Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-03-13 / 59. szám
2 Zaiamegyei Újság 1931 március 13. 8. Sajó Sándor: Magyarország; szavalja Kántor László VII. o. t. 9. Petőfi—Zsasskovszky : Járjatok be minden . . .; énekli az ifj. énekkar. IC. Magyar dalok; zongorán előadja Gerencsér László IV. o. t. 11. Himnusz; énekli az ifj. énekkar. Belépődíj nincs. Szives adományokat az Önképzőkör javára köszönettel fogadnak. A vármegye területén beoltott és közfogyasztás céljaira levágott állatok száma az 1930. évben. Vármegyénk területén a múlt évben a háziállatokon eszközölt védőoltásokról a következő statisztika számol be. Lépfene ellen beoltottak 17.754 szarvas- marhát, amelyek közül fertőzésre gyanús volt 310. Egy héten belül az oltás előtt elhullott 6. A beoltott állatok közül 17.444 volt egészséges. A II. oltástól számított egy éven belül 9 hullott el. A beoltott juhok száma 7397 s ezek közül fertőzésre gyanús 1011 volt. Egy héten belül az oltás előtt 15, az I. és II. oltás között 9 hullott el. A beoltott állatok közül egészséges volt 6386. Lovakon 1799 esetben teljesítettek védőoltást, de fertőzésre gyanúsat egyetlenegyet sem találtak. A II. oltástól számított egy éven belül 1 hullott el. Sertésorbánc ellen 15.487 darab kapott oltást s ezek közül fertőzésre gyanús volt 423, egy héten belül az oltás előtt 24, az I. és II. oltás között 3, az I. oltástól számított egy éven belül 4, a II. oltástól számított egy éven belül 3 hullott el. A beoltott sertések közül egészséges volt 15.064. Sertéspestis ellen szérumos oltásban részesült 6059 sertés s ezek közül 405 darab hullott el. Az oltottak közül beteg és fertőzésről gyanús volt 4691; ezekből elhullott 808 darab. Az oltatlanul maradt 220 darabból 136, előzetesen 29 darab hullott el. Szimultán oltást eszközöltek 1557 darabon, melyek közül elhullott 83. Oltottak közül beteg és fertőzőgyanus volt 161 s elhullott 13. A sercegő üszők elleni védőoltást 3809 darab szarvasmarhán teljesítették s ezek között fertőzésre gyanúsnak 6-ot találtak. Egy héten belül az oltás előtt 1 hullott el. A beoltottak között egészséges volt 3803. Tuberkuliüoltást egy gazdaságban alkalmaztak 79 darab állaton s reagált 12. Levágtak: Rendes vágáskor 5368 szarvas- marhát, 17.001 borjut, 11 bivalyt, 6493 juhot, 760 tejen táplált bárányt, 9 kecskét, 27.083 sertést, 123 tejen táplált malacot, 159 lovat, elenyészően csekély kivétellel közvetlen közfogyasztásra. A fogyasztástól elvontak 7 szarvas- marhát, 3 borjut és 7 sertést. Kényszervágáskor 596 szarvas- marhát, 49 borjut, 2 juhot, 332 sertést s ezeknek húsa is csekély kivétellel közvetlen közfogyasztásra szolgált, a fogyasztásból 51 szarvasmarhát, 11 borjut, 1 juhot és 17 sertést vontak ki. A balatoni intézőbizottság fokozottan munkálkodik a Balatonért. Az ötödik balatoni ankét. A Magyar Mérnök és Építész- egylet ötödik balatoni ankétjén Kaáli Nagy Dezső élvezetes előadást tartott a balatoni kikötők építésének módjáról, valamint arról a harcról, amelyet az építőknek a Balaton jegével és vizével kell folytatni. Előadása többek között ezeket tartalmazta: A hideg engedésével a jégtömegek igen nagy nyomást gyakorolnak a parton levő müvekre. Hozzávetőleges