Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-03-15 / 61. szám
XIV évfolyam 61. exám. Äs*a 16 fillér* 1931 március 15 Vasárnap. 54 — » diai i ;nyi-tér4. Telefon: 128. szám. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2-40 pengő negyedévre 7-20 pengő. Március Idusán. Nyolcvanhárom esztendőnek, tehát majdnem egy évszázadnak távlatában ragyog felénk 1848. március 15-nek emléke. E hosszú idő alatt nem veszitett jelentőségéből, fényéből március Idusa, sőt azt mondhatjuk, hogy minél távolabb esik tőlünk ez a dátum időben, annál inkább fokozódik, — ha ugyan fokozásról szó lehet, — jelentőségben. Mert március 15-én nemcsak ősi jogait vívta vissza a magyar, hanem nagy kötelezettségeket is vállalt m gára. A kötelezettségek pedig sokasodnak, szaporodnak az idők folyamán, amikor újabb és újabb helyzetek elé kerül a nemzet. Ez alatt a 83 esztendő alatt hányszor kerültünk új helyzetekbe! Hányszor kellett ezeréves hazánkat és alkotmányunkat vérünk hullásával megvédelmezni! És ezt a nagy napot s annak emlékezetét dicső szabadságharcunk leverését követő két évtizedben tilos volt megünnepelnünk. A kiegyezés után eltűrték, hogy ünnepeljünk. 1898-ban gyártottak 48-as ünnepet, de nem a nemzet föltámadásának, hanem a hatalom kegyének megnyilvánulása emlékére. De azért a magyar szivében ott lángolt március Idusa gyönyörű vívmányának, a Szabadságnak, Egyenlőségnek és Testvériségnek érzelme, a nemzeti föltámadás dicsősége és azért ez a nap igazi nagy ünnepe volt mindig a magyarnak. Az Ausztriával való kapcsolat idején, amikor a bécsi kama- rilla egyre csak azon mesterkedett, hogyan olvaszthatná be hazánkat az örökös tartományok közé, minden erőnket e törekvések ellen való védekezésre fordítottuk ; azért nem volt március 15-ike törvényesen megállapított nemzeti ünnep. Hiszen Bécs nem akarhatta, hogy a magyar olyan győzelmet ünnepeljen, melyet ellene nyert meg. A nagy közjogi harcok közepette március 15. tüntetés volt Bécs ellen. De ez a tüntetés volt a mi védelmi eszközünk. Most, hogy az Ausztriával való kapcsolatunk megszűnt, felszabadultak azok az erők, amiket azelőtt a közjogi harcok kötöttek le. Uj helyzetbe kerültünk, sokkal veszedelmesebbe, mint voltunk bármikor. A mai idők március 15-én új ellenségek ellen való harcunknak emlékeztetője. Ma nincs Bécs, nincs kamarilla, nincsenek beolvasztási törekvések; de van cseh, rác, oláh, ezekben gyilkos szándékok ellenünk. És ott van a vörös rém, mely fel-felüti fejét az országban. És ott van a nagy pénztelenség. Mindmegannyi ellenség, miket az átkos Trianon termelt ki. Az 1848. március 15-én vállalt kötelezettségek közé tartozik ezektől az ellenségektől megszabadítani édes hazánkat. Nehéz, vész- teljes fellegek borítják hazánk egét. Megfojtásunkra törekszenek a gonosz szomszédok. A márciusi ünnepélyeken újítsuk meg fogadalmunkat, hogy nem nyugszunk, amíg Szent István birodalma helyre nem áll és a Szent Korona nem ragyog annak fején, akit az megillet. Nagy harcok küszöbén állunk s mielőtt harcba indulnánk, egy szívvel, egy lélekkel kiáltsuk: A magyarok Istenére esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! Ketté osztották a zalaegerszegi közjegyzőséget. Az igazságügyminisztériumban hosszabb idő óta tárgyalások folytak a zalaegerszegi közjegyző- ség ketté osztásáról. A ketté osztást azzal okolták meg, hogy a közjegyzőségnek nagy területe van, mert három járás (zalaegerszegi, novai, alsólendvai) tartozik hozzá. A közjegyzőség ketté osztása most megtörtént és az igazságügyminiszter már át is helyezte Rétságról Samassa János dr. közjegyzőt, aki az uj zalaegerszegi közjegyzőség vezetője lesz, mig a régi közjegyző természetesen továbbra is Skublics Imre. Értesülésünk szerint a zalaegerszegi közjegyzőséget nem területileg osztották ketté. A megosztás abban fog megnyilvánulni, hogy a hagyatéki ügyeket egyik hónapban a régi, a másikban az uj közjegyző kapja. Egyéb ügyekben a felek az egész területről ahhoz a közjegyzőhöz fordulhatnak, akit foglalkoztatni kívánnak ügyükkel. A zalaegerszegi pénzintézetek hajlandók az inségakciót támogatni. Mint ismeretes, a vármegyei inségbizotíság legutóbbi ülésén a nagykanizsai és a zalaegerszegi polgármesterek arról számoltam be, hogy a helyi akciók segély- forrásai bedugultak. A nagykanizsai