Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-02-24 / 44. szám
XIV. évfolyam 44. uim. Ára 12 filléí* 1931 február 24 Kedd. s*szftő a HERBOLY FERENC Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128 szám. Fiókkiadóhivatal: Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: Äeszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. POLIYIKA^JIPILAP Megjelenik minden hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen 1 e v e 1 e k r e nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. Kray István bárót szive az ellenzékhez vonzza, de lelki- ismerete Bethlen mellé állítja. A képviselő látogatásai az egyes társadalmi osztályoknál. Kray István báró, a zalaegerszegi választókerület országgyűlési képviselője szombaton városunkba érkezett és még aznap este 9 órakor az Iparoskörben, vasárnap délben a Kereskedelmi Körben, délután 4 órakor pedig a Gazdakörben tett látogatást, hogy igy közvetlenül szerezzen tapasztalatokat az egyes társadalmi osztályok sérelmeiről s meghallgassa azoknak panaszait. Az Iparoskörben Schmidt Viktor köri, majd később Jády Károly, ipartestületi elnök üdvözölte a képviselőt, aki felkérte a megjelenteket, hogy terjesszék elő panaszaikat. Lang Nándor a mérnökök és építészek harcát tette szóvá. Rövidesen odajutunk — mondá a többek között, hogy minden kisüzemnek nyakára, vagy minden kisiparos mögé egy mérnököt állítanak. Senki jogok elvételére nem gondol, csak azt kívánják, ami mindenkit megillet. Kérte a képviselőt, pártolja ebben a harcban az iparosokat. Jády Károly először köszöntötte a képviselőt, mint a M. L, Sz. újonnan választott elnökét, azután felsorakoztatta az iparosság panaszát. Az iparfejlesztési törvény megalkotásánál nagyobb kereteket kell a kisiparosságnak adni, köz- szállitásoknál tegyék lehetővé a kisiparosságnak a pályázatban való részvételt, a közterhek kirovásánál mindig legyenek tekintettel a kereseti viszonyokra. De rátért a Társadalombiztosítóra, melynek terheit már nem bírják, valamint a kartelekre, amelyek megakadályozzák, hogy az iparosság olcsóbban dolgozhassék. Ezekben a kérdésekben kérte a képviselőt közbelépésre. Tischlér István szerint a kisiparos nem könyöradományt, hanem munkát kér. Abból, hogy valakit végrehajtanak, az államnak semmi haszna sincs, mert a befolyó összeget a költségek emésztik meg. Kérdi, ha nagy vállalatok buknak, ki fizeti azokat a hátralékokat, amelyeket az OTI igényel ? horváth István arról szól, hogy sok nagyvállalkozó azért megy tönkre, mert mire a munkákkal elkészülnek, a megrendelők fizetés- képtelenekké válnak. — Kozáry Ferenc azt panaszolta, hogy az OTI nyomtatványainak javarészét Budapesten készítteti és a vidéki nyomdáknak, amelyek a magas járulékokat fizetik, nem kerül tőle valamire való munka. — Tóth Gyula szükségesnek látná, hogy a tisztviselők fizetésének az eddiginél kisebb részét mentesítsék csak a foglalás alól. Tischlér ismételt felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az iparosság érdekei egy rendes, mindent magába foglaló szervnek létesítését követelnék. Kray István báró válaszolt. Előbb megköszönte az üdvözléseket s örömének adott kifejezést, hogy Jády Károly felgyógyult és üdvözölte igaz „z ipszer“ szeretettel Schmidt Viktort a kör elnöki székében, — mit Schmidt ugyancsak „zipszer“ szerettei köszönt uieg. Fölkérte a képviselő ezután az iparosokat, hogy sérelmeiket, panaszaikat Írásban juttassák el hozzá, hogy igy könnyebben tehesse meg az orvoslás iránti lépéseket. Az iparfejlesztési törvény- javaslatot pedig leküldi áttanulmányozás végett. Rátért azután az általános politikai viszonyokra. Hogy a mai helyzettel nemcsak az iparosok, de senki sincs megelégedve, — mondotta — ez egészen természetes. Ő sem. Be kell azonban látni, hogy a rettenetes gazdasági válságnak főoka Trianonban rejlik. De van sok más hiba is még. A forradalmak után itt mindenkinek jól ment. Az államnak is befolytak jövedelmei. És akkor mindenki megszokta a költekezést. Az állam is. Minden téren előállott a túlméretezés. De a hét kövér esztendőre elkövetkezett a hét sovány esztendő és mi erre nem takarítottunk semmit sem. A bajokon csakis a trianoni szerződés megváltoztatásával és külföldi kölcsönnel lehetne segíteni. Beihlen miniszterelnök minden erejét a revíziónak és a nagyobb külföldi kölcsön megszerzésének, valamint annak szenteli, hogy terményfeleslegeink számára piacokat biztosítson. És épen ezért, mert a miniszterelnök a jelzett irányban eredményesen munkál kodik, annak ellenére, hogy szive inkább az ellenzék felé vonzza, nem helyezkedik ellenzéki álláspontra, hanem lelkiismeretére hall gatva, Bethlen politikáját támo gatja. A külföldi kölcsön megszerzésének lehetősége is a konszolidált viszonyoktól függ. Ha a külföld