Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-02-01 / 26. szám
2 Zalamegyei Uiság 1931 február 1. Rózsa Sándor karrierje. Mit szeret most a falvak népe? Hol volt, hol, nem volt, Tatárországon innen, Vadországon túl, ott, ahol a piros paprikától vörö- södik az ég alja és ahol villogó nemzeti alsóruhában vagdalják a „betjárok“ a békés polgárokat, miközben nyereg alatt puhítják a húst, volt egyszer egy rettegett hős. Árvalányhaj volt a kalapja mellett, fokos volt a kezében még álmában is, emberhúst evett ebédre és embervért ivott rá nagy kortyokban. A szegényt megsimogatta, a gazdagot felnégyelte. Tehette, mert király volt. A haramiáknak, a betyároknak a királya. Hogy herceg volt az apja, az csak természetes. Hogy nemzeti hőssé magasztositották, az meg — úgy látszik — még természetesebb. Hiszen tesz róla a ponyva, hogy milliók bálványa legyen a szegénylegények királya akinek a ponyván keresztül százezrek fonják fejére a koszorút. És ezeken a ponyvákon keresztül ítéli meg a magyar népet a külföld, akiknek szemében a magyar föld egy véghetetlen puszta, ahol most is valódi betjárok támadják meg a békés amerikait, vagy csendesen pipázó ángliust és „guljást“ aprítanak belőle, miközben fokosukat forgatják. Ez és ilyen a magyar a külföld szemében. És ennek jórészben a ponyva az oka, ha nem is kizárólag. * Rózsa Sándor, a puszták királya, valóban karriert csinált. Az egész ország népe lázasan hajol az asztal fölé, ahol kiterítve szerénykedik a 60 füzetes „regény“: Rózsa Sándor élettörténete. A zalai falvakat az utóbbi hetekben valósággal elárasztották a ponyvafüzetekkel. Nincs falu, ahol láthatók ne volnának ezek folytatások. És micsoda hajsza folyik ezekért a szörny-irásokért. Akinek nincs pénze megvenni, az végigkilincseli, ha kell, az egész falut, hogy valahol kölcsönkaphassa. Késő estig, sőt éjjelig ott ülnek mellette, vagy abba se hagyják, mig a füzetnek a végére nem érnek. Valósággal rabjai lesznek a betűnek. Ebből a Rózsa Sándor-lázból két dolog tűnik ki. Az egyik, hogy a magyar nép nemcsak a i földnek tud rabja lenni, hanem a betűnek is. A másik, hogy a magyar népnek való, népies, de mégis irodalmi színvonalú, árban pedig olcsó olvasmányok, könyvek még mindig nincsenek. Vagy ha vannak, nincs megszervezve az árusítás. Ebben a tekintetben — ami t. i. az árusítást illeti — bátran lehetne tanulni a ponyvakiadóktól, akik valósággal zseniális terjesztési módot eszeltek ki. Ha Rózsa Sándor története rabul ejtheti az egész falut, rabul ejthetne más könyv is, ha — hozzájutna a falu népe. * Nagy baj az is, hogy a magyar népies irodalom a legtöbbször nem választja meg jól a tárgyát. Mig a nép hozzá nem szokik, — fokozatosan, — a teljesen irodalmi színvonalon álló könyvek olvasásához, mely a tárgyat tekintve nem igazodhat se lefelé, se fölfelé, hanem csak egyet nézhet: a tiszta irodalmat; addig bizony tekintetbe kell venni a magyar nép vonzódását a néphez, a romantikus történetekhez, a hősi, vitézi élet ezernyi változatához. * Az iskolának a feladata olyan generációkat nevelni, melyek a könyvért magáért lelkesednek, nem pedig a könyv tárgyáért, vagy személyéért, különösen, ha az Rózsa Sándor, vagy Rinaldó Rinaldini, avagy A lakodalma napján elrabolt hercegkisasszony, vagy a megnyuzott béka átka. Ismerve a magyar tanítóság heroikus erőfeszítését, mellyel a magyar nép kulturális színvonalát emelni akarja, hisszük is, hogy az uj nemzedék már