polgármester akkor közölte, hogy a nagykanizsai pénzintézetek adtak még bizonyos összeget az akcióra. A bizottság akkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy Zalaegerszegen is a pénzintézetekhez kell fordulni, mivel sem a segítő bizottság, sem a népjóléti minisztérium nem tud további segélyt adni. A bizottság Bődy Zoltán alispánt bízta meg, hogy tárgyaljon a helyi intézetekkel. Bődy Zoltán alispán tegnap délutánra hívta össze a zalaegerszegi pénzintézetek képviselőit az ügyben. Az értekezleten a Vármegyei \ Bank részéről Kováts Károly, a ! Zalaegerszegi Központi Takarék- pénztár képviseletében Bogyay Elemér, a Magyar Általános Takarékpénztár részéről László József, a Zalaegerszegvidéki Hitelszövetkezet részéről Hollós Ferenc dr. jelent meg. A Kereskedelmi Bank és a Nemzeti Hitelintézet nem képviseltették magukat. Az alispán előterjesztésére a megjelentek hajlandóknak mutatkoztak az inség- akció támogatására, de kijelentették, hogy a döntést az összeg tekintetében csak igazgatóságuk hozhatja meg. Az alispán reményét fejezte ki a megjelentek előtt, hogy az egyes intézetek a lehető legnagyobb összeget szavazzák meg. A távolmaradt intézeteket az alispán írásban hívja fel a hozzájárulásra. A magyar vasutasok és postások üldözése Romániában. Jonescu tábornok, az uj vezér- igazgató újabb rendeletet adott ki, amelyben annak megállapítását követeli, hogy a vasutasok milyen nemzetiséghez tartoznak. Indokolásul azt hozza fel, hogy nagy leépítést tervez, s ezért van szüksége az uj statisztikára. A bukaresti kamarában Wilier József magyarpárti képviselő szóvá- tette Jonescu tábornok erőszakoskodásait s megállapította, hogy az áthelyezéseknél még azt az ürügyet is felhasználják a magyarok ellen, hogy nem tudnak szépen írni. Áthelyeztek olyan magyar vasutasokat, akik letették a román nyelvvizsgát. Amikor az illetők áthelyezése megtörtént, a regátba, ott megállapították, hogy az áthelyezettek számára nincs munkakör s ami viszont a nyelvgyakorlást illeti, erre sincsen szükség, miután az illető vasutasok perfektül beszélnek románul. Jonescu vezérigazgató intézkedése a nagyszebeni postahivatal főnökét is felbátorította, aki el- bocsájtással fenyegette tisztviselőit, mert azok válaszolni mertek olyan érdeklő feleknek, akik „idegen“ nyelven intéztek hozzájuk kérdést. Sok pénzébe került a hóvihar a MÁV-nak. A szombathelyi üzletvezetőség most készült el a hóvihar miati szükségessé vált munkálatok költségvetésével. A kimutatás szerint a hóvihar kereken 87 ezer pengőjébe került a MÁV-nak. Ebből 71 ezer pengőt a hóeltakaritás emésztett fel. A hóhányóknak napidi] fejében 60 ezer pengőt fizettek ki A jármüvekben és a pályákban a vihar 16 ezer pengős kárt okozott A három legkritikusabb napon 2700 embert foglalkoztattak hóhányással. A 87 ezer pengőben még nincs benne az a kár, amelyet az árvíz Sármellék és Balaton- szentgyörgy között okozott, ahol még most is 50—60 centiméteres viz és jégtorlaszok borítják a pályát. A multheti félnapos vihar 4—5 ezer pengős költséget okozott a vasútnak. Amerikai állam a szesztilalom megszüntetéséért. London, márc. 14. Massachusetts amerikai állam határozottan felkérte a washingtoni kongresz- szust az alkoholtilalom megszüntetésére. Nemzeti emlékünnep a gimnáziumban. A zalaegerszegi áll. reálgimnázium ifjúsága 1931. március 15-én d. u. 5 órakor az intézet tornatermében ünnepélyt rendez. Az ünnepély műsora a következő: 1. Hiszekegy; énekli az ifjúsági énekkar. 2. Megnyitó beszéd; mondja Móra János rg. tanár. 3. Beethoven: Sonata pathe- tique I. r; zongorán előadja Gerencsér Lajos VI. o. t. 4. Ábrányi Emil: Erős hit;; szavalja Ölschläger Ferenc VIIL o. t. 5. Beliczay : Nemzeti himnusz ; előadja az ifj. énekkar. 6. Ünnepi beszéd; mondja Horvatics Mihály VIII. o. t. 7. Gebauer: Concertino h moll; előadják: Illés István rg. tanár, Takács László rg. énektanár, Gerencsér Lajos és Zoltán Ödön VI. o. t., Siposs János V. o. t., Gerencsér László IV. o. t. 8. Sajó Sándor: Magyarország; szavalja Kántor László VII. o. t. 9. Petőfi—Zsasskovszky : Járjatok be minden . . .; énekli az ifj. énekkar. 10. Magyar dalok; zongorán előadja Gerencsér László IV. o. t. 11. Himnusz; énekli az ifj. énekkar. Belépődíj nincs. Szives adományokat az Önképzőkör javára köszönettel fogadnak.
