Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-03-06 / 53. szám

2 Zalámegyei Újság 1931 március 6. IHlit hoz a nopmálstátus ? Az állami hivatalok ajtajai hat évire bezárultak az állásikeresö fiatalok előtt. — Hat evag egy fize­tési osztályban. A normálstátus kérdése már hetek óta izgalomban tartja az ország tisztviselőtársadalmát. — Egyesek úgy igyekeztek fogadni a készülő normálstátust, mint valami csudaszert, amely egy csapásra megoldja majd a tisztviselői pro­blémát, mások viszont pesszimiz­mussal várják az erről szóló híre­ket. Sajnos, az utóbbiaknak volt igazuk, mert a normálstátus — az alkalmazottak szempontjából — tényleg nem oldott meg egyetlen problémát sem, legfeljebb arra derített világosságot, hogy a tiszt­viselőtársadalom ezentúl sem lesz kétségben afelől, hogy milyen eshetőségei vannak az előmenetelt illetően. Ez pedig a normál­státus életbeléptetésével egyelőre valamennyi tisztviselői kategóriá­nál kevés változással egyformán sivár. A normálstátus egy pontos, számszerű kalkuláció arról, hogy egyes kategóriáknál, egyes fizetési osztályokban hány tisztviselő fog­lal helyet. A megállapított létszám némi ingadozással átlagosan 5 — 10 százalékkal kevesebb, mint eddig volt. Ezt a csökkenést azonban — ami még vigasztaló — nem elbocsátásokkal akarják elintézni, hanem a már bejelentett kihalási rendszer alapján. A hatszázalékos csökkenést hat év alatt fogják keresztülvinni, ami évi 1—2 száza­lékos apadásnak felel meg, ez megfelel a kihalási arányszámnak. normálsiáíus ál! megingat­hatatlanul és évről-évre csökken egy-két százalékkal, a kihalás mérve szerint, ami egyben azt is jelenti, hogy egyes tisztviselői kategóriáknál, ahol a keretek be vannak töltve, hat éven keresztül még a fü sem rezdül, nem lesz előiépés. A normálstátus nélkül az elő-/ haladás lehetősége — általános­ságban véve — ezideig egy száza­lékban meg lehetett, ezentúl már ez is elesett. És pedig főként azért, mert a magasabb rangosz­tályok több kategóriánál túlzsú­foltak és az alsóbb fizetési osz­tályba tartozók elől teljesen el van zárva az előrejutás lehető­sége. Hacsak valami intézkedés nem történik, igen sokaknál elő­fordulhat az az eset, hogy a jelen­legi fizetési osztályban megállanak és hat évet várhatnak, amig a magasabb fizetési osztályba jut­nak. Ennyiben érinti a státusrende- zés a tisztviselőket. Hogy azután az elhelyezkedni akaró, kenyér nélkül álló fiatalság előtt hat hosszú esztendőre bezárult az állami hivatalok kapuja, arról jobb nem is beszélni. dezésekre. A legsürgősebb épiíő- akciót el lehetne ez összegen in­dítani ; tervszerűen ki kellene bő­víteni a balatoni tartózkodás sze­zonját ; koratavaszi, későőszi, sőt téli tartózkodásra is be lehetne és be kellene rendezni. Az őszi szép napok a turisztikára is alkal­masabbak, mint a meleg nyári idő. A kormányzatnak kell ebbe a kérdésbe belenyúlnia. Talán, ha az állam, mondjuk, hét olyan hotelt építene, amely egész évi üzemre volna berendezve. Ha évente Amikor a múlt év utolsó hónap­jaiban megindították a segítő akciót, mindenki úgy számhoít, hogy márciusra már nem kell gondoskodni a munkanélküliekről, mert addig alaposan megjavulnak a viszonyok — legalább is Zala­egerszegen. Azt hittük, hogy a 4—5 hónap alatt föltétlenül meg­kapjuk a 189 ezer pengős köl­csönt, a hó eltakarodása után nyomban megkezdődnek a lak- tanyaépitkezések, sőt