Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-02-18 / 39. szám
XIV. évfolyam 39. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128 szám. Fiókkiadóhivatal: Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. Ara 12 füléi* {939 február 18 Szerda. »zertsenxtő c KERBOLY FERENC ppp—1— POLIYSICJ^JIIPILIP Megjelenik minden hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2'40 pengő negyedévre 7’20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. Csodaszert, amely megcsonkított országunkban a bajokon segíteni tudna, senki se hirdessen. Itt sem takarékos- sági jelszó, sem más divatos patikaszer nem segit. Nagymagyar- ország kell! Elrabolt földünket kell visszaszereznünk! Nem vagyunk eléggé gerincesek a revízió hangoztatásában és nem vagyunk eléggé férfiak a határok megváltoztatásának követelésében. Példa erre az, hogy Zalaegerszegen nem tud megalakulni a revíziós bizottság, mert nincs, aki töl merné venni a zászlót. Pedig hiába, csak az ősi magyar földön van itt áldás. Minden segíteni akarás csak az erősen fenyegető pusztulás végórájának kitolása A revízió zászlaját menekült egyénnek kell fölemelnie. Menekültek pedig elég szép számban vannak Zalaegerszegen. Ezek a legjobban érzik és tudják, mit jelent az ország megcsonkítása. Elég sajnálatos, hogy akadnak sorainkban olyanok, akik görbe szemmel tekintenek a menekültekre, akik valaha messze, a nemzetiségeklakta vidékeken szolgálták hűséggel a hazát, képviselték és védelmezték a magyar állameszmét. A menekültek veszteségeit felértékelni nem képesek azok, akik mintegy ellenségnek tekintik őket. Hej, próbálták volna csak meg a megszállás kellemetlenségeit, lendültek volna ki nyugalmi helyzetökből úgy, hogy mindenüket, vagy kis vagyonká- joknak tekintélyes részét elveszítették, majd máskép beszélnének ezek és bizony sietnének a reviziós bizottság megalakításával! Ezt a bizottságot pedig meg kell alakítani Zalaegerszegen s ennek a bizottságnak legyen föladata a Szent Korona minden egyes tagjába beidegzeni, hogy anyagi és erkölcsi helyzetünk javulása nem csak hogy holmi gazdasági és politikai intézkedéssel nem mozdítható elő, de még részleges revízióval sem. Kizáróan csak az integer Magyarország segit s ennek elérésére mindent, de mindent meg kell tennünk. Ne egymás ellen pazaroljuk meglévő erőnket, hanem egységes táborba szállva erőskezü vezérkar irányítása mellett, ahol lehet, impozáns erővel, ahol igy nem megy, suttyomban kényszeresük ki akaratunkat. Igaz, az alattomos eszközök nem egyeztethetők össze a magyar jellemmel, de most egyeztessük össze s ne féljünk Istentől, mert azoktól vesszük át, akik oly gáládul megraboltak bennünket és igaz célból alkalmazzuk. Aki bátortalan, vagy igaz sziv- vel-lélekkel nem szegődik a nemes cél szolgálatába, avagy ezt elhanyagolja, annak nincs helye semmiféle pozícióban, azt állítsuk félre. A beteg magyar gazdasági életnek ez az egyetlen, de biztos patikája és semmi más. Szólunk tehát a menekültekhez, vegyék kezökbe ők a reviziós mozgalom vezetését. Ne féljenek, nem vész fáradozásuk kárba, csatlakozik melléjük a magyar nép, mert lehetetlenség, hogy be ne látná mindenki a célnak nemességét. Budapest lelkészkedő papságának február havi konferenciáján a hercegprímás előadást tartott a különféle diszpenzációxról. A hercegprimás a kánonjogi kódex paragrafusai alapján foglalkozott az egyházi törvények alóli felmentések kérdésével. Megfelelő ok nélkül az egyházi törvények alól felmentést még csak kérni sem szabad. A törvényhozó által adott felmentés, amennyiben megfelelő ok nélkül adatott meg, tilos ugyan de érvényes. A törvényhozó alattIrtunk már, nem is egyszer arról, hogy valakinek nagyon fáj a feje azért, mert Zaiaegerszeg város társadalma épenséggel nem a meztelen szobrokban és festményekben látja a művészetet és hogy erőteljes mozgalom indult á városban a Csány szobor egyik mellékalakjának megváltoztatása érdekében. Amikor a közönség körében ez a kérdés felszínre vetődött, egynémelyek rögtön elővontatták a tudományok nagy ágyúját, mely okádta a tudatlanság és hozzánemértés vádját azok ellen, akik helytelennek találták a mellékalak kivitelét és belebömbölte ebbe a „kínai fallal elzárt“ városba, hogy a korábbi századok nagy művészei is alkottak meztelen szobrokat. Ezek a vádak a nevetségességbe fuladtak, a felvilágosító oktatások pedig feleslegeseknek mutatkoztak, mert hát azt minden intelligens ember tudja, hogy mit alkottak az illető