Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-02-28 / 48. szám
XIV' évfolyam 48. mxém, \ ~Si//, Ára 12 fillér 1931 február 28 Szombat. 711 urnák . \ ászló plébános Főtiszt* Gosztony ^alacsány GYEI ÚJSÁG »aeerfcesztő a HERBOLY FERENC 54 _-.wacg és kiadóhivatal: ..—cgerszeg, Széchenyi-téf 4. Telsíosí: 128 szám. Fiókkiadóhivatal: Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztétiégek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. HßegjeSeinäk minden hétköznap a kora dél utáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. Tejjei-mézzei folyó Kánaán volt mindig Magyarország, így ismerte az egész világ. Azért nem is volt szükség itt elmélyült közgazdasági iskoiázottságra. Az igények, az állam igényei is jóval kisebbek voltak, mint manapság. Az állam kiadásai viszonylagosan szerény keretben mozogtak, a közadók nem voltak nyomasztók s a polgárság szerényen, de szinte gondtalanul élt és boldogult. A jobbágyrendszer gazdálkodása is kielégített minden szükségletet. A primitiv gazdasági élet mellett is volt magyar ipar és veit magyar kereskedelem és számos nábob élt Magyarországon, sőt akárhány közülök fényes házat vitt Bécsben, Párisban. Évszázadokon át egy nagy gazdasági terület közösségébe tartozott az ország és ebben a közösségben a szükségletek kölcsönösen kiegyenlítették egymást. — Magyar- ország mezőgazdasági termésfölöslegét kiszállította Ausztriába/amely viszont ipari cikkeit értékesítette Magyarországon. Ez kényelmes gazdasági rend volt, amely mindkét országot mentesítette az értékesítés gondjaitól. Ebben az időben nem volt szükség szélesebb- körü gazdasági tudásra, sem a létért való nehéz küzdelem, sem pedig a gazdasági összefüggés megértése szempontjából. De elkövetkezett a világháború és elkövetkeztek a szerencsétlen békeszerződések, amelyek egymásra utalt, viruló gazdasági összetartozandóságokat téptek szét. Az osztrák-magyar gazdasági egység fölbomlott és Magyarország önálló vámterület lett. Olyan időben szakadt reánk ez a változás, amikor egész Európában és az egész világon súlyos zavart okoztak a hosszú háborúnak és Európa új térképének gazdasági következményei. Az államok az antarkiára, az önellátás rendszerére tértek át és a rideg elzárkózás álláspontjára helyezkedtek. Olyan bonyodalmas lett a nemzetközi gazdasági élet, amilyen azelőtt, a fejlődés rendjén sohasemvolt. Ezaz a korszak, amelyben súlyosan érezzük a mélyebb gazdasági iskolázottság, a szélesebb- körü gazdasági ismeretek hiányát. Olyan szövevényes nemzetközi nehézségekbe ütközik a gazdasági érvényesülés, hogy alapos tájékozottság és a kérdés mélységeibe való lelkiismeretes elmerülés volna kívánatos és szükséges azoknak az erőfeszítéseknek megértéséhez és méltánylásához, amelyeket nemcsak a magyar kormány, hanem Németország, Anglia, Olaszország, Lengyelország stb. kormányai is tesznek arra, hogy a gazdasági válság nyomasztó kihatásait valamennyire is enyhíthessék. Ezeken a bajokon csak erélyes intézkedés segíthet. Első feladat természetesen a kartel diktatúrának letörése, amit az épen napirenden levő törvényjavaslattól várunk. Meg kell tisztítani a parlaA világhírű Rudolf Mosse Rt. hirdetővállalat most adta ki Magyarország legújabb Ujságkataló- gusát, mely érdekes adatokat tartalmaz hazánk sajtóviszonyai- ról. Budapesten a Budapesti Közlöny hivatalos lappal együtt 20 politikai napilap jelenik meg, de van 7, hetenkint egyszer megjelenő politikai lap is. A vidék 101 nagyobb helye 176 lappal dicsekedhetik s ezek között 48 politikai napilap. Legfejlettebb sajtóviszonyokkal természetesen Szeged rendelkezik. Az alföldi nagy metropolisnak ugyanis 5 politikai napilapja és 2 hétfői reggeli lapja van. Utána következik az Alföld második s az országnak harmadik nagy városa, Debrecen 4 napilappal és egy hetilappal. Három politikai napilap jelenik meg Hódmezővásárhelyen, Székesfehérvárott és Szentesen, mig kettővel Békéscsaba, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Makó, Miskolc, Orosháza, Pécs, Sopron, Szombathely és Zalaegerszeg szerepelnek. Ezek között a váA zalai származású emericanás fiuk Budapesten az 1928-29. iskolai év elején elhatározták, hogy külön corporátió alakítását kérik. Nemes szándékukat siker is koronázta. Az új corporatio 18 leventével megalakult, a káptalani engedélyt még azon az őszön megkapta és próbafélévét a Corporatio Flavia mellé rendelten töltötte. Ennek leteltével 1929. januárjában kapta önállóságát és megkezdte külön életét. A tanév a szervezkedés ideje volt, aminek ered- ményekép még a tavasz folyamán megalakult a Corporatio Conventje is 22 öregurral és a famíliája 12 nagyasszonnyal és 14 kisasszonynyal. 