Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-02-14 / 36. szám
2 Zalamegyei Újság 1931 február 14. A kórházbővitéssel kapcsolatos hiteltullépések ügye a pénzügyi bizottság előtt. Lehetetlennek tartja, hogy a képviselőtestület jogait semmibe vegyék és a főorvos rendelhessen el ily nagy összegű túlmunkát. A képviselőtestület jogainak megsértésén kívül szabálytalanság a versenytárgyalás mellőzése. Szükségesnek tartja a felelősség megállapítását és a megtorlást azokkal szemben, akik mulasztást követtek el. Mivel azonban a bizottságban csak négy tag van jelen és ezek a döntésért a felelősséget nem vállalhatják, javasolta, hogy az ügyet vegyék le a napirendről és később tárgyalják. Czobor polgármester részletesen válaszolt a felszólalásra. Előadta, hogy az építés idején a kórháznak nagyobb zárszámadási feleslege volt, amelyet csakis kórházi célra lehetett fordítani. Ha a felesleg megmarad, a népjóléti miniszter élhet a betegápolási dij leszállításának jogával. Helyesebbnek tartották tehát, ha ezt megelőzve megkímélik a várost a károsodástól és befektetik az ősz- szeget. A munkát ezekre a szempontokra való tekintettel a főorvos rendelte el. Mikor ő tudomást szerzett a dologról, vállalta azt a felelősséget, hogy a képviselőtestülettől majd a felmentvényt kérje, ugyanis abban a meggyőződésben volt és van, hogy Zalaegerszeg város pénzügyi bizottsága tegnap délután folytatta a közgyűlési tárgyak előkészítését. Több kisebb ügy elintézése után foglalkoztak a városi bérhéz lakóinak azzal a kérelmével, hogy a béreket 20 százalékkal szállítsák le. A bizottság 10 százalékos leszállítást javasol, ami összesen 1568 pengőnek felel meg évenként. A szikvizgyárosok azt kérték, hogy a város törölje el a szódavíz fogyasztási adóját vagy legalább is mérsékelje. A bizottság nem javasolja a kérelem teljesítését. Véleménye szerint az adó kevesebb lesz, ha a gyárosok a szódavíz árát leszállítják, mivel az adó a fogyasztói ár után igazodik. Javasolja a bizottság, hogy a „Zalavármegye feltámadása Trianon után“ cimü műből a kérelmezett 10 példány helyett a város csak egy példányt rendeljen meg. Fridrik István bizottsági helyettes elnök megjegyezte, hogy több példány beszerzése nem helyes, mivel a mű úgysem éri el a kellő színvonalat. A laktanyában szükséges ingatlanok közül a bizottság a Luif- féle ingatlant 12 ezer, a Végh-féle ingatlant 4800 pengőért javasolja megvásárolni. A kórházi építkezések. A bizottság ezután a tárgysor legfontosabb pontjait, a kórházi építkezések leszámolását tárgyalta és pedig elsősorban a Baross- ligeti ldsegitő-kórház ügyével foglalkozott. A polgármester írásos jelentése szerint, amelyet Mikula Szigfrid dr. főjegyző ismertetett, a kisegítő kórház építését 1929. tavaszán az influenza járvány miatt rendelte el a képviselőtestület és az építésre 30 ezer pengőt szavazott meg a kórházi zárszámadási felesleg terhére. Ezzel szemben az építkezés 41.584 pengőbe került. A túllépést az tette szükségessé, hogy az építkezés során olyan kívánalmak merültek fel, amelyeket a kórházigazgató véleménye alapján feltétlen meg kellett valósítani (személyzeti szobák, fürdőszoba, kerítés, csatornázás). Az épitőbizottság a munkálatok átvizsgálása alapján javasolja a leszámolás elfogadását és a 11 ezer pengős hiteltuílépés tudomásul vételét. Czobor Mátyás szóbelileg is megokolta a túllépést. Rámutatott arra, hogy az eredeti költségvetés, mivel az influenzajárvány sürgette az építkezést, csak hozzávetőleges volt. A képviselőtestület döntése után hozta elő a főorvos az újabb szükségleteket. Mivel ezek összegszerűségét akkor nem ismerték, nem vihette a kérdést a képviselő- testzlet elé, később pedig feleb- bezések és a leszámolás késleltették az ügy forma szerinti elintézését. Hangsúlyozta, hogy a kisegítő-kórház építése nagy előnyt jelentett a város számára. Az épületet a kórházi zárszámadás terhére építették, de az épület a városé, igy minden tulkiadás a város érdekét szolgálta. Elismeri, hogy megsértette a szabályokat, de ha betartja azokat, akkor a város anyagi érdekét sérti meg. Árvay László dr. azt hangoztatta, hogy méltányolja a polgár- mester érveit, minthogy azonban szabálytalanság történt, a bizottság csak akkor adhatja meg nyugodtan a felmentvényt, ha az ügy összes körülményeit ismeri. Javasolja azért, hogy a kérdést kivizsgálás céljából utalják az együttes kórházi és épitőbizottság elé. Wassermann Frigyes műszaki tanácsos utalt arra, hogy a munkák elrendelése napról-napra történt és az építést gyorsan kellett végezni. A jobb kivitel a város érdeke volt. A bizottság a következő határozatot javasolja a képviselőtestületnek : közgyűlés a leszámolást jóváhagyja és a számszerüségre a felmentést megadja. Mielőtt azonban a formasértések tudomásulvétele felett határozna, szükségesnek tartja az építési és a kórházi bizottság véleményének kikérését arra vonatkozólag, hogy 1. orvosi szempontból szükségesek