Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-02-17 / 38. szám
2 Zalamegyei Újság 1931 február 17. Nyugat alkonya. Oswald Spengler könyve. A Conventus Zaladiensis ülésén előadta dr. Bucsis Gyula reálgimnáziumi tanár. A mai alkalommal nehéz témával óhajlom a konvent figyelmét igénybe venni. Tisztelettel kérem a kedves dominusok szives érdeklődését azokhoz a súlyos kérdésekhez, melyeket röviden vázolni fogok. Itt akadémiát végzett dominusok vannak s most 20 percre újra akadémiát alakítunk. Témám Oswald Spengler: „Der Untergang des Abenlandes“ cimü könyvének ismertetése. 1917-ben jelent meg ez a mű, amely 1000 oldalra terjed és amelynek alap- gondolata már 1913-ban kiformálódott Oswald Spengler számára, aki német protestáns egyetemi tanár s előbb matematikus volt, majd történész lett. Könyve a történelem és a kulturbölcselet körébe tartozik. A háború pusztítása, méginkább elveszítése alapjában megingatta az emberek hitét az eddigi tudományban, társadalmi berendezkedésben, jelszavakban, nemzeti és állami törekvésekben és — gondoljunk csak a magyar kommunizmusra és Németországra — a hitben és hazaszeretetben is. Minden eddigi igazság kétségessé vált és ez a pesszimizmus és szkepszis mohón kapott minden olyan rendszer után, amely a világot, történelmet, kultúrát máskép magyarázza és ez a szkepszist és pessimizmust igazolja. — És ez Oswald Spengler könyve. A mű megjelenése után megmozdult a német papirerdő. Tudósok és laikusok, teológusok és matematikusok, jogászok és művészek a cikkek és könyvek özönében szóltak hozzá. Ma már szinte beláthatatlan a Spengler körül keletkezett irodalom. Történelmi tájékozódást és filozófiai elmélyülést keresnek az emberek a nagy földrengés után mindenütt és a szellemi tudományok irodalma mintegy tengely körül, Spengler könyve körül kezd forogni. Nem akarom sem igaznak, sem tévesnek deklarálni azt, amit mondani fogok. Hiszen a történelem és kultúra magyarázata elsősorban egyéniségtől és neveltetéstől függ. Másrészt ki kell jelentenem, hogy sajnos a kérdéseket inkább csak megsejtetni lehet e kis előadás keretében, semmint teljesen kifejteni. De tudomásul bírni róluk mindenesetre valamennyiünknek kell! A történelemfilozófiai gondolkodás nagy alakjai Spengler előtt: Herder, Hegel, Comte, Marx, Nietsche, Chamberlain ésTroeltsch. 1. Herder a 18. században a népi és nemzeti kultusz nagy értékeit és szépségeit fedezi fel a felvilágosodás nemzetközies világában. Ezzel megindítja a modern nemzeti eszme fejlődését és ennek kifejlődése például a monarchiának nemzeti államokra való szétesése. 2. Hegel nagy rendszerének alapgondolata, hogy az istenség, az Abszolutum fejlődik ki a világ- történelemben és önmagának ismeretére jut a korabeli német bölcseletben. Hegel mindenben három fejlődési fokot lát. így a szabadság teljes kifejlésében is. Egyptom- ban csak a faraó szabad, a milliók pedig szégyenletes szolgaságban sínylődnek; a görög és római világban már egy rend kiváltsága a szabadság, mig a keresztény-germán kultúra mindenkinek biztosítja ezt a legfőbb személyes jogot. 3. Comte és Marx történelem- bölcseleíe materialista. Szerintük minden históriai esemény gazdasági és technikai okokkal magyarázható. 