Roveretóban a hősök emlékharangját a világ­háborúban elesett magyar hősök emlékére meg fogják konditani, a hazai templomokban is negyed­órás harangozással áldozzanak a hősök emlékének. Ezt megelőzően minden templomban este 9 órakor az elesett hősökért vég­zendő ájtatosságokat fognak tar­tani. Foglalkozott még az értekez­let a katolikus államsegélyek további leszállításának, az egyházi adózásnak, az egyházi ének iskolai tanításának és templomi gyakor­lásának ügyével is. — Halálozás. Dávid László c. esperes, hosszuperesztegi plébános hosszas szenvedés után 70 éves korában meghalt. Az elhunyt előbb Vámoscsaládon és Letenyén káplánkodott, majd Hosszuperesz- tegre került plébánosnak, ahol egy emberöltőt töltött el. A szom­bathelyi egyházmegye egyik leg­értékesebb tagját veszítette el az elhunytban. Temetése holnap délután lesz Szombathelyen. — Adomány. A Vármegyei Bank 30, a Zalaegerszegi Központi Takarékpénztár pedig 20 pengőt adományozott a Karácsonyfaegye­sületnek. Az adományért ezúton mond köszönetét az egyesület. A balatoni ankét befejező értekezletén állást foglaltak kiilön balatoni szerv felállítása mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents