Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-01-06 / 4. szám

1931 január 6 Kedd XIV. évfolyam 4. »szám. Ára 12 faliéi­7». -jYEi ujSAG Főtiszt. Gosztonv Zalacsány «»C1I~ sztősHERSOLY FERENC " ^ **'; __ I _^w *,nenyi-tér 4. Telefon: 128 szám. Fiókkiadóhivatal: Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. POLmK_JU_jaJtff»ILAP Megjelenik minden hétköznap a kora délutáni órákban. E 1 ő fji z e t é s i órak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem v|á la szolunk Kéziratokat nem adunk vissza. tenniök a gondolatot, ami a köz­gyűlésen felvetődött és akinek van pénze, az adjon. A adófizetés le­hetőségét pedig bankkölcsön utján kell biztosítani. Más kivezető ut még százféle nyilatkozat után sem kínálkozik. Nyilatkozatból, fontos­kodásból már eleget élveztünk; most a pénznek előteremtéséről van szó, aminek — ha talán nem is teljesen biztos, — de minden­esetre valószínű lehetőségeire mu­tatott rá úgy a város tiszti fő­ügyésze, mint a vármegye alis­pánja. A mai, rendkívülinél is reudki- vülibb. válságosnál is válságosabb időkben meg keli próbálkoznunk az ilyen szokatlan módszerekkel is, ha el akarunk kerülni a köz- igazgatásban minden zökkenőt és a lehetőségekhez képest zavarta­lan menetét biztosítani kívánjuk. Venizelos hajlandói a revíziós mozgalmat támogatni. Bécs, jan. 5. Venizelos a görög követségen fogadta a sajtó kép­viselőit és nyilatkozott a görög külpolitika problémáiról. Hangoz­tatta, hogy Görögország, mint ki* ország, semmi mást nem kíván, mint azt. hogy nyugodtan és bé­kében élhessen, s megőrizhesse függetlenségét. A fantázia birodal­mába tartoznak azok a kombiná­ciók, amelyek Görögországgal kap­csolatban felmerültek. Abban a pillanatban síkra száll a revízió érdekében, mihelyt a revízió meg­hozza Európának az általános békét. Emlékeztetett arra, hogy Görögország annak idején elfo­gadta a lausannei békét, amely a sevresihez képest rá nézve rosz- szabb Volt, de szembe helyezked­nék azzal, ha meg akarnák változ­tatni a neuilly-i békét, amely Görögország és Bulgária viszonyát rendezte. Lényegesen csökkenti a zalai jái-ásbiróságok munkáját az uj törvénykezési novella. Segíts magadon!... Egy évvel ezelőtt a városi kép­viselőtestületben Varga .Mihály azt a gondolatot vetette föl, hogy a várost súlyos anyagi helyzetéből a tehetősebb polgároknak kellene kisegiteniök. Ezek a polgárok bizonyos összeget adnának köl­csön s ezt a város a befolyó jövedelméből fizetné vissza. Sokan mosolyogva fogadták az „ötletet“ és nem is beszéltek róla. A múlt közgyűlésén Udvardy Jenő dr. városi tiszti főügyész ismételte meg ezt és most már nem mosolyogtak rajta, hanem komoly megfontolás tárgyává tet­ték. Egy év tapasztalatai ugyanis sok mindenről győztek meg ben­nünket. Először is arról, hogy a gazdasági helyzet nemcsak hogy nem javult, de romlott és így még kevesebb folyt be a város kasszájába, mint addig; továbbá, hogy kölcsönhöz jutni a lehetet­lenséggel határos. A város gépe­zete pedig nem állhat meg. Természetes dolog, hogy nem­csak Zalaegerszeg város, hanem minden közület érzi a válságot, így vármegyénk is, sőt maga az állam is. Hogy a vármegyénél a háztartás menetében zavarok ne keletkezzenek, az alispán már másodízben kért fölhatalmazást nagyobb összegű függő kölcsön fölvételére, majd utána a helyi sajtó utján uj gondolatot vetett föl az adók befizetése ügyében. Mint múlt számuukban már meg­írtuk, az alispán azt az ajánla­tot tette az adózó közönségnek, hogy adótartozásainak törlesztése céljából vegyen föl bankkölcsönt, mert igy könnyebben tehet eleget adózási kötelezettségének, ameny- nyiben a bankkamat jóval kisebb, mint az adóhátralék után fizetett késedelmi kamat stb. Előttünk van tehát két föladat: az egyiket a város, a másikat a másikat a vármegye adta föl. Tessék ezeket megfejteni, mert elérkezett a tizenkettedik óra. Itt most már fölösleges ankétozni, nyilatkozatokat fölrőppentgetni ; itt nem használ semmi más mint a pénz, amit bárhonnan