Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-03-05 / 52. szám

XIV, évfolfsm 52. »xámi Ara 12 fillér 3933 március 5 Csütörtök, w ® . t Gosztonyi László plébános urnák Főtiszt. Goszt y Zatacsány GYEI ÚJSÁG 54 «»«lói üzerke«2etös HERBOLY FERENC szerkesztőség és kiadóhivatal: Xalaegerszeg, Széchenyl-téf 4. Telefou: 128 szám. Fiókkiadóhivatal: Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. POLITIKA^ ja API LAP Megjelenik minden hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 240 pengő negyedévre 7-20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen 1 e v e 1 e k r e nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. QSStF ifjúságnak a gazdasági pályákat, egyáltalában nem ismerik az életet és elgondolásaik olyan föltevése­ken alapulnak, amelyek a helyzet­nek nemismeréséböl származnak. Politikusok, szociológusok, köz­gazdászok teremtsenek munka­alkalmakat, megélhetési lehetősé­geket, akkor majd tapsviharral jutalmazott előadások nélkül is megtalálja minden ifjú azt a mun­kát, melynek elvégzéséhez meg­szerezte a szükséges ismereteket és amely megélhetését is biztosítja. Újra működésbe jen a kisiist. A kormány megszüntette a Gyümölcsszeszf orgalmi monopóliumát. Vármegyénk hegyközségi tanácsa a múlt év őszén Zalaegerszegen ülést tartott, amelyen sok pánasz hangzott el a Gyümölcsszeszfor- galmi r. t. ellen. Zalaegerszegi szőlőtermelők indították meg a panaszok áradatát. Amig ugyanis a Gyümölcsszeszforgalmi monopó­liumot élvezett, egyetlen szőlő- termelő sem rendelkezett szabadon a szőlő melléktermékeivel, a tör­köllyel és seprűvel, vagyis a kis- üst pihent. A kormány végre belátta, hogy a gyümölcsszesz-termelés szabad­ságát megkötni nem szabad és magasabb nemzetgazdasági érdek az, hogy a törköly és seprű a szeszfőzőkbe és ne a szemét­gödörbe kerüljön. A hivatalos lap vasárnapi számában tehát meg­jelent a rendelet, mely szerint a Gyümölcsszeszforgalmi r. t. mono- polisztikus joga megszűnt és a ter- melésiadóaláesőszeszfőzőkben elő­állított gyümölcspálinkák fölött a jövőben ismét a szeszfőzdék, illetve az azokat igénybevevő ter­melők szabadon rendelkeznek. Ezzel vége lett annak az állapot­nak, amely mellett a termelő csak a Gyümölcsszeszforgalmi utján juthatott a saját terméséhez s az árát is a társaság szabta meg. A zalaegerszegi járás lakosságának szaporodása majdnem eléri a tiz százalékot. A Balatcn-kultusz fellendülése megjavította a füredi járás népesedési arányát. Hói is vannak tulajdonképen azok a bizonyos gazdasági pályák, amelyekre bol­dog-boldogtalan küldi az iskolát végzett ifjúságot elhelyezkedést keresni ? Mert azt halljuk politiku­soktól, szociológusoktól, közgaz­dászoktól, hogy az értelmiségi pályák nem képesek az ifjúság­nak megélhetést biztosítani, azért tehát a gazdasági pályák felé kell fordulnia. Ilyen pályák azonban — legalább is ezidőszerint — nincsenek, vagy ha talán vannak is, egymásután bocsáígatják el alkalmazottjaikat, amire részint a megcsappant forgalom kényszeríti a vállalatokat, részint pedig a mindenki által annyira hangoz­tatott és szükségesnek tartott takarékoskodás. A közelmúlt napokban egyik nagynevű szociológusunk tartott előadást igen nagyszámú és elő­kelő közönség előtt az ifjúság elhelyezkedéséről és ő is azt mondotta, hogy az iskolát végzett ifjúságnak bele kell törődnie abba, hogy azon a pályán, amelyre évek hosszú során át készült, nem jut­hat kenyérkeresethez, tehát a „gazdasági pályák“ felé kell orien­tálódnia. Azt természetesen elfelej­tette megmondani ő is, hol vannak azok a gazdasági pályák, amelyek oly epedve várják a más pályákra készült ifjakat. Hiszen a gazda­sági pályákra képesített egyének közül is százan, meg ezeren fog­lalkozás nélkül vannak! Kitűnik ez az inségmunkákra jelentkezők óriási számából. És az már csak­ugyan lehetetlenség, hogy, ha például gyárakból okleveles mérnö­köket, vegyészeket, könyvelőket, gazdaságokból okleveles gazda­tiszteket, erdészeket, vagy másféle szakembereket bocsátgatnak el, ugyanakkor ott foglalkozást adhat­nának jogászoknak, orvosoknak, tanároknak stb. A nagy ajánigatá- sok tehát igazán csak frázis­puffogtatások és legfölebb arra szolgálnak, hogy az előadók „nagy tanulmányra valló“ és „magas színvonalú“ előadásaikért pár per­ces tapsorkánt élvezhessenek. Ha egymásután alakulnának új ipari és kereskedelmi vállalatok és ha a régiek egytől-egyig nem csak életképességről tanúskodná­nak, hanem folytonos fejlődést, erősbödést, virágzást tüntetnének föl, akkor helyénvalók lennének az ilyen tanácsok. De nem is volna szükség