Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-02-19 / 40. szám

Mill, évfolyam 40. ssém 8938 február 19 Csütörtök, —w. acszioség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128 szám. Fiókkiadóhivatal: Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: leszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. POLITIKAIAM ÄP8LJII® Megjelenik mimden hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7-20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen 1 e v e 1 e k r e nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. E agwwqaaw-v mawrs&zxtiasi3Mi*Mmm MWBMRMBSSlüglMBEäEfB—BB—BBW Tejtörvény. Régóta várja már az ország népe, hogy a kormány rendet teremtsen a tejtermelés és tejér- tékesités körül. A mai helyzet ugyanis a legegészségtelenebb, mert káros úgy a termelőkre, mint a fogyasztókra egyaránt. Nem értjük természetesen ez alatt azt, hogy mindenkit kivétel nél­kül sújt a helyzet, hanem értjük a nagy tejkereskedelem helyzeté­nek türhetetlenségét. Azok a ter­melők, akik kisebb mennyiségű készleteiket a közelben árusíthat­ják s azok a fogyasztók, akik helyben, vagy a közeli vidékről szerezhetik be tejszükségletüket, nem panaszkodhatnak. Ámde ezt a viszonyt tejkereskedelemnek nem nevezhetjük. A tejkereskede­lem ott kezdődik, ahol a terme­lés olyan nagy arányú, hogy an­nak javarésze távoli piacokra szorul. És ott van a baj is, ahol a nagymennyiségben termelt tejet el kell szállítani s -ahol a tejet távolabbi vidékekről kell besze­rezni. Mi itt a vidéken, ahol kényel­mesen juthatunk tejhez, meglehe­tősen drágán fizetjük a tejet, de azért a jelenlegi árak nem tesz­nek tönkre bennünket. Ismerjük a termelési viszonyokat, azért hát nem is panaszkodunk. Ellenben például a főváros majdnem két­szer annyit fizet a tejért, mint mi, holott az a tej, mely oda­kerül, csak 7—8 fillért hoz a termelőnek. Ez azután már baj. Felsőbb helyekről folytonosan jön a biztatás, hogy fokozzuk a termelést; ámde ilyen árak mel­lett erről szó sem lehet. Szapo­rodnak is ám a panaszok, ame­lyeknek orvoslásánál csak nem akarják megtalálni az igazi gyó- gyitószert. Most a kormány mégis kezébe vette az ügyet és tör­vényhozási utón kívánja rendezni a tejkérdést. Azonban — kiszi­várgott hírek szerint — a készü­lőben levő javaslat nem elégítheti ki sem a termelőket, sem a kereskedőket, sem a fogyasz­tókat. Egy kicsit ellenszen­vessé teszi a javaslatot az, hogy a tejárak megállapítása a földművelési miniszter joga lenne s a rendelkezések betartására biztosokat küldenének ki. Itt ugyanis a makszimálásnak régen csődöt mondott formája elevened­nék föl; a biztosok alkalmazása pedig lényeges drágulást idézne elő, amiből sem a termelő, sem a kereskedő, sem a fogyasztó nem huzna hasznot. Arra volna tehát a törvényja­vaslat elkészítésénél szükség, hogy hallgassák meg a legilletékesebb tényezőket és ezek véleményének összeegyeztetésével készítsék el a javaslatot. Mert, ha ezeket figyel­men kívül hagyják és a rendelke­zések csak a zöld asztal mellett, tehát a gyakorlati élet követelmé­nyeinek figyelmen kívül hagyásá­val születnek meg, a kívánt cél elérhető nem lesz. Gondoskodni kell a kivitel lehetőségéről, külföldi piacot kell biztositani a magyar tejnek és tejtermékeknek, akkor Tapolca, febr. 18. Megrendítő esemény történt kedden délután Sümeg határában. A napokig tartó szibériai hófúvás Zalamegye keleti részén is oly erővel tombolt, hogy a vasúti forgalmat teljesen meg­bénította. Házmagasságu hőhegyek zárták el a falvakat egymástól, melyeknek lakói napokig voltak kénytelenek a szobát őrizni a ret­tenetes téivihar miatt. A vasárnapi orkán enyhülésével, de már szombat óta a tapolcai Máv. vezetői ugyancsak derekas munkát végeztek a sokszáz felfo­gadott munkással a hó eltakarítá­sán, hogy a forgalmat mielőbb felvegyék. Eredményes munkássá­gukat tegnap szomorú esemény zárta be. A már megtisztított keszthelyi vonat után kettős hóhányó moz­donnyal igyekeztek a tapolca— sümegi vonal megnyitására. A roppant nagy terjedelmű hótömeg eltakarítása sok munkát adott. Sümeg határában a kettős gép oly erővel futott a hótorlasznak, hogy az első gép teljesen felfor­dult, mig a második mozdony ki­siklott a vágányról és oldalt dőlt. Mint később megállapították, sin- törés történt. A bennülő személy­zet menekülni igyekezett a borzal­mas katasztrófa színhelyéről, ami részben sikerült is. Azonban az első gép vezetője: Horváth Lajos 36 éves tapolcai mozdonyvezető a lefordult gép alatt szörnyethalt, mig hatan sulyosabb-könnyebb sé­rülések árán megmenekültek. A sebesültek közt volt Tokaji Nagy Imre keszthelyi osztálymérnök is, aki a hó eltakarítási munkálatokat a helyszínen személyesen vezette, továbbá Kovács Imre és Csanádi József keszthelyi pályafelvigyázók, Hári