is elő kell teremteni, mert különben ránk zudul & legnagyobb baj. Segíteni kell önmagunkon, hogy az Isten is megsegítsen bennünket, A vá­ros tehetősebb polgárainak tény­leg megfontolás tárgyává kell Január elsején életbelépett a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény, s ezzel lényegesen könnyebb lett a bíróságok mun­kája. A zalai bíróságoknál is ter­mészetesen máraz uj törvény ér­telmében járnak el, s a végre­hajtásnál az első tapasztalat az, hogy az ügyfelek még nem eléggé tájékozottak a törvényről, bár annak szövege jó ideje ismeretes. Több esetben megtörtént, hogy az ügyvédi beadványokat vissza kellett utasítani. Ez a nehézség azonban nem fog hosszú ideig tartani. A zalaegerszegi ügyvédek máris összegyűltek és közös ér­tekezleten vitatták meg a válto­zásokat. — A járásbíróságon az egyik járásbiró a végrehajtók részére tartott előadást az uj rendről, mivel a törvény a végre­hajtók munkájában is lényeges változást hozott. A törvénynek nagy előnye, hogy a bíróságok munkáját, különösen a járásbíróságokét jelentősen csökkenti. Eddig az volt a hely­zet, hogy a 25 pengőn aluli kö­veteléseket is lehetett jelzálogilag biztosítani, most azonban csak ezen az értékhatáron felül lehet­séges a bekeblezés. Ez azt je­lenti, hogy a járásbíróságoknál a végre hajtásokkal kapcsolatos munka erősen megcsappan. Pél­dául a zalaegerszegi járásbíró­ságnál a múlt évben mintegy 5 ezer fizetési meghagyást adtak ki és ennek 70 százaléka 25 pen­gőn aluli követelés. E követelés­nek túlnyomó részét bekebelezték és rendszerint végrehajtás utján hajtották be, ami természetszerű­leg megnövelte a bíróság mun­káját. — Most a bekebelezések nagy része elmarad és a 25 pen­gőn aluli követeléseket csak ingó árveréssel lehet érvényesiten. Az ilyen árverés azonban ritka lesz, mivel az ingóságokon sok eset­ben nem lehet biztosítani a köve­telést, ugyanis például a szegé­nyebb kisgazdák ingósága leg­többször az állatokból és a gazda­sági felszerelésekből áll, ezeket pedig nem lehet lefoglalni. Kétségtelen, hogy a törvénynek a fenti rendelkezése szociális je­lentőségű, másrészt azonban sé­relmes a kisebb hitelezőkre, mert követeléseik behajtását bizony­talanná teszi. — Ezt a sérelmet csak úgy lehet áthidalni, hogy az eladók megszorítják a kisebb összegű hiteleket. Természetesen a már fennálló kisebb összegű követelések behajtásának nehéz­sége fenmarad. A bekebelezési korlátozás szo­ciális jelentősége abban áll, hogy gyakran vezettek végrehajtást 10-20 pengős követelések biztosítására és ilyen esetben a pár pengős tartozás nem egyszer 100—200 pengőjébe került az adósnak csak azért, mivel a 10—20 pengőt esetleg nem tudta megfizetni. A törvénynek még több más olyan intézkedése van, amelyek könnyebbséget jelentenek a bíró­ságoknak, viszont ezek között is vannak olyanok, melyek a felekre esetleg sérelmesek. S&cssi is* ressdszereaen dolgozik a földjén egy százéves gazda. Bpest, jan. 5. Hercegszántó községben most ünnepelte szüle­tésének századik évfordulóját Perger Márton kisbirtokos, aki most is jó egészségnek örvend. Rendszeresen kijár 15 holdas birtokára és maga végzi a gazda­sági munkákat. Heves földrengés volt Korint húsban. Athén, jan. 5. Korinthusban he­ves földrengést éreztek. Az óváros­ban több ház összeomlott. Asso faluban a templom és tiz ház omlott be. Emberéletben kár nincs. Halálos kimenetelő verekedác a hivatlan vendégek miatt. Szentes, jan. 5. Fél József gaz­dasági munkás házi báljára éjjeli 11 órakor váratlanul 5 fiatal mun­káslegény toppant be. Mivel a kapu zárva volt, a kerítésen mász­tak be. A többi legények el akar­ták távolítani a hivatlan vendége­ket, amiből nagy verekedés kelet­kezett. Wetzler Gyula 23 éves gazdasági cseléd bicskájával szi­vén szúrta Susa János 21 éves bérest, aki rövidesen kiszenvedett. Molnár István 21 éves bérest Korcsmáros Gyula szúrta meg életveszélyesen. A rendőrség Wetz- lert letartóztatta, öt legényt őrizetbe vettek.

Next

/
Thumbnails
Contents