Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-03-12 / 58. szám
XIV» évfolyam 58. «széni. Ara 12 fillér 1931 március 12 Csütörtök. yn*- * utna^ F6üsxt. Gesz*# ***“ **** xatócs&nv GYEI ÚJSÁG roSelös szerkesztős HERBOLY FERENC 54-woztoség és kiadóhivatal: —.aegerszeg, Széchenyi-iér 4. Telefoa: 128 szám. Fiókkiadóhivatal: Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. ~ Tudósítók minden nagyobb zalai községben. IPI) L8TIKfiI__M APILAP Megjelenik minden hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési órak: egy hónapra 2‘40 pengő negyedévre 7’20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. Legvédtelenebb névtelen hőse korunknak a kisiparosság. Szenved a gazda is, mert nincs ára a termésnek, de foga van az adónak. Szenved a kereskedő, mert nincs, aki vásároljon. De senki oly védtelenül és szervezetlenül nem áll, szemben az adószedő állammal, terheket megkétszerező Társadalombiztosítóval, a közszállitásoknál döntő tekintélyekkel, a minden munkát és megrendelést elhalászó kartelekkel és az egész veszedelmes ösztönü modern forgataggal, mint a kisiparos. Ma ő a legelesettebb áldozata a nagy gazdasági válságnak — akkor, mikor nemzeti iparvédelem cimén minden hasznát a vámvédelemnek néhány nagyipari érdekeltség dugja zsebre. Pedig, ha van nemzeti ipar, amely a világ piacán dicsőséget szerezhetne, az épen a mi kézműiparunk. Itt vannak szabóink, cipészeink, csizmadiáink, ötvöseink, bútorasztalosaink, kovácsaink stb. Valamennyit maga alá teperi az értéktelen gyári verseny és az adóztatás, a különbséget nem ismerő és értéket nem becsülő magyar „iparvédelmi“ szellem. Nem vesszük észre, hogy már néhány iparágunk pusztult ki és még sok eredeti ösztönü és érzékű kézműiparunk az idetévedt idegenek számára szinte csudaszámba menő műbecsü tárgyakat termelhetnének, ha hozzáértő vezetéssel és kímélettel a magyar iparosságot itthon és a külföldön, a nemzetközi vásárokon és kiállításokon épen úgy piacra juttatnák, mint művészeinket. Ez a derék iparosság ismét független és teherbíró polgársággá erősödhetnék, ha Ízlését, tudását szabadon érvényesíthetné. Ha tehát a nemzeti termelés fokozására és értékesítésére áldozatokat hoz az ország, ne álljanak meg a boleltánál, hanem vegyék észre a kisiparost és az iparcikkeknek is keressenek piacot, külképviseletet. A kisiparnak épen azért kell megadni a támogatást a gyáriparral szemben, hogy egyéni Ízlését vihesse be előállított tárgyaiba és igy ne csak sablonos választék álljon előttünk. Magyaros jelleget adhatna a kisiparos készítményeinek, amivel sok tekintetben fel tudná lendíteni forgalmát, gyarapítani munkaalkalmát s apasztani a munkanélküli iparossegédek számát. De a mai lehetetlenné lett helyzetben épen erre nincs meg a módja, mert évtizedeken át senki sem nyúlt a hóna alá s végül is kihullott kezéből az alkotó szerszám. Ahoz kell erőt adni, hogy kezébe vehesse a szerszámját és dolgozhassák vele. Zalaegerszegen BBliMWHM'IIWM — MB még is igen sok olyan régi készítményeket találhatunk, amelyek tényleg a régi jó időkből származnak s ezek között egyik-másik valóban müremekszámba is megy. Megszaporodnék az ilyen készítA magyar statisztikai társaság keddi előadó ülésén a magyar statisztikai hivatal elnöke, Kovács Alajos dr. ismertette a népszámlálás előzetes eredményeit. Magyarország népessége 1930 december 31-én 8,683,740 lélek volt. — Ugyanezen a területen 1920-ban 7,980.069 volt a lélek- szám. A tényleges szaporodás tehát 694.671, ami 8.7 százaléknak felel meg. A természetes szaporodás alapján 768.150 főnyi népnövekedést várhattunk, ami 9.6 százalék szaporodást jelentett volna, az országos szaporodás azonban e mögött elmaradt 73.479 lélekkel. A kivándorlás tehát ennyivel volt nagyobb, mint a bevándorlás az elszakított területekről és külföldről. A tényleges szaporodás ezúttal egyforma volt a vármegyékben és a törvényhatósági jogú városokban, minthogy maga a főváros népessége az országos átlagon alul szaporodott, viszont Budapest közvetlen környéke, amely maga 40 százalékos népnövekedést ért el, Pestvármegye adataiban szerepel. A városok közül is csak a Budapest külvárosaiul tekinthető városok és nagyobb községek mutatnak jelentékenyebb szaporodást. Magának Budapestnek 1,004.693 lakosa van. A nagy Budapesthez számítható és vele összeépült Az idei tél ugyancsak meg- csufolja az összes jósokat. Kétszeri késői hóvihar után ma reggel a harmadik szakadt rá Zala megyére és általában az ország nyugati felére. Tegnap még jelentős