számítással ez a nyomás eléri a négyzetcentiméte- renkinti 50.000 kilogrammot, vagyis öt megrakott vágón súlyát, ha a jég, ami nem ritkaság, félméter vastagságban jelentkezik. Függőlegesen oly erős falat nem tudunk építeni, amely ennek a ‘hatalmas nyomásnak ellentáll, de ferde sima falat létesítve, e nyomásnak, csak egyik komponense, csak egy része nehezedik a partműre. A Balaton partját sokkal nehezebb kellően megerősíteni, mint a tengerét, mert nemcsak a hullámzásnak, hanem a jégzajlásnak is ellent kell állania, mig a tengernél a jég nem szerepel. A hullámzás ellen durva, nagy kövek kellenek, viszont a jégzajlás ellen sima felület. A két ellenség ugyanarra a helyre kétféle védekezést diktál. Ahol a hajó kiköt, ott függélyes falat kell építeni. A múltban "ezt fából készítették, amely azonban az idők folyamán teljesen tönkrement, elkorhadt és a pótlás igen nehéz. A balatoni hajózás kifejlődését épen a kikötők primitívsége akadályozta meg, mert a hajóközlekedés soha nem jövedelmezett annyit, amennyi a javításhoz szükséges volt. Nagy lendületet adott a kikötö- épitésnek a magyar kormány elhatározása, amely szerint a balatoni kikötők konstruálását állami feladatnak tekinti. Az előadó egy szépen kidolgozott térképet mutat be, amelyen a Balaton nagyméretű rajza az összes kikötőket mutatja. A régieket, a jelenlegieket, a tervezetteket. Ha a tervbe vett kikölők mind meg fognak valósulni, akkor igazán nem lesz és nem iti lehet már panasz a balatoni hajóközlekedés ellen. Az 1 újonnan épülő kikötőknél a függélyes falakra fagerendák vannak kicserélhetően applikálva ott, ahol a hajó ütődik a partfalhoz. A Balaton a Yacht-sportra legalkalmasabb viz és még sem tud ez a sport kifejlődni, mert nincsen olyan védőhely, ahová e drága jármüveket tehetnék. Az előadó után Körmendy Ékes Lajos mondott köszönetét a mérnökegyletnek a balatoni intézőbizottság nevében. — Ne nézzék — mondotta — a Balaton jövőjét pesszimisztiku- san Igaz, hogy rengeteg vonatkozásban igen sok a tennivaló, de tudni keli, hogy 1892-ig a Balaton, mint probléma, egyáltalán nem szerepelt. 1892-től a háború kitöréséig nagyon szép fejlődésnek indult a Balaton ügye. Különös elismerést érdemel azonban az, ami a háború óta, tiz év alatt történt. Kimagasló, céltudatos munka volt ez. A balatoni körút 220 kilométer körzetben épült meg és évenként 280 ezer pengőt költ az állam a balatoni kikötőkre. A vasutak ugyancsak sokat áldoznak és a Hajózási Rt. is megtette a magáét. Az utolsó két évben 480 ezer pengős segélyt tudott adni az intézőbizottság az életrevaló kezdeményezések számára. A jövő elé optimizmussal tekint. A balatoni intézőbizottság hatásköre megnövekedett és a jövőben fokozottan működhet együtt a kiváló mérnöki karral. Végül Farkas Imre tartott előadást. A fővárosi közmunkák tanácsához hasonló szerv felállítását javasolja, amelynek feladata lenne az összes balatoni problémákkal foglalkozni és intézkedni. E szervben képviselve volnának a törvényhatóságok és a minisztériumok, de a vezetés műszaki emberek kezében lenne. Több jóléti intézményt kellene létesíteni a Balaton partján és meg kell szervezni a balatoni villamosítást. Egy keszthelyi kereskedő kényszeregyezségi