4. Chamberlainnek 1906-ban megjelent könyve: DietGrundlagen des XIX. Jahrhunderts: A faj himnuszát és imádatát zengi. Azt állítja, hogy a történelemben csak egy értékes faj volt, a germán és a mai kultúra minden nagyszerűsége kizárólag ennek köszönhető. (Folyt, köv.) Éles összetűzés a városi közgyűlésen a kórházigazgató és több képviselő között. Zalaegerszeg város képviselőtestülete szombaton délután tartotta közgyűlését Czobor Mátyás polgármester elnöklésével. A közgyűlés aránylag gyorsan tárgyalta le az egyes pontokat, s csak néhány fontosabb kérdésnél volt vita. Kisebb vita keletkezett a tűzrendészed szabályrendelet módosítása ügyében. A tervezet belső övezetet állapit meg, amelyen belül nem szabad uj fatelepeket létesíteni, az eddigieket pedig öt éven belül ki kell telepíteni. Ez az övezet a vasulvonal és a Károly király-utca között volna. A közgyűlés, mivel a kérdés alaposabb megfontolást igényel, ezt a szakaszt visszaküldte a bizottságoknak. A tisztiorvos külön munkadijáról szóló szabályrendeletet hosszabb vita után a pénzügyi bizottság javaslatának meg- felelőleg fogadták el. A kórházi főépület leszámolásának kérdését egyelőre levették a napirendről, majd a Baross- ligeti kisegítő kórház építésének leszámolását tárgyalták. E kérdésnél hosszabb vita volt. Ján Ferenc, Briglevics Károly dr. és Fürst Béla dr. rámutattak az építés szükséges és sürgős voltára, s javasolták, hogy a polgármesteri jelentést vegyék tudomásul. Ezzel szemben Árvay László dr. és Csák szilárd dr. a pénzügyi bizottság javaslatának elfogadását kérték, amely szerint a formasértés ügye további kivizsgálást igényel. A közgyűlés a pénzügyi bizottság javaslatával szemben a polgármester jelentését vette tudomásul és a felmentést az összes kérdésekre vonatkozóan megadta. Vita folyt a városibérházbéreinek leszállítása ügyében is. Gerencsér Lajos dr. 20 százalékos bér- leszállitást javasolt, mások ellenben csak 10 százalékot. A közgyűlés végül is 10 százalékos bérleszállitást szavazott meg. Egyben kimondotta, hogy a kislakások bérét is leszállítja tiz százalékkal, mivel a kislakásokban szegény és részben munkanélküli emberek laknak, akiknek nehéz a magasabb bért fizetniük. Kimondotta a képviselőtestület, hogy a Petőfi-utcának a Kossuth Lajos utcától keletre eső részét Vass Józsefről, a vasutas házak mellett a Csány térbe torkoló egyik uj utcát pedig Borbély Györgyről nevezi el. A végleges Rothermere-utcát később állapítják meg. A laktanyai telek ügyében a Végh-féle ingatlanr vonatkozólag elfogadták a megegyezést, a Luif- féle ingatlan ügyében pedig azt határozták, hogy csak 11 ezer pengőt ajánlanak érte. Ha ilyen összegben nem sikerül a megegyezés, megindítják a kisajátítási eljárást. Elhatározta a képviselő- testület, hogy a villanytelepi motorokat 6 ezer pengőért eladja az egyetlen ajánlattevőnek. Az uj iskola vízvezetéki munkálatait a pénzügyi bizottság javaslatának megfelelőleg adták ki. Ennél a pontnál bejelentette a polgármester a közgyűlésnek, hogy az uj iskolára megérkezett az 50 ezer pengőről szóló kiutalás. Az iparos tanonciskola felügyelő bizottságát a következőkép alakították meg : elnök Lakatos István, tagok: D. Horváth Imre, Kakas Ágoston, Kováts Károly (bank- igazgató), Lendvay Pál és Sztredszky József. Rózsás Károly orgonanyomónak egyhangúlag megszavazták a napi 50 filléres dijat. Ezután gyors egymásutánban fogadták el a hátralevő kisebb ügyeket. Incidens a kórházügy miatt. A közgyűlés közben feltűnést keltő incidens játszódott le. Mikor a közgyűlés elfogadta a Baross- ligeti kisegítő kórház ügyében a polgármesteri javaslatot, a képviselőtestület ellenzéki álláspontot képviselő tagjai, valamint Jancsó Benedek dr. kórházi igazgatófőorvos kimentek a folyosóra. Előbb a főjegyző szobájában, majd a folyosón élénk vita keletkezett, amelyben Jancsó Benedek dr. igazgató, Árvay László dr., Csák Szilárd dr., Horváth István, Riegler Mihály, Hegyi Kálmán és mások vettek részt. Á Baross-ligeti kórház építésénél felmerült hitel- tuliépésről volt a vita, amelynek során Jancsó igazgató-főorvos és a képviselőtestületi tagok is a maguk álláspontjának helyessége mellett