nem Rózsa Sándorért fog epekedni, hanem Gárdonyi, vagy Mikszáth, vagy Tömörkényi, vagy a többi, valóban magyar és valóban i r ó Írásaiért. Göcseji. Vármegyei vitézi élet' Személyi hirek. Vitéz Kükemezey és Topolucs- kay Bánó Kálmán tábornok törzskapitány a vármegyei Vitézi Székkapitányságot folyó hó 28-án megszemlélte. A Vitézi Rend február hó 7-én tartja ezidei bálját a Vigadóban. A Kormányzó Ur Őfőmél- tósága, mint a vitézek főkapitánya ez évben is meg fog jelenni. A bál iránt máris oly nagy érdeklődést tanúsít az egész ország, hogy kétségtelen a nagy sikere A történelmi magyar múlt pompájának felvonulása felejthetetlenné fogja tenni az igaz, magyar hangulatú vitézi bált. A 20. honvédgyalogezred története cimü történelmi munka vitéz Szepessy Bugsch Aladár volt 20 as ezredparancsnok szerkesztésében legközelebb meg- jelnik. A mű a 20-asok összes harcait két kötetben fogja megörökíteni. Egy kötet ára 10 P. Az ezred-történet kinyomtatása az előfizetők számától függ. Remélhető, hogy a 20 ások ragaszkodása az ezredük iránt erősen megnyilvánul és igen sok 20-as előmozditja az ezredtörténet megjelenését és előfizetőket gyűjt ismerősei köréből. A zalavármegyei Gazdasági Egyesület folyó évi február hó 7-én délelőtt 10 órakor Zalaegerszegen, az egyesület székházában tartandó értekezletre a megyebeli nemzetes urakat meghívja a h. székkapitány. ( Budapesti textiláru részlet üzlet I kftpzatképviseletet g adna inteligens, agilis szakmabeli I urnák. Ajánlatokat * Megélhetés“ I jeligére Erdős József hirdetőjébe B Budapest, Teréz-körut 35. kérünk. sj| Krónika. Ébredj mackó, álmaidból, Barlangodból jöjj elő ! Mondd meg, milyen időt kapunk ? Itt van Gyertyaszentelő. Rád az ember inkább hallgat, Mint az időjósokra, Tudományod visszanyulik Hosszú évszázadokra. Ha havazik, hát kint maradsz S akkor hamar itt a tavasz. De, ha nap süt, visszamész, Mert lesz még tél s attól félsz. Hej, de csúf volt eddig a tél! Semmi mást még nem adott, Csak bajra bajt s ebből aztán Egy jó csomót ránk rakott. Pénztelenség mellé még jött Mindenféle betegség, Mitől pedig fokozódik A szörnyű nagy szegénység. Ámde a sok betegséggel Megbirkózunk könnyűséggel, Ha megtartjuk ez egyszer Azt, mit mond a miniszter. Népjóléti igy szól hozzánk: Ne csoportosuljatok! Termet igen ne töltsétek És kezet se fogjatok! Aki köhög, aki prüsszent, Száját, orrát takarja. Megfertőzni a másikat Senki soh’se akarja. S mit tovább mond a kegyelmes, Megtartani igen terhes: Tilos a csók, a puszi! — Mit szól hozzá, apuci? Honvédelmi minisztertől Van egy újabb Ígéret: A laktanya vételárból Már jön az első részlet. Most aztán a pénzen a sor, Hogyan tartja az iramot, Repül-e, vagy fizettet-e Késedelmi kamatot. Ólomlábon jár, ha kapjuk, Sas-szárnyon meg, ha kiadjuk, így lehet pár rövid nap Néhány rém hosszú hónap. Ipszilon. Hirdetéseket felvesz m „Zalamegyei Újság“ kiadóhivatala. Farsangi tanácsok.* Közli: VÁRADY ILSE, a Wiener Kosmetikschule igazgatónője. A jó Isten nagyon kevés nővel szemben volt olyan bőkezű, hogy teljesen mentes mindennemű szépséghibától. Különösen a farsang ideje alatt érzik ezt főleg azon nők, akik elmulasztották egész éven keresztül a bőrüket gondosan és szakszerűen ápolni. De hát, Istenem, farsangban minden nőnek szépnek kell lennie, mert a mulatságok egymást érik ilyenkor és valamelyikre mindenki elmegy legalább egyszer. Egy pár szakszerű tanács tehát nem fog ártani, hogy miként teheti