Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-03-01 / 49. szám

1931 március 1. Za’amegyei Újság A háziipar bevezetése kitűnő alkalom Göcsej megsegítésére. Első sorban kell gondolni Göcsejre is. Már-már azt hihettük, hogy a háziipar bevezetésének eszméje is csak azért vetődött felszinre, hogy szaporitsa a számát azoknak a gondolatoknak, amelyek sohasem érkezhetnek el a megvalósulásig. A szerdán megtartott értekezlet azonban életre keltette a három év óta szunnyadó mozgalmat és most már semmi sem áll útjában a rég óhajtott munka szervezett megindulásának. Hogy eddig pihenni kényszerült az ügy, annak csak anyagi okai voltak. Az elhatározás, a cél­kitűzés és a célnak eléréséhez szükséges nemes szándék meg­volt az emberekben. De hiányzott a pénz. A tervek ugyanis olyan nagyszabásúak voltak, hogy azok­nak kiviteléhez igen nagy összegre lett volna szükség; ezt az össze­get azonban lehetetlenség volt előteremteni. Összegyűlt üzlet­részek jegyzése révén 7000 pengő­nél valamivel több és ez az aránylag csekély összeg lehetővé tette a terveknek kivitelét. Kerekszámban 7000 pengőt oszt szét kamatmentes kölcsönképen a már megalakult Vármegyei Házi­ipari Termelő és Értékesítő Szövet­kezet és, amint a jelek mutatják, ezzel a kis összeggel megvethető az alapja annak a nagy munká­nak, mely a vármegye szegény né­pének újabb keresetforrást biztosit. Most tehát elérkeztünk a gyakor­lati kivitel határához. Zalaegerszeg polgármestere 2500, Nagykanizsáé 2000, a Gazdasági Egyesület, — «■BBraBBBBIIBHBHB amennyiben belekapcsolódik az akcióba — szintén 2000 pengőt kap, hogy a munka megindul­hasson. A kerületi háziipari fel­ügyelőnek rendelkezésére bocsáta­nak 500 pengőt, hogy az egyes helyeken készített tárgyakat át­vehesse s a készítőket azonnal kifizethesse. Hogy azután Zala­egerszegen milyen formában, milyen irányban és milyen mérték­ben indulhat meg a munka, azt a kerületi háziipari felügyelővel együtt a polgármester állapítja meg, aki természetesen az ipari és kereskedelmi érdekeltségeknek s a Mansz-nak véleményét kéri ki. Azt, amire már régebben is többször rámutattunk, t. i. a hely­beli állami polgári fiúiskola kézi­munkáját s a Mansz. munkáját kell alapul venni és mintegy fej­leszteni, nagyobb arányúvá tenni, most szintén megismételjük. De legközelebbi vidékünket, a Göcsejt sem szabad kifelejteni, mert hiszen minden értekezleten hallhattuk, hogy a göcseji nép milyen fogékony a kézimunka iránt, meg is csudáljuk nem egy­szer azokat a pompás tárgyakat, amelyeket a göcseji ember készít és városunk tele van azokkal a csinos, erős kosarakkal, amiket kukoricaháncsból készítenek a göcseji falvakban. Véleményünk tehát az, hogy ha a háziipari felügyelő­nek rendelkezésére bocsá­tanak bizonyos összeget, hogy a kész tárgyakat néhány balatonmelléki fa­— Áldott állapotban levő nők és ifjú anyák a természe­tes „Ferenc József“ keserüviz használata által rendes gyomor- és bélmüködést érnek el. A mo­dern nőgyógyitás főképviselői a Ferenc József vizet igen sok esetben kipróbálták és kivétel nélkül gyorsan, megbízhatóan és fájdalom nélkül hatónak találták. A Ferenc József keserüviz gyógy­szertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. 