mesterek. Mi nagy szerényen csak azt mondottuk, hogy nem feltétlenül szükséges a meztelen alakokat köztereken fölállítani és, hogy a keresztény erkölcsök szempontjából nem kívánatos az ilyenfajta ábrázolás. Elvégre is miért csak Csak a kezdet nehéz itt is, mint mindenütt és fél mindenki a kezdeményezéstől, mert attól tart, iogy vállalkozása sikertelenségbe fúl. '-%?em mérnök Zalaegerszeg hazafias lakóssága felől föltételezni azt, hogy, ha valaki fölemeli a reviziós mozgalom zászlaját, egyedül maradna, követők nélkül. Alakuljon meg hát minél előbb a zalaegerszegi reviziós bizottság! valói által megadott felmentés, ha ez megfelelő ok nélkül történt, nemcsak tilos, hanem érvénytelen is. Felsorolja ezután a bíboros hercegprimás azokat a törvényeket, amelyek alól a pápa, noha megtehetné, semmiképpen sem ad felmentést. Elsőnek említette a cölibátust. Részletesen szólott a továbbiakban azokról a törvényekről, amelyek alól részben az ordináriusok, részben pedig a plébánosok adhatnak felmentést. mű értők“* tői. ezt vegyük át az előző századoktól, amikor ezeknek a századoknak száz, meg ezer más divatját — ugyancsak a művészetek terén — minden lelkiismereífurda- lás nélkül elhagyogaítuk anélkül, hogy azért a mai kor gyermeke tudatlansággal síb. volna vádolható. De hát vannak, akik topor- zékolnak dühükben, ha nézeteik elfogadásra nem találnak. A meztelenség polgári jogának védelmezői most Zala György szobrászművészhez fordultak tanácsért. Es a mestertől kaptak is választ. Ezt természetesen óriási diadalnaktünfetik föl. Zala Györgytől kaptak levelet! Mintha más nem kaphatott volna kérdésére választ a mestertől. Az úri ember úri módon válaszol annak, aki tisztességesen kérdést intéz hozzá. A mester levelében egyáltalában nem igazolja a zalaegerszegi nagy műértők álláspontját. Általánoság- ban azt mondja, hogy az akt meztelen. Ezt mindenki tudja. Hogy vannak ilyen aktok a Szent Péter templomban, azt is tudjuk, hogy Zalaegerszeg nem akar világmozgalmat indítani az úgynevezett meztelen szoboralkotások felruházására : ez is tudott dolog. Nem is gyanúsít Zalaegerszeg közönsége egyetlen szobrász- vagy festőművészt sem azzal, hogy klasszikus alkotásainkat utszéli pikáns célzattal készítették volna. Ámde azok az alkotások, amelyekre hivatkozás történik, elhelye- zésökben mások, mint a jogosan kifogásolt mellékalak. És, hogy a kifogások jogosak, azt elismeri a nagy mester levelének záradékában, amikor toldalékot ajánl. Nem is szólunk többet ehez a dologhoz. Provokálták a mester véleményét. A vélemény kielégít bennünket. Ellenben volna szavunk máshoz. Tiltakozunk az ellen, hogy a kulturvilág köznevetségébe kerülne az, aki a keresztény morál nevében mozdul meg. Ez ellen tiltakoznia is kell mindenkinek, aki a keresztény morál alapján áll. Az „öltöztető nénikék“, „depu- tációzó öregasszonyok“ kitételek a másik újságban ugylátszik viccnek készültek, de kedves szomszédunknak ez a vicce — szokás szerint — most is csütörtököt mondott. Azonban a vicctől eltekintve megjegyezzük, hogy örülni kell a mai világban, hogy még vannak ilyen öregasszonyok és öltöztető nénikék, akik a katolikus népszövetségben tömörült 500 zalaegerszegi családot képviselték s akik — mondhatjuk — a város keresztény társadalmának nézetét, óhaját tolmácsolták a polgármester előtt, így tehát meglehetősen vastag' ildomtalanság a város keresztény társadalmával szemben viccgyártással próbálkozni. Aki becsületes, keresztény lélekkel cselekszik valamit, az megérdemel egy kis kimé- letet még a nagy szabadgondolkodóktól és műértőktői is. — A keresztény erkölcsi alapon indult mozgalom pedig nem lehet operettügy. Operettet a nagyon ugrándozó egyének csinálhatnak csak. Nyugat alkonya. Oswald Spengler könyve. A Conventus Zaladiensis ülésén előadta dr. Bucsis Gyula reálgimnáziumi tanár. (Folytatás.) 5. Nietsche keresztényellenes és rendszertelen elvei nem egészen tartoznak a tudományos gondolkozás történetébe. Alaptanitása az, hogy a kereszténység az emberiség átka, mert a gyengék védel- mezésével az igazi erős egyéniségek kibontakozását megakadályozza. 6. Troeltsch volt berlini egyetemi tanár, számos iratában azt a gondolatot veti fel, hogy kérdéses az, vájjon a mi kultúránk értékesebb-e, mint az ázsiai kultúrák. Az egyházi törvények áléi ok nélkül még felmentést sem szabad kérni. Zala György is takarót ajánl a Csány szobor mellékalafejára. A város keresztény társadalma nagfoisb kíméletet érdemelne a „