ezekre a tanácsokra, intelmekre, mert a szülők maguk vinnék, sőt az ifjak is szívesen mennének azokra a sokat ajánla­tott gazdasági pályákra. Am ma ilyesmiről nem is érdemes beszélni. Tekintsünk csak be a gazdasági élet menetébe és egy pillanat alait meggyőződhetünk afelől, hogy, akik annyira ajánlják az A népszámlálási adatok szerint a zalaegerszegi járás lakosságá­nak lélekszáma 41 093. Ebből férfi 20.774, nő 20.319, vagyis a férfiak száma 455 fővel megha­ladja a nők számát. Ha a fenti lélekszámhoz hozzáadjuk a 887 távollevőt, akkor az összlakosság 41.980 lélek. A járásban van 510 iparos és 130 kereskedő. A laká­sok száma 8.556, tehát egy la­kásra 4.9 személy jut. A járás 1920. évi lakossága 34.640 lélek volt. A tiz év előtti népszámlálás óta a járáshoz hozzá­csatoltak 8 községet (Nagylengyel, stb.) Ha a járás jelenlegi 41.980 főnyi lélekszámából levonjuk a hozzácsatolt8 községjelenlegi 3992 főnyi lakosságát, akkor a járás régi területén jelenleg 37.988 lélek lakik. Jgy az 1920. évi 34.640 lakossal szemben a szaporodás 3.348 lélek, vagyis 9.7 százalék. Viszont ha a járás jelenlegi terü­letét vesszük alapul, akkor ezen a területen a jelenlegi 41.980 lélekkel szemben 1920-ban 38.201 főnyi lakosságot találunk. Ilyen számítás szerint a szaporodás 3.779 lélek, vagyis 9.9 százalék. A balatonfüredi járás jelenlegi lélekszáma 13.516. Ebből férfi 6.802, nő 6.714, tehát a férfiak száma 88 lélekkel haladja meg a nőkét. A fenti lélekszámhoz hozzá­adva a 168 távollevőt, az össz­lakosság 13.684. Az iparosok száma 329, a kereskedőké 59. A lakások száma 4.040, tehát egy lakásra 3.3 személy jut. A laká­sokra vonatkozó kedvező adat nem azt jelenti, hogy az állandó lakosság jobb lakásviszonyok kö­zött van. Az arányt a nyári fürdő­vendégek részére szolgáló lakások száma javítja. A balatonfüredi járás 1920. évi lakossága 12.714 lélek, tehát a szaporodás 970 lélek, ami 7.6 százaléknak felel meg. Ez a száza­lék jobb a füredi járás eddigi szaporodási arányánál, de ezt valószinüleg nem annyira a ter­mészetes szaporodás okozza, mint inkább az, hogy a háború óta a Balaton kultusz fellendülése követ­keztében sokan telepedtek le a füredi járásban. Tihany lélekszá- mát például emelték az ott léte­sült intézmények lakói, Balaton- füredét pedig a fürdőtelep fejlő­dése. Gandi megegyezett« Uj Delhi, márc. 4. Az alkirály és Gandi között végleges meg­egyezés jött létre. A fascists raag^tsn&cs hoxsáj&raalt fi t^aigespé» eseti egyezményhez. Róma, márc. 4. A fascista nagytanács ülésén Grandi kül­ügyminiszter beszámolt a tenge­részeti megegyezésről. A beszámo­lót a nagytanács nagy tetszéssseí fogadta. A jelentés után Siriani tengerészeti miniszter ismertette a megállapodások technikai részét majd Mussolini fejtegette a szer­ződés jelentéségét és fontosságát.. A nagytanács a következő hatá­rozati javaslatot fogadta el: A fascista nagytanács Grandi és Siriani miniszterek jelentésének meghallgatása után nagy öröm­mel és megelégedéssel járul hozzá az Olaszország, Francia- ország és Anglia között létrejött tengeri megállapodás valamennyi pontjához és elismerését fejezi ki Grandi és Siriani minisztereknek,, valamint munkatársaiknak. Pánikot okozott két kiszabadult oroszlán Brüsszel, márc. 4. Watervleit faluban a vándorcirkuszban előadás közben kiszabadult az oroszlánpár. Az igazgató felesége korbáccsal akarta beterelni az oroszlánokat, mire a him oroszlán az asszonyt egy csapással leteritette. A közön­ség körében nagy pánik támadt, a cirkusz személyzete azonban önkéntes vadászokkal a fenevadak üldözésére indult és a falu hatá­rában sikerült mindkettőt agyon­lőni. Az igazgatónőt súlyos sérü­lésekkel szállították kórházba. A szovjet tízmillió embert itéit éh»halálra» Az Oroszországban most léte­sített „készletügyi" népbiztosság kidolgozta a közellátási program- mot, amely a többi között a követ­kezőket tartalmazza: „A fizikai munkások ebben az esztendőben kalóriákban kifejezve mintegy tiz százalékkal több élelmiszert kap­nak, mint eddig, noha magasabb árakban. Mintegy 33 millió lakos élelmiszerjegyeket kap, a többi 127 milliónak magának kell meg­szereznie az élelmiszert; igaz, hogy az utóbbiak közül 117 millió paraszt maga gondoskodik ellátá­sáról, maradt tehát mintegy 10 millió, akik állami üzletekben nem vásárolhatnak, mert az osztály­ellenségek kategóriájába soroztat- tak. Vajat és tojást továbbra is csak tiz éven aluli gyermekek kaphatnak. A gyengébb munkáso­kat úgy büntetik, hogy olyan vidékre helyezik át őket, ahol az élelmezés gyengébb.

Next

/
Thumbnails
Contents