és építkezési szempontból elfogadhatók-e, hasznosak-e az építkezésnek felhatalmazás nélkül történt részei, 2. tekintettel az eset körülményeire, mód nyílott volna-e a tulépitkezé- sekre vonatkozólag a képviselő- testület előzetes engedélyét kikérni? A főépület. Ezután Mikula főjegyző a kórházi főépület ügyét ismertette. A képviselőtestület 1929 nyarán ha1 tározta el a főépület átalakítását és észak felé hat méterrel való kibővítését, s erre 50 ezer pengő hitelt szavazott meg ugyancsak a kórházi zárszámadási felesleg terhére. Az igazgató-főorvos az építkezés folyamán újabb átalakításokat és uj építkezéseket tartott szükségesnek, köztük a déli szárny megépítését. így az építkezés végeredményben 114 ezer pengőbekerült. Az épitőbizottság a többlet munkát helyesnek és célszerűnek találta az épület felülvizsgálata alkalmával, s megállapította, hogy szakszerűség és számszerüség szempontjából nem emelhető kifogás. Árvay dr. felvilágosításokat kért, mire a polgármester és a műszaki tanácsos megállapították, hogy a többletmunkát az igazgatófőorvos rendelte el és azt versenytárgyalás mellőzésével az eredeti vállalkozóval végeztette. A polgármester a tulépitkezés megkezdése után értesült a munkáról és ahhoz hozzájárult. Tudott a munka végzéséről a műszaki tanácsos is. Árvay László dr. e felvilágosítások után hangoztatta, hogy a vizsgálat esetleg megállapíthatja a túlmunkák szükségességét, de ennél az esetnél nincs meg az az enyhítő körülmény, minta Baross- ligeti kórháznál. Ez az építkezés nem volt sürgős, tehát a képviselőtestület elé kellett volna hozni az ügyet, hogy a szabálytalanságot elkerüljék. Panaszos levél érkezett Gellén- ! házáról, még pedig január 16 án megjelent egyik közleményünkre válaszul. Közleményünknek cime: „Az útépítés révén néhány év alatt örvendetes javulás állott be Göcsej közlekedési viszonyaiban.“ A levél azonban arról szól, hogy Gellénháza és vidéke mai napig nem vett észre semmit az örvendetes utjavulásból. A levélíró azt mondja, hogy a község, melynek egész határa drága, istenadta természeti kincsekben bővelkedik, ahol az aranykalászos búza reng, ahol Göcsejnek leggazdagabb gyümölcster- termése várja a piacot, ez a község még most is el van szakítva, zárva a világtól. El, még annak ellenére is, hogy 13 kilométeres, Egerszegre vezető utjából 10 km.-t meg is építettek 3—4 évvel ezelőtt. Mert mit használ Gellénházának és a szomszédos falvaknak, ha a régi, hegyen átvezelő útja helyett kiépítettek egy hosszabb, 13 km-es utat, de úgy, hogy a 3 kilométeres szakaszon a földmunka és kövezés is elmaradt. Az útépítés azt a látszatot keltette, hogy itt inkább csak a jégverés által sújtott gellénházai népnek akartak munkaalkalmat nyújtani. És nem visszatetsző-e az, hogy kiépítenek egy utat 3 km.-es szakasz kihagyásával, mely igy teljesen hasznavehetetlen. Sőt a kiépített rész az időjárás viszontagságai következtében használaton kívüli állapotában használhatatlanná vál- hatik. A gellénházai és szomszédos falvak népe az év háromnegyed részében (a száraz nyár kivételével) nem mehet malomba, nem mehet orvosért, nem közelítheti meg a piacot. A rengeteg gyümölcs az ut miatt nem értékesíthető. i Eddig tart a panasza gellénházai előfizetőnknek. Most már az állam- épitészeti hivatalon a sor, hogy megmondja, miért hagyták abban az útépítést s mikor akarják azt folytatni. Az ut ebben a félben- maradott állapotában természetesen használhatatlan az Egerszeg- gel való érintkezésben ; már pedig ez volna a legfontosabb. Várjuk hát magyarázatát a munka megszakításának és hosszú szüneteltetésének, de még inkább a munka megkezdésését és gyors befejezését. — Uj tanító Pacsán. Lakner József pacsai helyettestanitót a sopronmegyei Egyházasfalva község r. k. iskolájához rendes tanítóul választották s helyébe a pacsai iskolánál Markovits Béla boronkai tanítót alkalmazták helyettesi minőségben. rolni, felkeressük a SCHÜTZ ARUHÁZAT. 3921 a várost nem károsodás, hanem előny érte, bár szabálytalanság történt. A munkálatokat a népjóléti miniszter már jóvá is hagyta. A főorvos is jogsértést követett el, de figyelembe kell venni, hogy a kórház érdekében cselekedett és a kórházban a legáldásosabb működést fejti ki. A versenytárgyalást azért mellőzték, mert nem végezhette volna a két toldaléképületet más-más vállalkozó. A képviselőtestület elfogadhatja elégtételnek azt, ha beismerik a szabálytalanság elkövetését, amellyel szemben a város nagy vagyoni előnye áll. Csak azért sajnálja a tulépitke- zést, mert most olyan jó állapotban levő kórháza van a városnak, hogy az uj kórház ügye valószínűleg hosszú időre halasztást szenved. A bizottság elhatározta, hogy a kérdésnek a napirendről való levételét és Árvay László dr. indítványa értelmében későbbi közgyűlésre való halasztását javasolja. Ezzel a bizottság befejezte a napirend tárgyalását. Miért nem építik ki teljesen az utat Gellénházától Zalaegerszegig ?