úgy látná, hogy itt a felfordulás veszélye fenyeget nem folyósítana kölcsönt. A piacokat illetően emlékeztet a régi monar- kiára, amelyet közjogi alapokon erősen támadtunk ugyan, de be kell látnunk, hogy akkor mindenünket értékesíthettük. Nem a Habsburgok hatalma, hanem a gazdasági érdekek tartották össze négyszáz éven át a monarkiát. — Kérte végül az iparosságot, tartsanak ki, a helyzetnek rövid időn belül meg kell változnia. A tavasz- szal egyébként nagy beszámolót mond. A helyesléssel fogadott beszéd után jády Károly azt kérte a képviselőtől, mi igaz abból a hírből, hogy jövőre nem lép fel Zalaegerszegen, mert Budapesten kíván mandátumot vállalni. Kray báró erre azt vájaszolta, hogy a hir meglepi őt. Ő igenis, — a következő választások alkalmával Zalaegerszegen lép föl. Ezután hosszabb ideig elbeszélgetett az iparosokkal. A Kereskedelmi Körben Fangler Gyula alelnök fogadta és üdvözölte a képviselőt, aki előtt elsőnek Komlós M. Miksa az OTI magas dijairól beszélt. A kereskedő és iparososztály már leroskad a terhek alatt. Ezután a forgalmi adónál a fázis rendszerre való áttérésnek szükségességét hangoztatta. Sommer Sándor helyesnek tartja a mezőgazdaság megsegítését, de kérdi, mi lesz a kereskedelemmel ? Úgy látja, hogy a kereskedelemmel szemben bizonyos animozitás nyilvánul meg. A kereskedelem megsegítésére is megvan a lehetőség, de hiányzik a jószándék. Szól a hitelkérdésről és kartelekről is. Deutsch Hermán az ellen emelt kifogást, hogy az adókivetéseknél a kincstár képviselője nem a tényleges jövedelmet veszi alapul. — Friedlieb Béla a forgalmiadóról, Berger József a szövetkezetek állami támogatása ellen szól, Fangler Gyula elnök a posta- és telefondíjak emelése folytán előállott lehetetlen helyzetet ismerteti, amihez Sommer is fűz megjegyzéseket. öarai Gyula dr. köri ügyész azt említi föl, hogy a házadót leszállították, de az adóalapot emelték és igy az adóleszállitás tulajdonképen horribilis adóemelés. Ne engedje át az állam a városoknak és községeknek a kercsetiadót, han em gondoskodjék másképen meggsegitésükről. Kray István báró az elhangzott pctaa&zokra adott válaszában lényegileg azt mondta, amit az Iparoskörben. A Gazdakörben is szép számmal gyűltek egybe a tagok és itt Bedö Kálmán alelnö.c üdvözölte Kray István bárót. Kéner Karoly a fuvarosok forgalmiadójának elengedése érdekében szólt, mert nincs kert selök sem télen, sem nyáron, Ebedli József azt kérte, eszközöljön ki a képviselő a székház építési költségeihez 8000 pengőt, Bedö Kálmán a bor- fogyasztási adó eltörlése mellett kért állásfoglalást a képviselőtől. Lehetetlen állapot, hogy azt a bort, amit a termelő és munkásai elfogyasztanak, szintén megadóztatják. Böröndi János, Németh György és többek panaszai meggyőzően bizonyították, hogy milyen rettenetes a gazdák helyzete. A tejárak is csökkennek és igy most már az állattartás sem hozza meg a kívánt jövedelmet. A hitelviszonyok teljesen tönkreteszik a gazdákat. Negyedévi 20 P adóhátralékért végrehajtást vezetnek a gazdák; ellen. Egyik fölszólaló Gaál Gasz- ton föllépését említette, mire Kray báró megjegyezte, hogy ma Gaál Gaszton sem tudna segíteni; de egyébként sem jelölte meg vigadói beszédében a segítés lehetőségét. Vázolta ezután a képviselő a politikai helyzetet és Ígérte, hogy eljár mindazokban a panaszokban, amelyeket most felsoroltak és ezzel szívélyes búcsút vett a. gazdáktól. Kukul jev József dr» maáárvédtlmi előadása. Vasárnap délelőtt tartotta meg Zalaegerszegen a vármegyeháza nagytermében Kukuljevics József dr. keszthelyi akadémiai tanár madárvédelmi előadását. Sajnos,, a közönség mérsékelt érdeklődést tanúsított, pedig a tárgy fontossága nagyobb figyelmet érdemelt volna. Egyébként is az ilusztris előadó annyi szeretettel és hozzáértéssel foglalkozott a tárggyal, hogy a távolmaradók értékes élményt mulasztottak el. Az előadást Gyömörey György főispán megnyitója vezette be. Sajnálattal állapította meg, hogy a közönség csekély számban jelent meg. Pedig — mondotta — nemcsak etikai szempontok vezetnek minket, hanem fontos gazdasági érdekek, mert a madárvédelemhez a gyümölcstermelés jövője fűződik. Bejelentette, hogy a zalai madárvédelmet nem külön egyesület, hanem a Gyümölcstermelő Egyesület keretében valósítják meg. Kérte azokat, akik szeretettel viseltetnek a madarak iránt, hogy karolják fel ez ügyet. Kukuljevics József dr. tartotta meg ezután előadását. Rámutatott arra, hogy Zalavármegye mindig első helyen vett részt a fontos mozgalmakban. így innét idult ki az intenzív lótenyésztés, a sertéstenyésztés, illő tehát, hogy a madárvédelmet is itt karolják fel leginkább. Ezután etikai, mezőgazdasági és gyakorlati szempontból foglalkozott a madárvédelemmel. Élvezetes formában fejtette ki, hogy a