minden nő szebbé az arcát, ha nem is örökre, de legalább egy pár órára. Mert ha egész évben a púder és festőszerek használatát nem szívesen engedem meg, de a farsang alatt amikor a mulatságok majdnem * Nem vagyunk ugyan barátai a női arc kikészítésének, mivel azonban ma minden nő — tisztelet a kivételnek - használ kendőző szereket, a munka megkönnyítése céljából közöljük a jó tanácsokat. kivétel nélkül mesterséges fénynyel erősen kivilágított termekben folynak le, minden nő többé- kevésbé rá van a kiszépités mesterséges segédeszközeire utalva, mert ezek használata nélkül a legüdébb arc is sápadtnak és betegnek tűnik föl. Mindenekelőtt, ha el akarjuk kerülni, hogy a púder és festőszerek gazdagabb használata ártson az igen érzékeny arcbőrnek, mihelyt hazajövünk a mulatságból, azonnal gondosan meg kell tisztítani a bőrt tülük. A pudert egész egyszerűen letörölhetjük és azután a bőrt meleg vízzel és erősen zsírozott u. n. kosmetikai szappannal megtisztítjuk. Ha azonban festék van az arcon, akkor ezt legjobban zsíros pomá- déval vagy tisztított amerikai vazelinnal tudjuk eltávolítani. Ezután pedig szintén az arcbőrt meleg vízzel és kozmetikai szappannal tisztítjuk meg. Éjjelre, ha száraz az arcbőr, zsíros pomadét dörzsölünk rá és reggelig rajta hagyjuk. Reggel felkelés után, miután az arcbőrt újra gondosan megtisztítottuk, ha már megszáradott és ki akarunk az utcára menni, egy kis száraz krémet dörzsölünk bele és e fölé hintjük csak a pudert. Az arc kifestésének mindig ugyanolyan erős fény mellett kell végbemennie, mint amilyen erős világítás mellett fog a mulatság lefolyni, ahova menni szándékozunk. Tehát minél erősebb világítás mellett történik az önkiké- szités, annál célszerűbb. Nehogy valaki abba a hibába essék, hogy nappali világításnál készítse magát egy estélyre, színházra, bálra stb. Az arcbőr pirositásához vagy folyékony rougett, vagy zsíros festéket használjunk. Az utóbbi u. n. nagy estélyekre még célszerűbb. De természetesen azön- kikészitésnél minden nőnek tekintetbe kell vennie a természetes színét a bőrének és hajának. Minél sötétebbek a természetes színei, annál többet kenhet fel a pirositóból és megfordítva. Nagyon fontos erre vigyázni, mert ellenkező esetben a kifestés által igen könnyen egyenesen nevetségessé teheti magát a hölgy. A társaságbeli nőnek mindig csak igen diszkréten szabad a mesterséges szépitőszerekhez folyamodnia és ezeket igen nagy Ízléssel kell kezelnie. Sajnos e helyen nem adhatjuk a részletes technikáját a mesterséges szépitési módoknak, csak arra óhajtjuk újból a hölgyek figyelmét felhívni, hogy itt is a legfontosabb a higiénia. Vigyázni a szerek ártalmatlanságára, megbízható forrásból azokat beszerezni és amint vége a mulatozásnak, de mindenesetre legkésőbb lefekvés előtt azonnal eltávolítani az arcbőrről, mert a legjobb szer is hosszasabban a bőrön maradva, igen ártalmas lehet. Festésnél a sorrend’a következő: Folyékony rúzsnál először zsíros krém, azonnal festék és végül a púder. Zsíros festéknél először a festék és azután a púder. Igen emelhetjük a kikészítés szépségét, ha előzetesen az arcot gőzöljük, vagy hosszabb ideig intenzív meleget kisugárzó test közelében tartjuk. Ezt elérhetjük ultra sugárzással is. Nagyon fontos, hogy a kikészített arcnak megfelelő keretet teremtsünk az által, hogy a ruhából kiálló testrészeket, tehát elsősorban a nyakat, vállat, karokat intenziven bepúderozzuk. Erre