11 apródot nevelt és avatott föl az első évben a Corporatio, viszont 5 levente abszolvált és alétázott. A Corporatio a Flavia Corporatioval együtt rendezte farsangi mulatságát, de bucsuünnep- ségeit Szent Noerbert napján már mentet is azoktól a képviselőktől, akik a kartelérdekeltség szolgálatába állanak, de meg kell szabadítani azoktól is, akik gazdasági iskolázottság hiányában a bajokat korteseszközül használják föl. rosok között legkisebb Zalaegerszeg. Városunknál jóval népesebb és hasonlíthatatlanul nagyobb forgalmú városok csak heti, vagy hetenként kétszer-háromszor megjelenő lapokat produkálnak. — Dunántúlon Veszprémnek, Pápának 2—2 hetilapja, Esztergomnak 1 napi- és 1 hetilapja, Szekszárd- nak 1, hetenként kétszer megjelenő lapja van. Nagykanizsán is mindössze 1 napilap jelenik meg. Maga Zala megye azonban v^ető helyen áll az ország megyéi között, amennyiben 9 politikai lap jelenik meg a vármegyében : Zalaegerszegen, Sümegen és Tapolcán 2-2 (utóbbiak hetilapok,) Nagykanizsán, Keszthelyen és Baíatonfüreden 1—1, amelyek a kanizsai napilap leszámításával szintén egyszer jelennek meg hetenként. Az országban megjelenő folyóiratok, szépirodalmi és szaklapok száma 388. Ezeknek javarésze természetesen szintén Budapesten jelenik meg. így tehát hazánknak összesen 591 sajtóorgánuma van. Az 1929-30. év az új Corpo- ! ratio igen szép kifejlődésének ideje volt. Eredménye, hogy a tanév végére egyik legagilisabb, bár kicsi, pesti corporatiónak ismerték. 17 apródot nevelt, 1! dominus candidatust adott a Corporatio Conventja már 29 dominust számlált, famíliája 18 nagyasszonyt és 22 kisasszonyt. A Convent 4 levente menza-étkeztetésének fél összegét vállalta és fizette. Három hetenként Curialis gyűléseket, két havonta kis káptalani gyűléseket rendezett, melyek mindenkor egy előadás s utána vita körül alakultak, az öregurak pedig azokban a hónapokban, mikor kiskáptalan nem volt, külön conventgyülésekre jöttek össze. A família ősszel tánciskolát rendezett, kiváló erkölcsi és elég jó anyagi sikerrel, havonként egy-egy familiáris gyűlést, ha nem volt tiltott idő, tánccal. Különösen kiemelkedtek a Mikulásest, a farsangi pettyes bál és a búcsú majális. A korábbi években a Széchenyi-szövetségek által próbált zalai vacsorák rendezését is vállalta a Corporatio első Ízben 1930 tavaszán. Azóta is féléven- kint, hol minden, még nem is emericanás zalait szívesen vár és hiv a Corporatio. Mint igen kedves, bensőséges emlék jegyezhető fel a nagyböjti lelkigyakorlat a Manrézában, melyet az egerszegi konvent nagylelkű adománya tett lehetővé. A Corporatio sikerét és jó hirét igazolja, hogy az 1930—31. tanévre 27 apród kérte felvételét a Peisoniába; fele részben nem is zalai fiú. A Corporatio ősszel nagyurává kérte fel Kállay Tibor v. minisztert, ki az előző évben a legmesszebbmenő érdeklődést mutatta a Corporatio megmozdulásai iránt, azokon résztvett, az előadásokhoz rendszeresen hozzászólt, jó tanácsokkal szolgált. A Corporationak ezideig protektora és patronája nincs, azok felkérése erre az évre , maradt, mikorra a corporatiós élet teljesen kialakul. Ez évben a konvent nem vállalhatott külön menzaköltségeket, gondoskodott azonban arról, hogy a menzán mégis kapjon 4 leventéje ingyen ellátást, azonkívül 5 levente ebédkosztjáról más, társadalmi utón sikerült gondoskodnia. A rendszeresített munka pedig tovább folyik. Kéthetenkint vannak már curialis és apród- gyülések, egy és fél havonta kiskáptalanjok, havonta familiáris gyűlések. Megvolt a Mikulás-est, megvolt a farsangi táncestély, mit az idén „Zalai táncestély“ címen rendeztek, minek előkészítője volt még novemberben az említett „Zalai est“. — Novemberben rendezte a Corpo- ráció első nagy, nyilvános ünnepségét: „Szent Imre herceg tiszteletére revíziós matiné“-ját, általános tetszést aratott műsorral, melyen az ünnepi beszédet Kállay Tibor nagyur, a záróbeszédet maga a Commendator mondta. A további program: a nagyböjtben apródnevelés, apród- vizsga, komoly familiáris ülés, Husvét után avatás, Zalai est, ballagás, bucsuünnepély és majális. Róma, febr. 27. Görzből jelentik, hogy a jugoszláv orljuna szervezet ismeretlen tagjai tüntetés céljából a Santacroce Aldussina kapucinus kolostorba kezdetleges elkészitésü 3 bombát hajítottak be. Két bomba a kolostor veteményes kertjébe esett, egy pedig a folyosóra, ahova a merénylők úgy hatoltak be, hogy betörték a földszinti ablakot. A bombák felrobbantak, de emberéletben nem tettek kárt. Magyarországon összesen 591 lap jelenik meg. A politikai napilapok száma 75. Az emericanás élet szép fejlődése. A „Corporatio Peisoniacc működése.