szálltak síkra. A vita hamarosan izgatott hangúvá lett és mindkét részről temperamentumos kijelentések hangzottak el. A vitának Jancsó Benedek dr. azzal vetett véget, hogy elhagyta a városháza épületét. A közgyűlés végén azután felszólalt Árvay László dr. és kijelentette, hogy olyan sérelem ügyében szólal fel, amely nem csak őt, de az egész képviselőtestületet érinti. Saját magát illetőleg meg fogja találni az orvoslás módját, de kötelességének érzi, hogy megkérdezze a polgármestertől, nem tartja-e szükségesnek, hogy az ügynek a. képviselőket érintő részét illetőleg megtegye a megfelelő intézkedéseket. Ismertette a folyosói vitát. A képviselők azt vitatták, hogy Jancsó igazgató ha jól is cselekedett, de a képviselőtestület hatáskörét vonta el. Erre szednte az igazgató-főorvos ezt a kijelentést tette: — Különben is az urakat (t. i. a képviselőtestületi tagokat) nem veszem komolyan. A város nekem nem parancsol. A kórházi ügyekbe az szólhat bele, aki fizet, s mivel a város nem fizet, nem is avatkozhat bele. Hangoztatta Árvay dr., hogy ez a kijelentés sérti a képviselőtestületet, azért a polgármester közbelépését kéri. Czobor polgármester azt válaszolta, kivizsgálja az ügyet és az eredményt bejelenti a képviselőtestületnek. Búcsú a farsangtól. Szombaton és vasárnap a zalaegerszegi közönség vidám hangulatban búcsúzott el a farsangtól. A két napon négy helyen is volt mulatság. Az Egyházi Énekés Zeneegyesület vidám farsangi estjét a Kulturház nagytermében szombat este 8 órai kezdettel rendezte meg, azon nagyszámú előkelő közönség vett részt, kifejezéséül annak a szeretetnek és elismerésnek, amellyel a város és a vidék társadalma az egyesület iránt viseltetik. Ott láttuk Gyömörey György főispánt, Pehm József apátplébánost, Csák Károly dr. kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselőt, Szűcs Andor dr. földbirtokost stb. Az első számot, a magyar táncot Hajba Kálmán konferálta be. Táncolták: Schmidt Jolán, Hajba Ilus, Déry Annus, Hevessy Lujza, Léránt László, Gondy László, vitéz Tóth Ferenc és Kranyecz István. — „A kérő“ egyfelvonásosban Horváth Irénke kedves bakfisa általános tetszést aratott. De osztoztak a sikerben: Molnár Manci és Ili, Kulcsár Mária és Léránt László. Majd Hajba Kálmán énekelt elismert szép tenorhangján átér- zett, jól hangsúlyozott dalokat az egyházi zenekar kíséretével. Kacagást váltott ki Léránt és Kranyecz auguszt táncduettje, az Egyesület büszként tekinthet tehetséges két tagjára. Később Léránt és Gondy adták elő a „Mister King megjelenése“ c. tréfát. S ezután Merkly Rózsika konferálta az est elitjét: A „Leonóra és Eduardo“ víg operát. Eduardo lovag megszemélyesítője Hajba Kálmán volt, aki új oldalról mutatkozott be mint hősszereimes. Zengő hangjába belevitte a lovagkor egész romantikáját. Leonóra szerepében Boda Laci aratott nagy sikert. Gratulálunk a kitűnő primadonnának! Zokogtunk a kacagástól, mikor kétségbeesetten énekelte a haldokló Eduardonak: a sírba is követlek. Doszpot, a haragos lovag, félelmesen jó volt. Hevessy Ferenc a búbaborult édesapa áriája után megadással dőlt karjába. A zenét az Egyházi zenekar szolgáltatta, ifj. Csiky György kitűnő vezényletével precízül. Az előadás végén az Énekkar magyar dalokat adott elő. — Éjfélkor újból az énekkar énekelt. Ismét alkalma nyílt Hajba Kálmánnak, hogy a „Garammentén“ c. irredenta dalban feltűnjék. A műsort tánc követte, mely a legjobb hangulatban a hajnali órákig tartott. * * * Á Kereskedő Ifjak önképző Egylete a Bárányban rendezett kitünően sikerült műsoros estélyt. A termet megtöltő közönség pompásan mulatott a legnagyobb részt tréfás számokon. A legnagyobb sikert két apróság, Fürtös Astrid
