Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-03-04 / 51. szám
XIV, évfolyam 51 :ám, 1931 március 4 Szerda. Ára 12 fillér k A .-ontvatál: k 3 -/ »-Tér 4. T elei on: 128 szám. ..„mvatal: Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. POLITIKArjIAPILAP Megjelenik minden hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7‘20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen 1 e v e 1 e k r e nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. nem csinál nyarat.“ Ha csak Farkas föelvtárs jött volna ellentétbe az 1919-es együttessel, akkor Kun Béla ezen a címen valahogy még talán vigasztalódhatnék is. De hát még ez a kis vigaszcsepp sincs meg számára. Ugyanazon a napon, amelyiken Farkas föelvtárs megnyilatkozott, még Györki és Esztergályos föelvtársak is szót emeltek leventék „személyes szabadságának“ a megsértése miatt. Az egyik azért interpellált, mert egyik helyen az alispán nem engedi mulatságra menni az olyan leventét, aki nem jár oktatásra, a másik meg azért, mert másutt viszont a rendőr előállított olyan leventét, aki az oktatásokon nem jelent meg. Micsoda ellentétet láthat Kún Béla az 1919-es együttesnek a személyes szabadság megvédése terén gyakorolt módszere és a föelvtársak mostani eljárása között! Belügyminiszterünk — úgy látszik — örömmel könyvelheti el szociáldemokratáinknak ezt a jóra fordulását. Bár tudomása van róla, hogy szociáldemokrata titkárok is agitálnak a levente oktatáson való részvétel ellen, ezt alighanem csak felelőtlen egyéni akciónak tekinti. Sőt. Hogy mennyire növekedett rokonszenve a szociáldemokraták iránt, abból is kitűnik, hogy felkérte a szociáldemokrata pártot, legyen segítségére az izgatók megfékezésében. A belügyminiszterről mindenki tudja, hogy komoly ember. Arra tehát gondolnunk sem szabad, hogy talán iróniáról vagy szatíráról volna szó. Fujdogál a választások előszele. A miniszterelnök kijelentéseiből számíthatunk is, meg nem is a közeli választásokra. Szilánkok. Bizony az csak úgy van. Nem szabad egyes esetekből hirtelen elés megítélni az embereket. Türelemre is szükség van. Amint mondani szokták: „A türelem rózsát terem.“ Mikor a szociáldemokraták keresztény szociálista munkásokat üldöztek, bántalmaztak, mikor még a honatya elvtársak sem kérték a parlamentben a megtorlást, köny- nyen megállapítottuk, mennyire könyörtelenek, szívtelenek még testileg is bántalmazott embertársaik iránt. Most aztán beláthatjuk, hogy elhamarkodott volt ítéletünk. Fényesen igazolja ezt Farkas István honatya elvtárs múlt heti interpellációja. A nagy szívfájdalomtól alig tudta elmondani, hogy Isaszegen a leventeoktató a csendőrökkel megveretett egy részeg leventét. Mondja még ezek után valaki, hogy a szociáldemokratákban nincs emberies érzés! A leventékkel szemben meg — ugylátszik — különösen nyitva tartják szivük érzékenységét. Ez már csak nagy érdemi De ha már Farkas honatya elvtársnak annyira bánatos lett a szive az isaszegi eset miatt, legalább másnak a szivét ne szomorította volna meg. Az esettel kapcsolatban azt a kijelentést is tette, hogy az ilyen eljárás kommunizmusra vezet. Istenem! Hogyan is tudott a föelvtárs ily meggondolatlan kiszólást magának megengedni? Szegény Kún Bélának ezzel megrontotta régi magyar- országi kellemes emlékeit. Talán még álmatlan éjszakákat is szerzett neki. Kún Bélának ugyanis a „száműzetésben“ az a legkedvesebb magyarországi emléke, ha rágondol arra, milyen szépen, milyen könnyen, milyen nagyszerűen meg tudtak egyezni a szociáldemokratákkal 1919-ben a proletárdiktatúra kérdésében. Jól esik neki visszaemlékezni a régi jó időkre, mikor együttesben olyan szépen törögették le a bur- zsujt, ha nem is mindenütt akasztófával, hanem a kommunizmushoz illő és méltó más eszközökkel is, S uram fia, mi történik?! Még egy föelvtárs is elitéli a kommunizmust ! Szegény Kún nagy csalódottságában biztosan arra gondol, ezek után más már nem következhetik, mint, hogy szociáldemokratáink nemzeti alapra helyezkednek. Ezzel aztán magyarországi terveinek egészen vége. Jal Az ember sokszor családik még régi meghittebb embereiben is! * Szokás-mondás: „hogy egy fecske A közmondások sorában találjuk ezt is: Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. Ma már ugyan a közmondások is elvesztették hitelüket, de hát azért, — ki tudja ? Egyre többen és egyre sűrűbben hangoztatják, hogy pár hónapon belül megtörténnek a képviselő- választások. A legilletékesebb tényező, Bethlen István gróf miniszterelnök a hozzá intézett kérdésekre olyan választ ad, mint a hajdani oraculumok: igy is magyarázhatjuk a dolgot, amúgy is. Kinek hogyan tetszik. Az bizonyos azonban, hogy a választások előtt szokásos szellő lengedez már erre mifelénk is. Sokan tudni vélik, hogy a kormányban rövidesen változások lesznek, hogy néhány főispánt is kicserélnek, egyik-másik képviselő sejtteti, hogy jelenlegi kerületének hátat fordít és másutt próbálkozik mandátumhoz jutni és beszélnek | a választókerületek kikerekitéséről, összevonásáról, egyes kerületek megszüntetéséről. Szóval zörög a haraszt és rejtelmességeket susog. Legjobban örülnének a választásoknak a munkanélküliek, akiknek segélyezése már a végét járja s akiknek — ki tudja — mikor adhatnak állandó munkát. Kortesre, megbízottra, szervezőre, cédulahordóra, üzenetközvetítőre, névjegyzék másolgatóra, szavazólátogatókra szükség van választások idején és ezeket a kis munkákat meg is fizetik ám. Azután figyelembe kell venni, hogy akár egyik, akár másik párttól is csak kinéz egy kis pörkölt, sör, bor, talán még pántlikás szivar is. Mivelhogy a választások akár a nyílt, akár a titkos szavazás jegyében folynak is le, mégis csak amolyan „békebeliek“ lesznek, tudniillik egy kis kellemetességgel is járnak. Gyula kormányfőtanácsos javaslata alapján felírnak a teljes körforgalmi járatok megteremtése érdekében és az akarattya — aligiai vasúti összeköttetés tárgyában. Részletesen tárgyalta a választmány a sok esőzés miatt erősen megduzzadt Balaton vizszinének apasztása kérdését. A választmány elhatározta, hogy a vizszin rendezése érdekében kéri a kormánytól a Sió szabályozásának sürgős befejezését. Lóczy Lajos egyetemi tanár javaslatára foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy Tihany természeti ritkaságai örök időkre megvédel- meztessenek. A földmivelésügyi miniszter közölte még a szövetséggel, hogy a Balatonvidéken a kerti dohányfajták művelését tanulmányozta^ és a szövetség ide vonatkozó felterjesztését a- pénzügyminiszterhez tette át. Foglalkozott a választmány az alsóőrsi hajókikötőnek a vasúttal való szerves összeköttetése kérdésével, különböző útügyi és vasúti kérdésekkel. Sopron vármegye közigazgatási bizottsága és Győr város közönsége a Balatonra való jobb utazás érdekében kérte a szövetség állásfoglalását és előterjesztését, hogy Sopronból ne 8 óra alatt és négyszeri átszállással, hanem gyorsabb módon és Győrből a mainál sokkal rövidebb időn belül lehessen jutni a balatoni fürdőkhöz. Helyesléssel értesültek, hogy a szövetség előterjesztése folytán egész éven át megvalósul a hétvégi jegyek rendszere, de egyszersmind sajnálattal vették tudomásul, hogy az eddigi 50%-os kedvezést 33%-ra csökkentik. A szövetség felír, hogy a balatoni viszonylatban, tekintettel a Balaton nagy jelentőségére, az eddigi 50%-os kedvezést fentartsák. — Helyesléssel értesültek, hogy a szövetség javaslatára bevezetik a körutazási jegyek rendszerét és remélni lehet, hogy ezek a külföldiek és a belföldi forgalom részére kiadandó körutazási jegyek rövidesen életbe lépnek. A pénzügyminiszter közölte a szövetséggel, hogy a Balaton alsó partján az ivóviznyerés sem felszíni, sem mélyfúrási kutakkal nem oldható meg és a viznyerés tekintetében más intézkedésekre van szükség. A szövetség szakértői behatóan foglalkoznak a kérdéssel és a március 29-iki budapesti közgyűlésen dr. Lóczy Lajos egyetemi tanár fog részletes tájékoztatást adni. Az országos balneológiái egyesület fennállásának 40 éves nagygyűlése alkalmából a szövetség részéről dr. Nógrády László iró- tanár fog előadóul szerepelni, Nevelés és fürdőügy címen. Az összes balatoni problémákkal foglalkozott a Balatoni Szövetség Balatonfüred, márc. 3. A Balatoni Szövetség igazgató választmánya dr. Óvári Ferenc felsőházi tag elnöklése mellett látogatott ülést tartott Balatonfüreden. A miniszteri leiratok kapcsán helyesléssel értesültek, hogy a földmivelésügyi miniszter a balatoni kikötőknek az 1929. évi III. te.-ben megszabott programnál gyorsabban való kiépítését maga is szükségesnek tartja. A vasúti és hajózási felügyelőség megkereste a szövetséget, hogy tekintettel az egyes balatoni fürdőtelepek látogatottságára és jelentőségére a szövetség véleménye szerint mely fürdőtelepeknél, milyen sorrend szerint volnának a még hiányzó hajókikötők megépítendők ? A szövetség válasziratában közöné, hogy legsürgősebbnek tartja a balatonleilei, balatonszárszói, balatonzamárdi, balatonaligai, balatongyöröki, ba- IatonmarUi és balatonberényi kikötők építését. Ha ezek a kikötők megépülnek, három körforgalmi járatot Lhet a legjobb kihasználással megindítani. — Mészöly