olvadás volt, de az esti órákban már hidegre fordult az idő. Az éj folyamán szélvihar lépett fel, ehhez ma reggel 7 óra tájban havazás járult, úgy hogy reggel óla valóságos hóorkán dühöng a megyében. A hóvihar máris zavarokat okozott a közlekedésben. Ma reggel és délelőtt a vonatok ugyan zavartalanul elindultak és megérkeztek Zalaegerszegre, de a közúti forményeknek a száma, ha kisiparosaink helyzetében változás történnék s ezeknek a készítményeknek \ nem is lenne nehéz külföldön is I piacot biztosítani. községekkel együtt azonban Budapest agglomerált népessége 1,420.548 ra rúg. A fővároson kívül még két város van százezren felüli lakossal, mégpedig Szeged, amely 135.131 és Debrecen, amely 117.410 lakost számlál. Egyébként 111 városunknak és községünknek a lélekszáma haladta meg a 10.C00-et. Az összes népességből,245.561 a férfi és 4,438.179 a nő. A férfiak száma 9.6 százalékkal, a nőké pedig 7.8 százalékkal növekedett. A háború után keletkezett nagy nőtöbblet tehát jelentékenyen enyhült. — 1920-ban ugyanis ezer férfire 1062, most már csak 1045 nő esik. Magukban a városokban azonban növekedett a nőtöbblet. Igen nagy emelkedés mutatkozik a lakóházak számában. Ezek száma ugyanis 1,175.388-ról 1,447.005-re, vagyis 23.1 százalékkal növekedett. A lakások szaporulata, bár abszolút számban nagyobb volt, amennyiben az 1920. évi 1,825.565-ről 2! 89.736- ra rúgott, valamivel kisebb százalékot, 19.9 százalékot mutat. A népszámlálás alkalmával megállapított munkanélküliek száma 227.828, ami az összes népességnek 2.6 százalékát, a kereső népességnek pedig körülbelül 5.5 százalékát teszi. galomban már kora délelőtt zavarok mutatkoztak. A vad erővel dühöngő északi szél rövid idő alatt behordta az utakat és a legtöbb helyütt dél felé már megakadt a közúti közlekedés. Ma délelőtt számos autó és lófogatu kocsi volt kénytelen visszafordulni. Zalaegerszegre ma reggel a keszthelyi postaautóbusz nagy nehézségek árán még beérkezett, de a délutáni autóbuszt Keszthely felé már nem tudták elindítani, mert a bak—pölöskei útszakaszról nagy hótorlaszt jelentettek a postahivatalnak. A táviróforgalom aránylag rendes, a telefonforgalomban azonban a hóvihar súlyos zavarokat okozott. A zavarok az összes Zalaegerszegre befutó vezetékekre kiterjednek. A telefonvonalakon sok az érintkezés és a levezetés, ezért a beszélgetéseket igen nehezen lehet megérteni. A zavarok helyét még nem is tudják megállapítani, mert a hóvihar lehetetlenné teszi, hogy a vonalfelvigyázók ellenőrizhessék a vonalakat. Nagy vihar Keszthelyen és Tapolcán. Mint Keszthelyről jelentik, a városban és környékén borzasztó erejű hóvihar tombol. A sűrű havazás miatt csak néhány lépésre látni. A városban, de különösen a környéken a vihar nagy hótorlaszokat emelt. A közlekedés már kora reggel nehézségekbe ütközött. A zalaegerszegi postaautó- busz, amelynek 8 óra 10 perc az érkezési ideje, csak fél 10 órakor tudott bevergődni Keszthelyre. A délutáni járatot Zalaegerszeg felé el sem indították. Az orkán súlyos zavarokat okozott a keszthelyi telefonhálózatban. A Balaton partján hatalmas vihar dühöng. Tapolcai jelentés szerint a hóvihar ott is hatalmas méreteket öltött. A környékbeli utakat ma délre nagyrészt befújta a hó. A vasúti forgalomban eddig nincs baj, de a postai forgalomban nehézségek tapasztalhatók. — A Tapolca—veszprémi postaautóbusz ma nem indulhatott el, mivel az Eger völgyében különösen nagy vihar dühöng. A hóvihar az egész tapolcai járásban na- gyobö erővel dühöng, mint a múlt alkalommal. — A Balaton mentén a hóvihar ereje akkora, hogy estére már számolni kell a vonatok elakadásával. Sümegen ugyancsak nagy havazás dühöng. A keszthelyi postaautóbuszjáratot valószínűleg be kell szüntetni a hóvihar miatt. Elakadt a város kocsija. Hűvös Salamon botfai földbirtokos telefonon értesítette a polgármestert, hogy Zalaegerszeg városnak Botfa felé tartó kocsija a hófúvásban elakadt. Az uradalom cselédsége szabadította ki a kocsit, s az most kocsistól együtt a majorban várja az idő jobbra fordulását. Zala megyében ma nem tudtak elindulni a vidéki postakocsijáratok sem. Csak a csesztregi járat indult meg, de valószínű, hogy nem juthatott el rendeltetési helyére. Nagykanizsa hó alatt. Nagykanizsáról jelentik: Ma reggel óta Nagykanizsán és környékén hóvihar dühöng, amely a városban és környékén a gyalog 8.683.140 lakosa van Magyar- országnak. A reggel éta dühöngő hóvihar máris zavarokat okozott a telefonforgalomban és a közúti közlekedésben.