3259 A vasárnapi emericanásiünnepségj programja. I. 9 órakor asszisztenciás szent­mise. Közreműködik az egyházi ének- és zenekar. II. 11 órakor ünnepélyes ava­tás a vármegyeház nagytermében. Az avató káptalan tagjai: Ber- nolák Nándor ny. miniszter, Csath Béla postafőígazgató, dr. Szent- györgyi Elemér ügyvéd, az Eme- ricana archiadvocatusa, Kerntler Kálmán p. ü. államtitkár, Ury Lajos táblai tanácselnök. — Az avatás sorrendje: Károlyi György gróf protektor avatása, majd prior-, lelkész-, nagyur- és do- minusavatás. — Utána rövid matiné. Műsor: 1. Az egyházi énekkar számai a) Feléd oh Istenem . . . b) Schubert: Kapunk előtt. c) Brahms: Bölcsődal. 2. Mécs László: „Ha egyszer...“ és „Vége a fiatalságnak“ c. ver­seket szavalja Kovács Béla mér­nök. 3. Ünnepi beszéd. 4. Az egyházi énekkar számai: a) Sárgul a falevél. b) Gaál S.: Garam mentén. Vegyeskarra átírta Németh József karnagy. c) Fichtner: Diadalének. Az ünnepély nyilvános, belépő­díj nincs. A gépirókisasszony. Olga szőke feje buzgón hajolt a kockásfedelü füzet fölé, ceru­zája villámgyorsan követte főnöke diktandóját. — Következő pont. Per esetére szerződő felek alávetik magukat a x .... i kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság illeté­kességének, — diktálta Károlyi ügyvéd ur —, satöbbi, a többit tudja kisasszony, a szokásos be­fejezés, dátum, aláírások. így! evvel elkészültünk. De most jön a feketeleves, kedves kisasszony! Ennek a szerződésnek holnap reggel nyolc órára két példány­ban el kell készülnie, mert a gróf nyolcra autót küld értem és én viszem magammal a végrende­lettel együtt ki a kastélyba. Olga a karkötő órájára nézett. — Most már hét óra múlt, ügyvéd ur és az én anyám na­pok óta beteg . . . nem tudom, hogy . . . — Hát nézze, kisasszony, én nem kívánok senkitől sem lehe­tetlent. Úgy gondoltam, hogy maga most szépen hazamegy, ha az édesanyja miatt nyugtalan, vagy hogy ő ne nyugtalankodjék, szóval hogy a kedélyek rendbe- jőjjenek. Aztán beül az én költ­ségemre egy taxiba, kilenc óra tájban visszajön és természetesen külön tiszteletdij fejében, szépen legépeli ezt a szerződést. Rend­ben van? Taxin megy most haza is és holnap délelőtt nem kell bejönnie. No, látom már, hogy menni fog. Maga okos lány. — Hát alaposan kimerültünk. Négy órai munka, ilyen iramban! Én most megfürdöm és átöltözöm, a kislányom valami vacsorát és házibált rendez. Igaz is, kisasz- szony, ne ide jöjjön be este, ha­nem a francia kisasszony szobá­jába visszük a gépet, mert az irodát kártyaszobának rendezik be az asszonyok. — Kérem szépen, akkor kilenc órára visszajövök, — mondta Olga és sietve összeszedte írásait. Gyorsan felöltözött, bár tudta, hogy már hiába siet, Gyurka már biztosan elment. Hát nem is vár­hatta meg. Hat óra helyett ne­gyed nyolckor jön ki az irodából! — Szegény fiú, képzelem, hogy átfázott ebben az időben, — gondolta —, talán felnéz hoz­zánk, sietek haza. De otthon csak az édesanyját találta az ágyban és a kishugát, aki még a leckéjét tanulta. Az anyja aggódva nézett rá: — Már a Gyurka is itt volt, hol voltál eddig, fiam? — Az irodában, anyus és még vissza kell mennem, annyi dolgunk van. Az öreg egy rém hosszú szerződést diktált. Külön kapok érte és autón jövök haza. Ne légy nyugtalan. Jól fog esni az a kis pénz, legalább húsz pengőt kinézek ebből a munká­ból. Ránk fér, nem igaz? Csak Gyurkát sajnálom; mit üzent? — Hogy nem várhatott tovább, mert ma este meg van valahová