Gyula és Barkovics Imre tapolcai segédmozdonyvezetők és Skriba Ferenc lesenceistvándi munkás. A tragikus sorsú mozdonyve­zető családja iránt, akinek apósa nemrégen ugyancsak a szomorú vasutassorsnak esett áldozatul — nagy részvét nyilvánult meg, mert hitvesén kívül két apró árva siratja majd kedvezőbbre fordul a tej­termelés és tejkereskedelem hely­zete és makszimálás, meg biztosok alkalmazása nélkül is felvirágzik s valóban hasznot hajtó lesz a magyar tejgazdaság. Alapos meg­szervezésre van szükség, ami azonban az említett tényezők be­vonásával érhető csak el. szüntelenül a jókedvvel, egészség­gel munkába indult, de onnan soha vissza nem térő, kötelesség­teljesítő édesapát. Egyébként a forgalom a sümegi vonalon kedden este szünetelt, mig a keszthelyi és budapesti vonalakon az elmúlt éjjel megin­dultak a vonatok. (bs.) i * j Zala megyében tegnap délután és ma délelőtt a közlekedési za­varok majdnem teljesen megszűn­tek. Tegnap délután megindult a forgalom a rédicsi és a celldö- mölki vonalon. Az éjszaka a zala- bér—sárvári és a zalaegerszeg— zalalövői vonalakat tették szabaddá, s ezekben az irányokban ma reg­gel indult meg a rendes közleke­dés. A déli órákban teljes egészé­ben felszabadították az ukk— tapolca—keszthelyi vonalat. Még a mai nap folyamán várható a tűrje—balatonszentgyörgyi vonal felszabadítása és ezzel a forgalom az egész megyében helyreáll. Ter­mészetesen a forgalmat egyelőre még mindenütt csak a lehető leg­kisebb szerelvényekkel bonyolít­ják le. A postai forgalom szintén majd­nem normálissá vált. A közúti postakocsijáratok megindultak, a keszthely—zalaegerszegi postaau­tóbusz azonban még szünetel. A telefonközpont még ma délelőtt is nagy forgalmat bonyolított le, mi­vel továbbra is Zalaegerszegen át kapott összeköttetést Baranya és Somogy megyék lakossága. A telefonvonalak helyreállítása min­denfelé nagy erővel folyik, igy remélhető, hogy a zalaegerszegi központ hamarosan megszabadul a nagy megterheléstől. A zala­egerszegi központ nagy megterhe­lésére jellemző, hogy tegnap más­fél-két órát, sőt néha többet kellett várni az egyszerű beszélgetésekre. Csak a sürgős és az állami be­szélgetéseket bonyolították le rö- videbb idő alatt. Nyugat alkonya. Oswald Spengler könyve. A Conventus Zaladiensis ülésén előadta dr. Bucsis Gyula reálgimnáziumi tanár. (Folytatás.) Bámulatos kiterjedésű és mély­ségű történeti tudással elképesztő nagy számú példával bizonyítja Spengler, hogy például mindegyik kultúrának megvolta maga mitikus, lovagi kora. Volt mindegyikben miszticizmus, racionalizmus, de­mokrácia, osztályharc, kapitaliz­mus stb. Kantnak a racionálista filozófusnak teljesen megfelel az antik kultúrában az ugyancsak racionálista Aristoteles, Goethének, az élet intuitiv szemlélőjének a hasonló lelki alkatú Platon; a demokrata forradalmi csőcseléken fölemelkedett Napóleonnak teljes megfelelője Caesar, a keresztény lovagi kultúrát a görög—perzsa háborúk hőseiben: Miltiadesben, Leonidasban, Kimonban, Áristides- ben találja meg. Szerinte a Meg­váltó fellépése is az arab—zsidó kultúra lovagkorára esik. S ezt a Makkabeusok harcaival és egyéni­ségével, valamint Jeruzsálemnek 79-ben Titus elleni hősies védel- mezésével igazolja. Tehát az egyes kultúrákban azonos jelenségek ismétlődnek. Ezeket Spengler hatalmas kimuta­tásokban párhuzamba állítja. Ezzel az anyaggal szemben az embernek az az érzése, hogy az egész világon csak néhány ember értheti meg teljesen. Úgy vagyunk ezzel a művel is, mint Einstein relativitás elméletével, amelyet állítólag hazánkban csak négy ember ért. Mert vájjon melyikünk ismerhetné meg a kínai zene történetét s ugyanakkor a maya építészet fejlődését, vagy az arab matematika, asztrológia területeit, vagyis a két kultúra minden ágá­nak történetét ? Épen a legnagyobb tudósok évtizedekre elhalasztották érdembeli hozzászólásukat Speng­ler könyvéhez. A mai előadás keretében azt az érdekes problémát ismertetem még, hogy Spengler szerint a fejlődés melyik fázisában tart ma a nyugat­európai kultúra. A hat letűnt műveltség fokozatainak párhu­zamba állítása följogosítja Speng- lert, hogy megállapítsa azt, vájjon milyen ponton állunk ma. Kitű­nik, hogy a dekadencia második századát éljük, a nyugateurópai kultúra a barokk-korszakban delelt. Eszerint az állami élet legmaga­sabb foka Nagy Frigyes, Mária Terézia, II. József törekvéseiben bontakozik ki. A művészetben a rokokó, a zenében Mozart, az elvont tudományokban Leibniz, a vallásos életben Loycla szt. Ignác szelleme képviselik a legmagasabb fokot. A költészetben természete­sen Goethe és Schitler. 3 kisiklott mozdony maga alá temette vezetőjét, aki szörnyet­halt. Súlyos szerencséllenséi a hófúvás okozta munkálatoknál*

Next

/
Thumbnails
Contents