Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-02-15 / 37. szám

2 Zalamegyei Újság 1931 február 15. A keszthelyi „Helikónia Corporatió“ műsoros estje. Festetics Tassilo herceg m. kir. főudvarmester v. b. t. t. protek­torátusa alatt álló Helikónia Corpo­ratió folyó hó 10-én az uj Urániá­ban tartotta műsoros estéjét, ame­lyen megjelentek a Corporatió nagyasszonyai, kisasszonyai, domi- nusai, leventéi, apródjai és a város meghívott közönsége. Dr. Schürger János gazd. akad. r. tanár, a Corporátió priorja a „Boldogasszony anyánk“ elének- lése után magasan szárnyaló be­vezető beszédjében vázolta, hogy a világháború a békekötéssel nem ért véget, mivel az a mostani gazdasági háborúban még foko­zottabb mértékben folyik, minek következtében igen sok magyar ember nagy Ínségben él. Ez oknál fogva a Heliconia farsangi mulat­sága ezidén elmarad; hogy azon­ban legalább szellemileg minden anyagi megterhelés nélkül vigad­hassanak és szórakozhassanak a Heliconia tagjai, ezért ezen műso­ros estélyen Dr. Klempa Károly prem. kanonok a Heliconia domi- nusa „A tánc eredetéről“ tart előadást. Beszámolt azután a legutóbbi eseményekről, első sorban, hogy a família által készített gyönyörű zászlót igen szép üvegszekrény­ben helyezték el. Ezenkívül hálás köszönetét mondott Gárdonyi Lajos dr.-nak, a Heliconia dominusának, aki a Heliconia könyvtárának ismét 15 kötet értékes gazdasági szak­könyvet adományozott. A megnyitó után Bory Imre zenetanár, a Heliconia dominusa hegedűn és dr. Klempa Károly prem. kanonok a Heliconia domi­nusa zongorán „Mozart IX. szoná­táját“ adták elő mesteri kiv tél­ben óriási tapsvihart keltve. Ezután dr. Klempa Károly mintegy egy órás előadásban fog­lalkozott a tánc eredetével, törté­nelmével. A tánc nem egyéb, mint a ritmus művészete. Visszapillantva a tánc eredetére azt az ősnépek­től vezette le, mely a vad népek­nél kezdődött és máig is fennáll. Ismertette az állati táncokat és azok vonatkozását a vad népek táncával. Megemlítette, hogy az emberi test működésében is lát­hatunk ritmust és pedig a szív működésében, az érverésben, a légzésben stb. Az ős népeknél a tánc szociális érzést, imádságot, imádatot fejeztet ki és a vad népeknél ma is ezt fejezi ki. A táncnál használt állati bőrök stb. a szellemek tiszteletével fügnek össze. A maszkoknak varázst tulajdonítanak. Beszélt az istenek tiszteletére rendezett bálokról, a Tothem táncról, a hadi, a varázs, a kenguru, bölény, az aratási, a gyász, a nap táncról, a földmun­kákat, marokszedést kezdő táncok­ról, a vér táncról, a bajadérekről és az erotikus táncok jelentőségé­ről. Régente csak férfiaknak volt szabad táncolniok, a nőknek nem, még nézniök sem volt szabad. BAU1GARTNER JÁNOS Központi Ingatlanforgalmi irodája Zalaegerszegi Bárány ®?.ál!oda udvar. Vendéglők, lakóházak, házhelyek, szőlők, Zalaegerszegen, Zala és Vasmegyében örökáron és bérbe állandóan előjegyezve, szives megbí­zásokat a fenti címre kérek. Válasz csak levélbélyeg ellenében. 