Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-03-03 / 50. szám

2 Zaíame^yei Újság 1931 március 3. az Egyház ellen törő áram­lat a magyar nemzet vesz­tét is jelenti. A jó magyar embernek tehát jó katolikusnak is kell lenni, mert Krisztus nélkül semmire sem fo­gunk menni. Az Emericana e gondolat fel­ismerése alapján keletkezett és fő­céljául a nemzetközi szabadkőmű­vesség elleni küzdelmet tűzte ki. Amire vállalkozott, nem könn>ü feladat, mert a társadalomban ál­landó harc folyik és ez állandó készenlétet követel. Ma szinte még katolikusnak sem szabad lenni. Ha valaki kinyilatkoztatja katolikus meggyőződését, akkor elfogultság­ról beszélnek, sokszor még kato­likus emberek is. De mondják elsősorban azok, akik az 1848. évi XX. törvénycikkre támaszkodva a vallás szabad gyakorlatáról be­szélnek. Hogyan néz ki ez a sza­badság? — Ma nem esküdhetem meg szabadon a templomban, élőbbéi kell menni a polgári esküvőre. Ma akármily hű vagyok a vallá­somhoz, a polgári hatóság elvá­laszthat. Megtagadhatom a pár­bajt, de kilök a kaszinó. így néz ki a katolikus vallás szabad gya­korlata az 1848. évi XX. törvény­cikk szellemében. Ezt nem enged­hetjük és legalább annyi jogot kell követelnünk magunknak, mint másoknak van. — Ehhez nagy önfeláldozás, erős férfiak kellenek. De a férfi munkája nem elég, szükséges a női mun­ka is. A férfiak itt ma harcra szánták el magukat, fontos, hogy támo­gassák őket a nők, akiket Isten egyébként is a férfi mellé rendelt. Annál szükségesebb a női munka, mert az ellenfél talán leginkább azt a pontot kezdte ki, ahol leg­inkább keli a nő és a férfi együtt­működése: a családot, a tiszta erkölcsöt. Nagy taps fogadta a közvetlen hangon elmondott értékes beszé­det, majd az egyházi vegyeskar zárta be a műsort. Énekében kü­lönösen művészi magasságra emel­kedett és a közönség elragadta­tással hallgatta az egyes énekszá­mokat. Főleg a „Garam mentén“ kezdetű irredenta dal tetszett, amelyet Németh József irt át pom­pásan vegyeskarra. A matiné után a vasúti Ekhamp étteremben társas ebéd követke­zett, majd a vendégek a délutáni vonattal elutaztak. %W»^Wt«VXWWVVSlWVWWVWVWiA<»1>»W»V>VW*V^WV< A zalaegerszegi iparos cserkészek tízéves jubileuma. felett. Emericanás lelkülettel fog­juk állani a posztot. Dolgozni fogunk, hogy a magyar fában uj élet pezsdüljön és ifjúságunk mi­előbb szétpattanhassa a trianoni bilincseket. Csath Béla a vezérség és a káptalan nevében köszöntötte az uj conventet. Öröm­mel üdvözölte a jelenlevő hölgyek érdeklődését, mert ebből azt láija, hogy a família is hamarosan meg fog alakulni. Vázolta az Emericana eszközeit és programmját. Kifej­tette, hogy a régebbi időben nem volt a katolikus ifjúságnak gyá- molitója és téveszmék kerítették hatalmába az ifjúságot. Az Emeri­cana a káros befolyás megszün­tetésére igyekszik, mikor magához kapcsolja az ifjúságot. Nemcsak szavakban, de anyagiakban is je­lentkeznie kell a támogatásnak. Nagy szükség van a magyar ka­tolikus társadalom támogatására, mert az ifjúság csak úgy tarthatja meg bizalmát a magyar katolikus társadalom iránt, ha szüntelenül érzi annak gondoskodását. Öröm­mel látja, hogy Zalaegerszegen már jó talaja van a gondolatnak, ezt bizonyítja a meleg fogadtatás. Az avató káptalan ülése Ber- noiák Nándor zárószavaival és a Himnnusz eléneklésével fejező­dött be. A matiné. Az avatás után nagysikerű ma­tiné volt, amelynek műsorát az egyházi vegyeskar nyitotta meg. Németh József karnagy vezényle­tével három dalt adott elő pom­pás kidolgozásban és nagy siker­rel. Majd