hiva és holnap felhív telefonon, — mondta a kislány. — Meg van hiva? Érdekes, ed­dig nem is említette. Hja, mióta a mérnök urat olyan jó álláshoz segítettem, azóta, ugylátszik, nagyban viszi a . .. — Ugyan Olga, ne légy oly keserű, hiszen fiatalember! — mondta az anyja. — Fiatalember? Hát én mi vagyok? Öt éve gürcölök és hó­napok óta még moziban sem voltam. Amig nem volt meg az állása milyen szépen üldögélt itt este, még vasárnap is, most egy­szerre jégre jár, meg van hiva! A múltkor kért, hogy szóljak az öregnek, nincs-e a Sárkány mü­veknél üresedés, oda volna jó bejutni, az öreg ott főrészvény' nagy befolyása van. Még az kel­lene, az öreg előtt lealázkodni, aztán ő meg fütyül majd rám 1 — Ugyan, ugyan fiam, nem olyan gyerek az. Ennyi év óta olyan szépen megvagytok, most luban átvehesse, a Göcsej­ben készült tárgyak átvé­teléről is hasonlóképen kellene gondoskodni. Érkezett is már hozzánk ebben az irányban felszólalás. A göcseji nép ugyanis mellőztetését látja abban az intézkedésben, hogy csak a Balatonvidék, tehát megint csak a vármegye keleti része az édesgyerek, Göcsej pedig csak — mostoha. Úgy kellene tehát ezt a kérdést megnyugtatóan el­intézni, hogy a háziipari felügyelő a rendelkezésére bocsátott összeg­ből Göcsejnek is juttasson és, ha a miniszter megadja azt, amit kérelmeztek s amire Csák Viktor miniszteri kiküldött szerint bizto­san számíthatunk is, a felügyelő­nek még nagyobb összeget kell a készítmények átvehetése céljából rendelkezésére bocsátani, mert a munka csak akkor nyerhet nagyobb lendületet, ha a nép munkájának ellenértékét azonnal meg is kapja és nem kell csinos készítményei­nek otthon a kamarában, padlá­son, pajtában rongálódnia, mig piacra viheti s apránként értéke­sítheti azokat. Amikor tehát kiváncsi érdeklő­déssel várjuk a városban a szer­vezett háziipari munka bevezeté­sét, egyben várjuk azt is, hogy haladéktalanul tegyék meg a lépé­seket abban az irányban is, hogy a göcseji nép a jövő télen már szintén dolgozhassák és készítmé­nyeiért azonnal pénzt is kaphasson. — Megbízatás. Zalavármegye kir. tanfelügyelője felkereste és megbízta Twnrosek László dr. pacsai lakos körorvost, hogy a pacsai tanonctanfolyam felügyelő bizottságában a tanfelügyelőséget képviselje. már jó állása van, egy-két év múlva elvesz feleségül, hisz sze­retitek egymást. Olga ezalatt odakészitett min­dent a betegnek és kitálalta a vacsorát hármuknak. Alig evett valamit, máris öltözött. — Gyalog megyek, anyám, nincs olyan hideg, megspórolom azt a két pengőt, — mondta ke­zet csókolva. * A mademoiselle szobája ez este inkább raktárnak látszott, mint szobának. Volt ott mindenféle bútor, amit fölöslegesnek találtak a többi szobákban. A hervatag arcú nevelőkisasszony, aki tizenöt éve volt a háznál és már inkább a házvezetőnő szerepét töltötte be, a nagyságos asszony régi selyem­ruhájában a szomszédos leány­szobában öltöztette Ági kisasz- szonyt. Mikor Olga hozzáfogott a gé­peléshez, udvariasan benyitott a mademoiselle és megkérdezte, jól van-e elhelyezve az Írógép. Azután senki sem törődött vele többet. Az egész pompás, nagy lakás úgy rengett, búgott, mint egy méhkas. Előbb a vendégek érke­zésének zaja jutott el hozzá, azután a vacsora alatt, mint fi­nom, különleges muzsika az ezüst, porcellán és kristály csen-

Next

/
Thumbnails
Contents