4133 Háromnapos azentség- imádás a ferenciek templomában. Mint már megírtuk, a zalaeger­szegi ferencrendi templomban far­sang három utolsó napján szent- ségimádás lesz. A zárda főnöke erről a következő felhívásban szól a hívekhez: Kér. Kath. Testvérek! A zalaegerszegi ferencrendi atyáknál 1931. február 15., 16. és 17-én, vagyis a farsang három utolsó napján — mikor a világ kicsapongásaival és dorbézolásai­val leginkább megbántja a jó Istent, — a templomban engesz­telő szentségimádás fog tartatni. Sorrendje mind a három nap a következő: Reggel 7 órakor (szentségkité­tel) csendes szentmise. Délelőtt 8 órakor csendes szent­mise. Délelőtt 9 órakor csendes szent­mise. Délelőtt 10 órakor énekes nagy szentmise. Délután 6 órakor prédikáció és litánia. Jertek minél számosabban s imádva engeszteljük Jézus Szent- séges Szivét a legfölségesebb Oltáriszentségben! A Megváltó Jézus eme három napon át ott ül a Szeretet trónusán, az Oltáron, szent kezei felénk tárva s szent- séges Szivéből a kegyelem fény­sugarai lövelnek a belépőkre! Vi­gasztalás és áldása nélkül senki nem fog távozni e templomból. Jertek Testvérek! Ne hagyjuk magára a Krisztuskirályt oltárának trónusán. Rude Izlatnd Red fajba­romfi tojások drbja 20 filléres árban kaphatók Keszthelyen, Banicz Sándor, hercegi urod. vadmesternél. 4129 Á fonomimika RSádujfaluban. Irta: SZIRMAI MIKSA. A „Nemzeti Újság“ f. é. feb­ruár hó 8-iki számában egy ked­ves híren akadt meg a szemem: „Egy magyar tanítónő és a fran­ciák“. Azt mondja ez a hir, hogy egy előkelő francia paedagogiai társaság Tomcsányiné Czukrász Róza magyar tanítónőnek meg- küldötte a társaság aranyérmét, majd pedig újabb határozattal egyhangúlag tiszteletbeli tagul választotta azért, mert jelen szá­zadunk elején francia gondolat alapján megalkotta hazánkban a fonomimikai olvasás-tanitás rend­szerét, mely rövid idő alatt meg­hódította a magyar elemi iskolát. Én e módszer alkalmazásának kezdetekor a hevesvármegyei kir. tanfelügyelőségnél működtem és figyelemmel kisértem annak ha­tását. Kedves emlékeim vannak erről az időről és örülök annak, hogy az örvendetes hir hatása alatt felidézhetem és elbeszélhe­tem egyik legkedvesebb emléke­met : azt, hogy az uj módszer milyen hatást váltott ki a nád- ujfalusi jó palócok között. * Nádujfalu öreg tanítója Cs . . .. bácsi, aki negyven évet megha­ladó időn át oktatta és nevelte a falu apraját-nagyját az ő sajátla- gos régi módszerével, épen ak­kor vonult a jól megérdemelt nyugalomba, amikor a fonomi­mika szellője hazánkban is len­gedezni kezdett és beférkőzött nemcsak a városi, de a nádfede- les falusi iskolák termeibe is; üditőleg, kedvesen simogatta meg a kis lurkók szőke fürtü fejecs­kéit. Beférkőzött a nádujfalui elemi iskolába is és kedves, mu­lattató társává szegődött a kis újoncoknak. Hozta pedig azt ma­gával az uj tanító, akit Cs . . . . bácsi helyébe választottak a jó palóc atyafiak. Ez a kitünően képzett, fiatal, izig-vérig nevelő és tanító, egé­szen uj, üdítő levegőt hozott a nádujfalui iskolába. Az első dolga volt, hogy az egész iskolaépüle­tet kivül-belül rendbehozatta. A tantermet a gyermekek egészsé­ges és kedves otthonává tette. Volt dolga a meszelőnek, suroló- kefének. A tanteremből eltávolí­tott minden oda nem való lim­lomot. A szép fehérre meszelt fa­lakra uj szemléltetőképek, térké­pek kerültek. Az iskolaszekrénybe földgömb, métermértékek és egyéb nélkülözhetetlen taneszkö­zök, könyvek sorakoztak. Amire