a polgári fiúiskola építésénél is megtörténik az első kapavágás. A tél — naptár szerint — már a végét járja. De, amire számí­tottunk, abból mindmáig még semmi sincs. A kölcsön ügye nem mozdul. Ott van, ahol egy évvel ezelőtt volt. Már pedig, amig ezt a „csekélységet“ meg | nem kapja a város, addig a holt­ponton áthaladni nem képes. Szinte elképzelhetetlen, hogy egy év alatt nem sikerült lebonyolítani ezt az ügyet. Hírek szerint a kor­mányköröket is olyan kellemetle­nül érintette a bankoknak ez az elzárkózása, hogy Wekerle pénzügyminiszter elszánja magát a legvég­sőre, maga veszi kezébe az ügyet és, hogy közbe- lépésénekeredményt bizto­síthasson, ellátogat Zala­egerszegre. Ettől a miniszteri látogatástól sokat várhatnánk, mert, ha a miniszter személyes tapasztalatai alapján győződnék meg az itteni állapotokról, akárhonnan is ki­préselné azt az összeget, amelyre a városnak olyan égető szüksége van. Meggyőződhetnék arról, hogy például a polgári fiúiskola építése halasztást nem szenvedhet. Egy olyan virágzó iskolát beszüntetni nem szabad, de viszont otthont kell részére biztosítani. És szá­molni kell azzal is, hogy a polgári fiúiskolának a jövő iskolai évben már két párhuzamos osztálya lesz. Hol adnak azoknak helyet? Egy párhuzamosat az idén valahogyan el tudtak helyezni a Gazdakörben, de kérdés, megkapható lesz-e a jövőre is az a terem és hol lesz a második. Hát bizony a pénzügyminiszter­nek akárhonnan is elő kell terem­tenie azt a régen beígért 100 ezer pengőt, amelyen tűrhető otthont adhatnak a polgári fiúiskolának. De megláthatná a miniszter a pénz­ügyi palotát is, no meg az állami adóhivatal épületét. Amilyen jó- izlésü embernek ismerjük Wekerle pénzügyminisztert, föltételezzük 300.000 pengőt költené egy-egy szálloda építésére, akkor a befek­tetés többszörösen megtérülne. — Egy-egy sportszálloda, vizparti hotel a balatoni empóriumokon csodákat művelhetne. A gyümölcs- termelést megjavítva, ugyancsak fokozódnék a jólét. A külföldre vándorló évi 52.000,000 pengő nagy része itt­hon nyaralna, hogyha a Balatont a külföldi kultúrával való verseny- képességre nevelnők. felőle, hogy ezeknek az épületek­nek megpillantása rögtön olyan irányú elhatározásra késztetné őt, hogy első dolga lenne Zalaeger­szegen új pénzügyi palotát emel­tetni. A honvédelmi miniszternél pedig sürgetni kell a laktanyai építkezéseket, mert félő, hogy ezek a munkálatok is halasztást szenvednek. A kikelet tehát semmi jóval sem kecsegtet bennünket. Azt mondhatjuk, hogy kilátásaink a tavaszra, meg a nyárra sem job­bak, mint voltak a télre. Mert — ismételjük — eddig még sem a kölcsön, sem a beígért építke­zések ügye nem haladt előre egy lépéssel sem. Ezt mély sajnálko­zással kell kijelentenünk illetékes helyről szerzett információnk alap­ján. — A fontos. Igaz, hogy a fér­jed mellbeszurta magát? — Igaz. — És mi lett belőle ? — Képzeld, a szabó a kabát bestoppolásáért tiz pengőt mert kérni. — Újabb fölterjesztés a papír­gyár ügyében. A polgármester már régebben tett lépéseket illeté­kes helyeken aziránt, hogy Zala­egerszegen vagy közeli környékén papirgyár létesüljön. A próbálko­zások azonban sikertelenek marad­tak. Most, hogy hire jár annak, hogy svéd vállalkozók cellulose gyárnak fölállítását vették tervbe, a polgármester megismételte föl- terjesztését abban a reményben, hátha a svédek figyelme felénk fordul. Nálunk ugyanis sok és kitűnő anyag található, amely cellulose gyártására kiválóan alkal­mas. es olcsón akarunk vasa­rolni, felkeressük a SCHÜTZ áruházat. 