Kovács Béla mérnök szavalta Mécs Lászlónak két ver­sét. Kellemes orgánuma és mű­vészi előadása nagy tetszést ara­tott. Az ünnepi beszédet Szentgyör- gyi Elemér dr. mondotta. — Hálás Zalaegerszegnek — mondá —, mert meggyőzte, hogy az Emericana tízéves mun­kája nem volt hiábavaló. — Az Emericana nagy harcba kezdett, mert azt tűzte ki célul, hogy a leromlott országot újjá­építse, a magyarságot felemelje és visszaadja öntudatát, önbizalmát. — Ha ez a végcél, akkor miért hangsúlyozzuk katolikus voltunkat? A válasz igen egyszerű: a magyarságot a katoliciz­mustól elválaszíani nem lehet. Ha jó katolikus vagyok, akkor jó magyar vagyok és jó magyar csak akkor vagyok, ha egyben jó ka­tolikus is vagyok. Annyi hálával tartozik Magyarország a katoliciz­musnak, mint talán egy állam sem. Meggyőződésem, hogy kato­licizmus nélkül ez az ország talpra állani nem fog. Az ünnepi szónok ezután cáfolta az állítást, hogy egyedül az ifjú­ság mentheti meg a hazát. Rámu­tatott arra, hogy az apáknak is megvan a kötelességük és ez épen az erős ifjúság nevelése. Majd visszatérve a magyarság és a katolicizmus viszonyához azt fejtegette, hogy a világban felhal­mozódott sok keserűséget az em­beriségnek az a tömege okozta, amely &z idők folyamán esküdt ellenségévé fejlődött az Egyháznak és ennek kapcsán a hazának is. Érti elsősorban a nemzetközi szabad­kőművességet, amelynek főelve, hogy nincs ellensége más, mint az Egyház. És ha ő, mint magyar ember hallja ezeket, akkor meg­győződése, hogy A zalaegerszegi 80. sz. Csány cserkészcsapat vasárnap szép ünne­pély keretében ülte meg fönnállá­sának tízéves jubileumát. Az ünne­pélyt az ipartestületi székház nagy­termében délután 5 órai kezdettel rendezték és azon a társadalom- 1 nak minden rétegéből olyan nagy számban jelentek meg, hogy a terem zsúfolásig megtelt az érdek­lődőkkel. Résztvettek az ünnepé­lyen gróf Batthyány Pálné, Bődy Zoltánná zászlóanya, Bődy Zoltán alispán, Czobor Mátyás polgár- mester, Pászlor Imre reálgimn. tanár, vármegyei cserkészelnök, dr. Bődy Zoltán vármegyei vezető és ellenőrző tiszt, László István vasmegyei kiképző tiszt, Hollós Ferenc dr., Gerencsér Lajos dr. ügyvédek, Szeliánszky Nándor vm. árvaszéki h. elnök, vitéz Tamásy István dr. polgármester­helyettes, Schmidt Viktor iparos­köri elnök és még számosán az előkelőségek közül. Az ünnepély a cserkészinduló­val kezdődött, mit szavalat köve­tett. Ezután László István mon­dotta el ünnepi beszédét, mely­ben a cserkész három főfeladatát magyarázta. E feladatok: meg­győzni önmagát, visszaszerezni el­vesztett hazáját és gyakorolni a felebaráti szeretet erényeit, de ez utóbbit a cserkészszövetség rendel­kezései szerint úgy módosítják, hogy a felebarátok között az elsők a honfitársak. A cserkész egyet­len kilüntetést ismer: életmenté­sért. így emelkedik föl a cserkész lelke Istenhez. A hatásos beszéd után a cser­készek szép dalokat adtak elő Gondi László vezénylésével, majd Schuller Géza parancsnok számolt be a csapat tízéves működéséről. (A jelentést alább közöljük). Végül „Ha hiv a szent rög“ 2 felvonásos cserkészszinművet adták elő. A darab a nyugatmagyar­országi harcok idejéből meríti tárgyát, amikor a cserkészek és a soproni főiskolások olyan ered­ményesen verték vissza az osztrá­kok támadását. A kedves kis darab szereplői közölt különösen kitűntek: Pulyka István, Szabó János, Göncz István (cserkészek), Beniczky István (integrál), Ekler László (lóiuszvirág), Keszly Imre (osztrák kém), Lázár Géza (korcs- máros), Gondy László (Laci) és Lénáríh László (Ostenburg). A közönség lelkes ünneplésben része­sítette a szereplőket. Az ünnepély a Himnusz eléneklésével zárult. * * * Schuller Géza parancsnok jelen­tése : A jubiláris esztendő nagy ünnep­napján bocsátjuk útjára beszámo­lónkat. Bár eseményekben nem is oly gazdag, belső, aktiv munkás­ságban nem is bő korszakot akarunk megkoszoruzni. Tiz évvel ezelőtt megalapozott s azóta, külö­nösen a két uiolsó évben folyton szépülő, kibontakozó cserkész­ideált akarjuk ma girlanddal fel- disziteni. Azt szeretnők, hogy elő­deink által megalakított és az utódok által továbbfejlesztett cser­készcsapatunk a maga kis méreté­ben és egyszerűségében is legyen minél kedvesebb és vonzóbb és minden hajdani munkását, tagját, ki valaha otthonában megfordult és dolgozott benne, töltse el a visszaemlékezés csendes perceiben a könnyes meleg boldogság. Azt szeretnők és pedig igen-igen szeretnők, ha ma mindenkinek, cserkészbarátnak és ellenségnek mindent megmutathatnánk, ha muzsikás, jubiláló gondolatokkal telitett cserkészleíkek húrjain játsz­hatnék el a mi nótánkat: — hogy ni, még ma is vannak e városnak csendes termei, nedves pincehe­lyiségei, vagy szobái, melyekben az élet úgy folyik le, ugyanazo­kért a tiszta, örökkétartó, lelkesítő és nemesitő eszmékért, mint ezelőtt tiz esztendővel. Van cser­készotthon, melyben a régi mécses ég a régi lobogással, melyet tiz és olcsón akarunk vásá­rolni, felkeressük a SCHÜTZ áruházat. 3921 évvel ezelőtt gyújtottak meg az akkori fiatalok. Vannak utódok, akik dolgozunk, a cserkészesz­mény diadalát éneklő közvitézek, akiknek lelkében a cserkészet szeretete most is nagy, komoly és aktiv. Ezért vagyunk boldogok és bizó reménységben fürdő lelkünk ezért invitálja, csalogatta egyfor­ma, kölcsönös szeretettel a régi testvéreket az elhagyott fészek melegére. Ezért reménykedünk, hogy le tudjuk rakni egy újabb generációnak az alapot, mint ahogyan nekünk lerakták tiz évvel ezelőtt. Ezért jubilálunk és velünk együtt mindazok, kik visszaemlé­keznek az első szárnypróbálgatásra az első félénk, csendes utbakez- désbe . . . S voltaképen minden ezért van. Ez a kis egyszerű, szerény tehetséggel, de nagy lelke­sedéssel tiz évről összerótt jelen­tés is azért indult útjára. Hódítani akar. Emlékeztetni akar. Doku­mentumokat sorakoztat fel. Élő, kedves szimbólumot mutat fel. Szimbólumát a 80-as Csány cser­készcsapat tízéves munkásságának. (A jelentést folytatjuk.) — A gimnáziumi Diákszö­vetség vasárnapi liceális előadá­sán Pavláth Jenő gépészmérnök, nyug. máv. felügyelő érdekes elő­adásban ismertette az automobi­lizmus történetét. Vetített képes előadásával végigvezetett a gép­járművek fejlődésén kezdve a csi­rájától a mai tökéletes gépreme­kekig. Az előadáson még Oel- schläger Lajos gimn. tanuló jól elő­adott szavalattal s az Iparosdal­kör kitűnő magyar dalokkal sze­repelt. — Anyakönyvi hírek. Múlt heti bejegyzések a zalaegerszegi áll. anyakönyvi hivatalban: Szü­letés : vitéz Horváth Sándor ker­tész és Molnár Mária Zoltán fia r. k., Farkas Ferenc földmives és Györgyfalvay Ilona Katalin leánya r. k., Hegedűs András cipész­segéd és Eke Julianna Tivadar fia r. k., Beke Margit házicseléd István fia r. k. — Halálozás: Kellermann József takács 70 éves r. k., Somogyi Sándor földmives 38 éves r. k. (Aranyod), Takács László 1 éves r. k. — Házasság- kötés nem történt. — „Bécsi vásár“ 1931 már­cius 8-15-ig. 25 %-os kedvez­ményes utazáshoz szükséges iga­zolványok és menetjegyek kap­hatók a Menetjegyirodában. (Közp. Takarékpénztár épület).

Next

/
Thumbnails
Contents