nem jutott pénz, azt ő maga ké­szítette, mert ezermester volt a kézimunkában is. Ügyelt arra, hogy úgy a tanterem, mint azh- kola környezete mindig tiszta és nevelő hatású legyen. A falu népe ezért és barátsá­gos, nyájas, előzékeny modoráért csakhamar megkedvelte, jó taná­csait, útbaigazításait köszönettel vette. Hát még az iskolásgyerme­kek! Ezek valósággal rajongtak érte. Iskolai mulasztás, bírságo­lás ismeretlen foglommá lett. A tanítási órákról soha sem hiány­zott egy gyermek sem, ha csak súlyosabb betegség nem akadá­lyozta őket. Az iskolában töltött idő nem gyötrődés, hanem élve­zet volt nekik, mert az uj tanító oly sok szépet, jót tudott nekik beszélni, hogy szinte elbűvölte őket. A szellem, mit az uj tanító hozott magával meghódított min­denkit: öreget, aprót egyaránt. Mégis, mikor a kis újoncokat a fonomimikával vezette be az ol­vasás művészetébe, amit eddig DEHMAL zongoraterem B u d a p e «t, Vili., Rákóczi­in 19. Telefon: József 421—04 Alapítva 1888. Aranykoszorus mester, számos ki­tüntetés. Képviselve külföldi gyártmányok, úgymint: Scheel, Fahr, Scholze, Rösler, Petrof, E. Produktiv, Lau- berger, Stingl stb. 3898 Legnagyobb választék zongora, pia­nino és harmoniumokban, uj és használtadban. Előnyös árak, ked­vező fizetési feltételek! Bérlet, javi- ________ tás, hangolás. 3888 Végül fo glalkozott a jövő táncával, annak kialakulásával és a ritmus szerepével. Ezután Kálmán Mátyás hawaji gitáron, Géczy Gábor zongorakiséretével adott elő mű­vészi valcereket és tangókat, melyeket Szentgály Faur Géza énekével kisért. Utána Bem István, Szőke Sándor zogorakisérete mellett elszavalta Váradi Antal „Rákóczi Ferenc Rodostón“ cimü melodrámáját nagy művészettel. Az ünnepség a Hymnusszal végződött. Vármegyei vitézi élet. Zala vármegye vitézeihez. Értesítem a megyebeli Nemze- tes urakat, hogy a folyó évi já­rási értekezleteket az alábbi sor­rendben tartom meg: 1. A zalaszentgróti járásban Zalaszentgróton február hó 23-án délelőtt 10 órakor a községházá­nál. 2. A sümegi és tapolcai járás­ban március hó 1-én, Sümegen délelőtt 9 órakor a községházá­nál. Tapolcán délután 2 órakor a községházánál. 3. A pacsai járásban Pacsán Nádujfaluban nem ismertek, a lakosság között izgalom keletke­zett. Megcsóválták fejüket a jó palócok és mondogatták egymás- között: jó ember a mi tanító urunk, nagyon jó ember, nem árt még a légynek sem, nem büszke, nem rátartós, nem néz le senkit, mindenkihez van egy-egy jó szava, tanácsa; a templomban meg oly szépen orgonái és éne­kel, hogy nincs párja nagy vidé­ken. De hát egy kis baj mégis van. Nem járja az, hogy gyer­mekeinkből, unokáinkból bolon­dokat csináljon, mert mikor azok hazajönnek az iskolából, egyebet sem tesznek, mint kukorékol­nak mint a kakas, ugatnak mint a kutya, bőgnek mint a borjú, sivitanak mint a malac. Aztán még hozzá úgy rángatják fejüket, kezeiket, lábaikat, mintha meg­kerültek volna. Ez igy nincsen rendjén. Ezt szó nélkül hagyni nem lehet, mert még a világ csúfjává lesz a falunk. Különösen fel volt háborodva Péter gazda, a tanító szomszédja és az iskolaszék világi elnöke, akinek eleven eszü Pista fiacs­kája minden iskolatársán túltett a hadonászásban, rángatódzás-

Next

/
Thumbnails
Contents