3921 A negyedik balatoni ankét. A magyar mérnök és építész- egylet most tartotta negyedik ba­latoni tanácskozását. Az első előadó: Körmendy Nándor, aki a tervezés és vállal­kozás munkakörének fixirozásáról értekezett. Egy államépitészeti ki- rendeltség lehetne ez a szerv, amelynek vezetője vérbeli építész legyen és amely az építkezések szakszerű, gyors és a mai kornak megfelelő keresztülvitelét irányí­taná. Természetes, hogy ez a ki- rendeltség egymaga nem végezné el a munkát és ezért az egész Balaton környékét például nyolc körzetre kellene osztani és minden körzetnek megvolna a maga épí­tészeti felügyelete, illetve irányítása. Héjj Gyula az engedélyezési el­járásról és hatósági ellenőrzésről szólott. Hiába mondják, hogy külföldön fürdőzés hazaárulás; csak ki kell mennie a gyógyulást és üdülést keresőnek, ha itthon az errevaló feltételek hiányoznak. t~ Már pedig 200.0C0 embert könnyű volna itthon tartani, sőt idegent is lehetne hozzánk csábí­tani, ha tervszerűen megjavitanók a Balaton nyaralását, élelmezését, kényelmi berendezéseit. Az itthoni viszonyokat teljességgel át kellene alakítani, hogy az itthon maradást ne tekintsék áldozatnak. Az útmu­tatás feladata leginkább a tervező építőművészekre, vállalkozókra, továbbá a hatóságokra vár. Jelen­leg azt épitenek és úgy építenek a Balaton partján, amit és aho­gyan az építkezőknek tetszik. Előadó javasolja, hogy a Bala­ton körüli építkezések utaltassa­nak a fentartott munkák körébe, amelyeket tehát csak kamarai tagok tervezhessenek. Meg kell .akadályozni továbbá a tervezés és kivitelre vállalkozás egy kézbe kerülését. A járásonkint működő hatóságok helyett egyetlen épitő- hatóság működjék. Svastits Géza az építkezés el- lennőrzésére szolgáló műszaki szerv létesitését propagálja. A legtöbb építtető tervezőnek kép­zeli magát és ez egyik oka a balatoni építkezések ízlésbeli csőd­jének. Fel kell világosítani az épittetőket az egész Balaton vi­dékén, hogy a felülvizsgálószerv szerepe közérdekű és nem bosz- szantó. Létesíteni kell ezt a mű­szaki szervet, mert különben isméi hosszú időre el van rontva a balatoni építkezés, amivel nem­zetgazdasági kár is jár. Tóth Lajos a balatoni építke­zések pénzügyi megoldásához szolgáltatott alaposan átgondolt adatokat. Évente 15.003 szoba áll a für- dőzők rendelkezésére a Balaton vidékén. A fürdőszezonban naponta 200.000 pengő kerül forgalomba. A rövid nyaralás miatt a tőkének nem rentábilis a Balatonnal való szövetkezés. A magyar szálloda- iparnak nincsen semmiféle ked­vezménye és iparvédelme, neve­zetesen a Balaton körül. Védővámra volna szüksége, épen úgy, mint más iparágnak a külföldi iparággal szemben. A külföldre utazó nyaraló fizessen a magyar fürdő védővámja címén 10 pengőt. Ha minden külföldre utazó beragasztja ezt a 10 pengős bélyeget az útlevelébe, ez 200.000 külföldre utazót véve számításba, évi 2.000.000 pengőt jelentene a magyar fürdők javára. Ez összeg háromnegyed része, tehát másfél- millió a Balatont illetné meg, köztisztasági és higiénikus beren­A tavasz és nyár elé ép olyan reménytelenül nézünk, mint néztünk a tél elé. Hírek szerint a pénzügyminiszter ellátogat Zalaegerszegre.

Next

/
Thumbnails
Contents