ügyének izgalmas tárgyalása. Az elmúlt hetekben Kálmán Jenőné keszthelyi textilkereskedő magánegyezséget kísérelt meg. A tárgyalások során az Országos Hitelvédő Egylet nagy áruhiányt állapított meg Kálmán Jenőnénél. A védegylet feljelentésére nyomozás indult meg és ekkor egy budapesti szállítmányozó cégnél nagymennyiségű elrejtett árut találtak. A nagykanizsai törvényszék elrendelte a kényszeregyezséget és az ügyet a törvény értelmében most tárgyalta az Országos Hitelvédő Egylet. Havas Sándor revizor kijelentette, hogy nemcsak a szállítmányozó cégnél volt Kál- mánnénak elrejtve áruja, hanem további nagymennyiségű áru is hiányzik. Az adósnak még a rendeletben megkövetelt 50 százalékos fedezete sincs meg. A revizor nem javasolta, hogy a hitelezők az adóssal egyességet kössenek. Ellenkezőleg javasolta, hogy, mivel az adós üzleti cselekedetei igen alkalmasak a büntetőjogi szempontból való megítélésre, az iratokat küldjék vissza a törvényszékhez. A revizor után izgalmas felszólalások következtek. Guttmann Emil kérte az Egyletet, hogy az adóst és férjét, akik a hitelezők bizalmával ennyire visszaéltek, tartóztattassa le, hogy a hitelezők, ha már gazdasági elégtételhez nem tudnak jutni, legalább erkölcsi elégtételhez jussanak. A vita végén a OHE elrendelte a kényszeregyességi ügynek a törvényszékhez való visszautalását. A főispán gyásza. Vármegyénk főispánját, Gyö- mörey Györgyöt súlyos csapás érte. Édesanyja, özv. Gyömörey Vincéné szül. klobusiczi Blaskovich Izabella a mára virradó éjszaka 11 órakor hosszabb betegség után Ukkon 85 éves korában elhalálozott. Az elhunyt nagyasszony özvegye volt néhai gyömörei és teölvári Gyömörey Vince volt zalaegerszegi kir. törvényszéki elnöknek, aki Zala vármegye köz- és társadalmi életében is nagy szerepet játszott még nyugdijbavonulása után is. — A társadalmi munkásságból özvegye is kivette részét, amig kora megengedte. Az utóbbi években visszavonultan élt Ukkon. Özv. Gyömörey Vincéné családja a trencsénmegyei Klobusicz községből eredt. Ősei: Blaskovich Márton, Miklós és György 1599- ben Rudolf királytól nyerték a nemesi levelet. Halálát három gyermeke: Gyömörey György f őispán, Gyömörey Sándor országgyűlési képviselő és özv. Hérics Tóth Lász- lóné, szül. Gyom örey Katalin, valamint kiterjedt és előkelő rokonság gyászolja. A jóságos és jótékony nagyasszony halála mély részvétet keltett vármegyeszerte és a főispánnak, valamint testvéreinek súlyos gyászában őszintén osztozik a megye egész közönsége. A temetés szombat délután 3 órakor lesz Ukkon. — Forgalmi akadály a zala- völgyi vonalon. A zalavölgyi vasútvonalon Sármellék és Bala- tonszentgyörgy között a pálya 4—5 kilométer hosszban viz alatt áll. A március 11 ikére virradó éjjelen a szélvihar megindította a Zala menti réteken felszakadt jégtáblákat, amelyek 50—70 centi- méteres vastagságúak és nagyki- terjedésüek. Ezek valóságos jégtorlaszt képeznek, úgy hogy 11-én a 7620 és a 7627 számú személy- vonatok már nem közlekedtek. A forgalmat Sármellék és Tűrje között csökkentett vonatszámmal tartják fenn. A Türjéről 20 órakor induló és az oda Í6 óra 40 perckor érkező vonatok nem közlekednek. rolni, felkeressük a SCHÜTZ áruházat. 3921
